Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-06 / 49. szám

851 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 852 hogy a föld a közig, bizottsági (1898. jkv) értékeléssel (nem a kataszt. jövedelemmel) legyen beállítva. Mert igazán, valami csodálatos állapot az, hogy a hány számításunk, költségvetésűnk, okmányunk van, az érté­kelés mindig más és más összegű. Fizetéskiegészítés, korpótlék — a javadalmas kezeihez utalványoztatván, csak a Jegyzet rovatban említendő meg ; de ott aztán megemlítendő, mivel az egyházi hatóságnak tudnia kell, hogy a törvény szerinti fizetés megvan-e és a korpótlékról történt-e gondoskodás? Ahol nem okleve­les tanító működik, ott a fizetés-kiegészítés helyett ez írandó a Jegyzet rovatba: ,,Tanító nem okleveles.“ — Ha a tanító díjlevele szerint iskolafütést teljesít is, annak pénzértéke nem itt, hanem a 14. tétel, az iskola fűtése c. alatt számítandó fel. Különös gondott kell fordítani — tekintettel az 1910-ben életbelépő, az in­gyenes népoktatásról szóló törvény rendelkezéseire — a tandíj megállapítására. Úgy a mindennapi, mint ismétlő-iskolásoknál külön-külön ki kell tüntetni a refor­mátus és külön a más vallásu növendékek által fize­tendő tandíjjat és ennek, valamint a fűtés és sepretés költségének ellenértéke a fedezetben, mint a gyerme­kek után fizetendő iskolai adó állítandó be a 30 fillé­res járulékkal együtt. Számítanunk kell t. i. arra, hogy az adósegélyből a felszámított tan- és fűtési díjat le­fogják vonni és ezekért az állampénztárhoz direkt kell — az előirt módon — kérvényezni. 3. Gondnok fizetése. Több helyen szokásban van, hogy a gondnok nem fizet egyházi adót. Mivel a gond­nok egyházi adója a“ költségvetés készítésekor már megállapítható, ki kell róni, itt pedig az összeget, mint fizetést előirányozni. A számadásban ez az összeg csak átfutó lesz, a gondnok egyházi adóját a befolyt egyházi adó összegébe — a gondnok fizetésére kiadásba tett összeg ellenértékéül — beszámítván. Ahol fix-összeg a fizetés, azt kell felvenni. 4. Egyházfi fizetése. Ahol egyházi adót nem fizet, úgy számítunk, mint a gondnok fizetésénél. Ahol van meghatározott fizetés, annak értékét állítjuk be. 5. Harangozó fizetése. Néven nevezve kell fel­számítani a fizetésnemeket mind, az esetben is, ha pl. a község fizeti, vagy maga szed házankint gabonát. Egyházi adót ez rendszerint nem fizet. De mivel ki kell rónunk, egyházi adója Összegét fizetésül felszámít­juk, majdan kiadásba is tesszük — ellenértékelvén a befolyt egyházi adó összegében. 6. Épületek fentartása alatt érti a törvény a ki­sebb javításokat, kerítés fenntartást s az évi szokásos meszeltetést s a tüzbiztosítási díjjat. Mindezek egy összegben vehetők fel. Jó lesz adósegély mellett a fel­számított összegnél maradni. 7. Urvacsorai kenyér és borra a tényleges szük­séglet. 8. Állami s egyéb közadók s egyenértéki illeték a megállapított összegben, vagy pedig az adó kis könyv legutóbbi évi és az egyénért, ill. ivek előadása alapján veendők fel. 9. Országos tanítói nyugdíj kétféle, rendes és 30 filléres lévén, természetes, hogy külön ki kell tüntetni a mindenegyes rendes tanító után fizetendő 24 koro­nákat, még az esetben is, ha azt a község fizeti, mert az egyház, mint fentartó felelős ; és külön, pontos, az összes mindennapiakat felölelő számítással a 30 fillé­rest, bejegyezve azt és ezt az egyenkint, és a kettőt együtt az összesen rovatba. 10. Országos közalap az 1908. évi ehm. jkvből. (44-45. 1.) 11. A lelkészi nyugdíjint. járulék az 1908. jun. havi konventi jegyzőkönyvből (126—127. 1.). 12. Egyházkerületi, egyházmegyei, főiskolai járu­lékok az 1905. évi egyházmegyei jegyzőkönyvből (36- 37. 1. a lelkészi és tanítói alapítványi járulék bevoná­sával) az ott kitüntetett összegekben írandók elő ; posta­­díjjuk a „vegyesek“ előirányzatából kerül ki. 13. Parókhiális könyvtárra anyaegyházakban 10 korona. Adósságtörlesztés a törvény szerint külön költség­­vetést, külön kivetést igényel. A rendes költségvetésben ennek helye nincs. Még ott is, ahol az adósság ingat­lan szerzésből származik s igy a törlesztési teher el­­fogadtatik, a törlesztési összeg külön számolandó el s a törlesztés ténye a vagyon-leltárban feljegyzés végett az esperesi hivatallal közlendő. A rendes költségvetésbe — a fedezet oldalon — a terhelt ingatlan jövedelmé­nek a törlesztési és a kamat összegén felüli része állítandó be. 14. Iskolák fűtése és mindennapi sepretése a tényleges szükséglet szerint Írandó elő oly összegben, hogy az a szolgabérének s a fűtőanyag árának emel­kedését is megbirja. És ha előirányoztuk, el is kell számolni, különös tekintettel az állampénztártól e címen az uj törvény alapján nyerendő segélyre. Nem szabad megtörténni, hogy a lelkész felületes munkája a reá bízott egyházközségnek anyagi kárt okozzon. S hogy ezt az esperes kellően ellenőrizhesse, az állami tör­li vény által kívánt u. n. tanévi költségvetést a kir. tan-OR GON ^ÉPÍTÉSI MÜINTÉZET RIE6ER otto» cs. és kir. udvari orgonagyára, vtuim a a muiiiHium. BDDAPEST, YU, kerület, Garay-utca 48,-ik síim. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Leg­olcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgona javításokat és hangolá­sokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kivánatra.

Next

/
Thumbnails
Contents