Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-28 / 13. szám
203 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 204 sok kellemetlenségre okot adható tolihiba csúszott, a padolt szó előtt 2 (kettő) helyett »a« névelő van. Félreértések és felesleges bírósági ügyek elkerülése céljából jobb lesz ezen lakásról szóló rész helyett az 1907. évi XXVII. t.-c. 2-ik §-át szóról-szóra felvenni, mert az iskolát fentartó egyházakra nézve igen fontos ezen § ezen része: »Több tanítóval biró iskoláknál a nőtlen tanítók és a tanítónők természetben való lakását, illetőleg lakásbérét a helyi iskolai hatóság a fentebbiektől elérőleg is rendezheti. Ugyanily módon jogosult az iskolahatóság eljárni akkor is, ha az ugyanazon iskolánál tanító és tanítónő házastársak. “ Elhagyandó a javaslatnak az a sora is, hogy »A lakáspénzek kiegészítésére államsegély igénybe nem vehető.« Vagy adnak, vagy nem adnak, de a kérelmezéstől ne tiltsuk el egyházainkat, sőt az igazság azt kívánná, hogy az állami törvény végrehajtásához nyújtson segédkezet az, aki a törvényt megalkotta. A személyi pótléknál is helyesebb lenne az 1907 : XXVII. t.-c. 9. §-át idézni szóról-szóra, mert ebben fel vannak sorolva azok a feltételek is, melyek mellett a tanító személyi pótlék államsegély elnyeréséhez reményt táplálhat. Az 58-ik § végrehajtása az esperes urak figyelmébe ajánlandó pályázat-hirdetéskor; a női kézimunka taníthatása érdekében feltétlenül szükséges. Az iskolai rend és fegyelemre vonatkozó rész feltétlenül jobb a réginél. A tanítótestület cimü résznél az esetleges viszály, versengés elkerülése céljából úgy a 2, mint a több tanitós iskolánál ki kell mondani, hogy annak vezetője a kántortanító. Népünknek már mintegy a vérébe ment, hogy a kántortanító mintegy igazgatója az iskolának, több fizetéssel nagyobb munkakör és több felelősség jár. A kántortanító sokkal szorosabb kötelékekkel van az egyházhoz csatolva, mint a sokszor csak felszínen járó, modern elveivel időleges tetszést szerezni tudó és minden alkalommal pályázni hajlandó osztálytanítók. Egyébként ez az egész rész szépnek szép, jónak is jó volna, de bár rossz próféta lennék, hogy a gyakorlatban igen kevés helyen fog megvalósulni! Ha az iskolaszéki elnök tartoznék havonként egyszer tanügyi értekezletre egybehívni a tanítókat — mint nálunk olykor-olykor megtörténik — sokkal több eredményét látnánk és a kölcsönös megismerés és bizalom is hasznára lenne iskolaügyeinknek. Az iskolaszék hatásköréről szóló 71. § a) pontját a 72. §-sal összevonnám. Faluhelyen ne menjen iskolaszéki tag a lelkész nélkül iskolát vizsgálni, még ha tud is hallgató szemlét tartani. De másrészről minden lelkésztől el lehet várni, hogy havonként egyszer bemegy az iskolai oktatást megvizsgálni, a tanterv és órarend szerinti tanítást figyelemmel kísérni. (Folyt, köv.) Vágmellékí. ♦ Az Ifjúsági Keresztyén Egyesületek. Az Ifj. Ker„ Egyesületek országos konferenciát tartottak e hó 11-én és 12-én Budapesten. Örvendetes dolog, hogy ifjúságunknak az iskolán és a templomon kívül való gondozása mind több és több hivatott erőt foglalkoztat. Tudvalevő, hogy egyházkerületünk múlt őszi közgyűlése komolyan felhívta ez ügyre lelkészeink, tanítóink, presbitériumaink figyelmét. Megalakult már az Ifjúsági Keresztyén Egyesületek Szövetsége is. Mindamellett azt mondhatjuk, hogy a munka nagyon lassan halad. Sok az akadály. A vidéki egyesületek képviselői is mind kénytelenek voltak megvallani, hogy még a nagy jóakarat is csekély eredménnyel jár. Fz azonban nem szabad, hogy elvegye bárkinek is a kedvét. A jó dolog lassan érik. De megérik. Csak munkáljuk. Ma már mintegy 30 magyar I. K. E. működik. Az országos konferencián szépen — mintegy ötveu taggal — képviseltették magúkat. Pápáról ott volt Lie. Rácz Kálmán főgimnáziumi vallástanár, aki nagy gonddal készített felolvasást is tartott — és Kis József lelkész. Mind a két napon délelőtt 10 órától és délután 4 órától kezdve voltak tanácskozások. Mint előadók — a délutáni értekezleteken — az első napon Csánki Benjamin szeghalmi és dr. Bartók Jenő nyíregyházai ref. lelkészek szerepeltek ; a második napon pedig ezt a kérdést : „Milyen volna a szabályosan működő magyar ifjúsági keresztén egyesület?“ — Wallrabenstein Jakab ujbanovcai ev. lelkész és Lie. Rácz Kálmán fejtegették és világosították meg. Természetesen a jelenlevők is hozzászólhattak az előadásokhoz. Igen érdekessé tette a konferenciákat az, hogy jelen voljak rajtuk a genfi nemzetközi bizottság elnöke : Sarasin- Warnery Reinhold (Basel) és Fermaud Károly (Genf) titkár. A konferenciák központja — már ami a személyeket illeti — az áldott lelkű id. Szilassy Aladár úr, a közigazgatási biróság másodelnöke, az ifjúsági kér. egyesületeknek hazánkban kiváló buzgóságu vezére volt. A konferencia rendezőinek arra is volt gondjuk, hogy e nagyjelentőségű összejövetelek és tárgyalások lelki hasznaiban a nagy közönségnek is lehessen része. Nevezetesen 11-én vallásos estét, 12-én pedig szeretetvendégséget rendezett az ág. ev. Deák-téri polgári iskolája disz-
