Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-13 / 50. szám
863 864 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Megnyitó beszéd. A református Tconvent december 8-án megnyílt ülésén elmondta báró Bánffy Dezső elnök. Főtiszteletü és Méltóságos Konvent! Mióta szerencsém van mint rangidősebb egyházkerületi főgondnok a konvent világi elnöki székében ülni, nem láttam szükségét annak, hogy az üléseket elnöki megnyitóval vezessem be. A konvent, mint egyszerű közigazgatási szervezet nézetem szerint nem arra való, hogy abban hangulatkereső beszédek tartassanak. Hogy most mégis ez alkalommal kivételt teszek és az összehívott konventi ülésen néhány bevezető szót látok szükségesnek elmondani, méltóztassanak azt a rendkívüli időknek tulajdonítani, azoknak a beteges tüneteknek, amelyek a felekezetek közötti békét látszanak veszélyeztetni, sőt már a felekezeti háborúskodást is kilátásba helyezték. Megvallom őszintén, hogy nekem a helyzet ilyetén alakulása nem meglepetés. Már 1902 nov. 8-án az erdélvi egyházkerület közgyűlésén elnöki' megnyitómat a költő szavait idézve, igy kezdtem : „Megnehezült az idők vészes járása felettünk !“ Aggódva láttam már akkor a sötét múlt vészes árnyait előtünedezni már-már feledett odúiból. Nem sokkal azelőtt merült fel az „erdélyi püspök“ címzés kérdése, nem sokkal azelőtt vállalkozott az akkori közoktatásügyi miniszter az egyenlőségnek és viszonosságnak megfelelő korábbi címnek az abszolút korszak Thun minisztere által sem vállalt megváltoztatására. Ez a kezdett volt csak és — sajnos — figyelmeztetésem dacára a főtiszt, és méltóságos konvent is ezen sérelem felett napirendre tért. Azóta sérelmeink sorozata napról-napra növekedik. Ismételt és ismételt panaszok dacára sem tudunk orvoslásokat kapni, az 1848. évi XX. t.-cikk 2. § a sérelmére fennálló törvénytelenségekkel szemben. Igaz, hogy a hivatkozott törvénycikk 3. §-a részben való végrehajtása cimén az anyagiak tekintetében kedvezőbb helyzetbe jutottunk. Nem tudom, előnyünkre van-e ez és a mai anyagiak után esengő korszakban nem hat-e ez hátrányosan a jogainkért való küzdelemben ; abban a küzdelemben, mely küzdelmet a tökéletes egyenlőség és viszonosság érdekében folytatnunk kell. Az utolsó évek eseményei mind erősebben és erősebben engedték fejlődni a reakeionárius irányzatot, rovására a törvényben biztosított tökéletes egyenlőségnek és viszonosságnak. Majd később 1907. évben az erdélyi egyházkerület közgyűlésén ismét felszólaltam és figyelmeztettem érdekelt köreinket, hogy itt az ideje annak, hogy „valamit tenni kell “ Tenni és szervezkedni kell törvényben biztosított jogaink védelmére, nem azért, hogy előnyöket vivjunk ki, csak azért, hogy a teljes egyenlőség és viszonosság elvének megfelelően jogainkban visszaszorítás ne álljon elő. Ekkor már a sérelmünkre történteknek egész sorozatára hivatkozhattam, mint olyanokra, melyek a törvényileg biztosított teljes egyenlőség és viszonosság megsértését jelentették. És midőn ezek igy alakultak, már megindult az áramlat nyíltan a protestánsok visszaszorítására, mert hisz a pécsi hetedik katholikus nagygyűlésen hangzott el a katholikus egyház régi hatalmának visszaszerzése érdekéből : „Ha a katholikus nagygyűlés megalkotná azt a szervezetet, mely egyik legjelentősebb fordulópontjává válnék a magyar katholicizmus történek; kezdete, kiindulási pontja lehetne a katholicizmust egyedül talpraállító konzervatív politika, a pár év óta hangoztatott kuruc katholicizmus érvényesülésének, amely nem tűrne el többé semmiféle sérelmet, megtorolna minden bántalmat és a tömeg nevelésével és összetartásával hadsereget tömörítene a mögé az államférfiu mögé, aki még eljövendő, s aki majd visszaszerzi sok opportunizmus által elengedett, sok körültekintéssel eljátszott jogainkat.u — íme, igy szól a harci riadó, melyet Pécsett megfujtak, tehát agresszív kuruc katholicizmust akarnak. Távol áll tőlem, főtiszt, és méltóságos konvent, hogy én a kialakult helyzetért a katholikusokat vádolnám. Jogukban áll nekik is egyházuk és feleké.oLÜk érdekében szervezkedni. A teljes egyenlőség és viszonosság s általában törvényileg biztosított jogaink érdekében mi törvénnyel kezünkben mással szemben mint a kormánnyal, mint az államhatalommal szemben nem állhatunk. A küzdelem joga az egyesületeké, a szervezeteké, ide alkalmazva az egyházaké, de a jogok biztosítása, a felmerült ellentétek kiegyenlítése a kormányzat kötelessége. Nekünk más kötelességünk nincs, mint jogainkat védeni és ennek érdekében lehetőleg kiküszöbölni az olyan ellentéteket, melyek egyházi beléletünkben — sajnos — fokozott erővel jelentkeznek és osztályérdekek szembe helyezésével gyengítőleg hatnak. Mert bizony az egységben van az erő, az egységes vezetésben a harcnak sikere. Apró csatározó csapatokkal lehet apró helyi sikereket vagy győzelmet elérni, de nagy, egyetemünket érdeklő kérdések győzelemre vitelét nem. Távol áll tőlem, főtiszteletü és méltóságos konvent, ide egyházi tanácskozásainkba a politikát behozni, de minden tartózkodásom dacára az elmoudot-A 21211/1905. szám alatt kelt kötelező miniszteri rendelet alapján használandó lj!Á\T 4 ri\r piÍT rt ryiTQTT PQQ az iskolák és óvodák padlóit portalanítja, a TUlX/Uli-fMlE UUEHLÜiaa _tüdővész terjedését meggátolja. _ A rendelet értelmében e szert egyedül a gyártó cég küldi szét: Erdős József és Társa Budapest, YI. kér., Sziv-utca 26. sz. alatt. IQ* Utasítások ingyen.
