Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-27 / 52. szám

903

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

904

(1900. évi őszi ehk. jkv 93. és köv. lapjain) az evangélikusok csalatkozva vannak és egyházi adót fizetnek s ennek alapján iskolánkat, templomunkat használják, ott ezen uj kivetési kulcs ezekre is kötelező (Egyezség 12. §.); az általuk befizetett egyházi adónak nálunk maradó fele része azonban építkezési alapul külön kezeltessék ; sem nevük, sem kivetésük, illetve teljesítményük főkönyvünkbe ne vezettessék be, hanem külön nyerjen elszámolást.

Ismétlésbe, már az unalomig hányt-vetett ismétlésbe esem talán, és mégis szükségesnek tartom a törvény, végrehajtó-bizoltsági utasítás s ezek alapján kifejtett magyarázatok eredményéül ide iktatni, miszerint egyházi adót fizetni tartozik minden 20 évet betöltött egyháztag, ha 1. állami adót a maga neve alatt fizet; 2. ha házas vagy nős; 3. ha Önálló keresete p.

o. hivatala, ipara, üzlete van ; és pedig

I. Személyi adót tartozik fizetni :

a) a család, ha állami adója nincs, — az első fokozatban; ha állami egyenes adója van, az az által korlátozott fokozatokban. Család alatt érteni kell a férjet és nejét a 20 évnél ifjabb, sőt 20 évnél idősebb gyermekekkel, ifjak és hajadonokkal, ha t. i. ez utóbbiak állami adót a maguk neve alatt nem fizetnek, szüleikkel egy háztartásban vannak és külön keresetük nincs;

b) a család, az az a férj és neje stb. az esetben is, ha az apa vagy ipa háztartásában vannak, ha állami adót nem fizet, az első, állami adó mellett az ahoz mért fokozatokban ;

c) a magános férfi vagy nő, kinek önálló háztartása van, állami adó nélkül az első, — azzal az ahoz mért fokozatokban;

d) özvegy nő (de nem a férfi is), valamint a vegyes házasságban élő nő a reá eső személyi adónak felét;

e) vegyes házas férfi a református jellegű államadó szerint határozódó személyi adónak egészét fizeti.

Tehát nem rovandó meg a legkisebb mérvű személyi adóval sem a feleség, sem azok a gyermekek, kik az apai gazdaságban, mint ifjak és hajadonok munkálkodnak, vagy p. o akadémiai vagy egyetemi tanulmányt folytatnak.

II. Vagyoni adót tartozik fizetni minden 20 évnél idősebb egyháztag, és pedig legalább is állami egyenes adója után 10 %-ot

20 éven aluli egyháztagokra csak a III. t.-c. 8. §. harmadik bekezdése szerint vethető esetleg adó.

Mindezek a költségvetéshez, annak realitása és

törvényszerűségéhez tartoznak. S mivel anyagi ügyeink rendben tartásának és a helyes számadásoknak alapja a jó költségvetés, arra kiváló gondot kell fordítani.

A számadások készítéséről — az eddig előadottak után — nem sok mondani valóm van. A most szokásos készítési módot — a gyakorlat alapján egyházmegyei közgyűlésünk ismételten helyesnek ítélte.

A gondnoki napló az időnkénti bevételeket és kiadásokat a megtörténtség rendjében sorolja fel. A A számoltató könyvben feljegyzett eredetiről a lelkész által hitelesített másodlat készíttetvén, azzal együtt felterjesztendő.

A zárszámadás, az egy költségvetési cim alá tartozó tételek összeszedett összesítése. Az eddigi szokás az volt, hogy lelkésztársaim annyi összefoglaló címet adtak a zárszámadásnak, a hányat épen jónak véltek, ami a költségvetéssel egyezést zavarván, az ellenőrzést is nehezítvén, a számvevőség közismert panaszaira adott okot. Azért, már csak az egyöntetűség szempontjából is a zárszámadást a költségvetésnek az előbbiekben adott címei szerint kell készíteni s az összetartozandókat e címek alá a költségvetésről előadott elvek szerint kell összefoglalni. Megjegyzem, hogy tiszta felfogás szerint a számadás realitását a költségvetéstől való némi eltérés az összegekben nem veszélyezteti. A plus vagy minus különbözés az emberi előrelátás korlátoltságát beszéli csupán. Csak különben legyen korrekt a tételes napló és helyesen összeállított a zárszámadás. Lehetetlenségre nem törekszünk.

A zárszámadást a III. t.-c. 23. §. értelmében el kell készíteni és február elsejéig az esperesi hivatalhoz minden esetre be kell terjeszteni.

Bizonnyal feltűnt, hogy a fedezet körében nem jeleztem a „pénztári maradványt“. Szándékosan tettem* azért, hogy a zárszámadással kapcsolatban utalhassak egyházmegyénk e tárgyban hozott határozatára. E határozat legtöbb helyen nem lett figyelembe véve s igy megtörtént nem egy egyházban, hogy a pénztári készlet igen tekintélyes összeggel szerepel a rendes évi költségvetésben, még ott is, ahol ez a készlet már tudott célra p. o. építkezésre előre volt jegyezve. Ennek ismétlődni — kéznél fekvő okokból — nem szabad. S hogy ne ismétlődjék, az egyház épületfentartási s javítási szükségleteit, melyeknek költségét egy év előirányzata nem bírja meg, akár 4—6 évre, előre, mintegy programmszerüen kell megállapítani, s az évi pénztári maradványt e célokra kiadásba kell tenni az építkezési pénztár részére. Az ekként kiadásba vezelett összegek legcélszerűbben postatakarékbetétként helye-RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA.

W Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! ^8 = Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! -.Alapitatott 1871-ben. . . Cim- és betüfestészet I Modern kivitel! Szolid árak ! — Alapitatott 187'1-ben