Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-25 / 43. szám
753 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 754 Beszéd. Kocsi Csergő Bálint emléktáblája leleplezése alkalmával, elmondotta: Sebestyén Dávid ref. lelkész, Kocs. 1908 aug. 16. Mélyen Tisztelt Ünneplő Gyülekezet ! Az 1907-dik évben tanult kocsi felsőbb tanuld ifjúság* emléktáblát állított ezen mi templomunkban Kocsi Csergő Bálintnak. Ki volt ez a Kocsi Csergő Bálint ? Mi volt az a nagy tette, mely őt arra érdemesítette, bogy neki emléktáblát állítsunk ? Mi által érdemesítette magát arra, hogy felköltsük 210 esztendős álmából, hogy őt a Hosszupályi temetőből, ide, e gyülekezet templomába idézzük ? A történelem így irja le életrajzát : Kocsi Csergő Bálint ref. tanár és lelkész szül. Kocson, Komárommegyében 1647 augusztus havában. Meghalt Hoeszupályiban, Biharmegyében 1698 után. Felsőbb iskoláit Debreczenben elvégezvén, Munkácsra ment ki akadémikus rektornak. De a Báthory Zsófia üldözése miatt 3 hónap múlva visszatért Debreczenbe, mig a következő évben Pápán lett iskolai igazgató. 1674-ben a pozsonyi vértörvényszék maga elé idézte s elsőben börtönbe záratta, majd a nápolyi gályarabságra Ítélte. Talán nem lesz felesleges, ha a pozsonyi vértörvényszékről s a nápolyi gályarabságról egy pár szóval említést teszek. A pozsonyi vértörvényszéket Ampringen Gáspár kir. helytartó eszközölte ki I. Leopoldtól a Vesselényi összeesküvés elnyomása után. Szelepcsényi érsek ezen törvénytelen törvényszéket elsőben maga is ellenezte. De midőn megbiztatták, hogy ezen törvényszék által a prot. vallás kiirtását is célozzák, Szelepcsényi érsek beleegyezett ezen törvényszék felállításába, sőt ő lett neki az elnöke. Ezen törvényszék elé, azon ürügy alatt, hogy a prot. lelkészek is résztvettek a Vesselényi-féle összeesküvésben, elsőben a felsővidéki prot. lelkészek és tanítók közül többen megidéztettek. Megjelentek ezen törvényszék előtt 33-an. A vád a király élete ellen való összeesküvés volt s minden kihallgatás nélkül fej, jószág, becsület vesztésre Ítéltettek. Azonban a halálos Ítélet nem hajtatik rajtuk végre, ha lemondanak lelkészi hivatalukról, vagy önkénytes számkivetésbe mennek. Többen voltak, akik lemondtak lelkészi hivatalukról, vagy pedig elhagyták az országot. A cél el lett érve. Szeleposényi látva a terv sikerültét, uj idézést bocsátott ki. A második idézésre megjelentek 257-en. A vád ugyanaz volt, mint az első idézéskor s ugyanaz volt az Ítélet is. Azonban itt már számosán akadtak, akik a kötelező Ígéretet megtagadták. Ezeken azért a halálos Ítélet végre nem hajtatott, hanem különböző börtönökbe, u. m. sárvári, kapuvári, berencsi, lipótvári, komáromi börtönökbe zárattak, hol a kinoztatások többféle nemeivel kényszeríttettek a hivatalukról való lemondásra, vagy a róm. kath. vallásra térésre. A kinzó eszközök legnagyobb mestere : Kellio Miklós jezsuita volt. Többször megtörtént, hogy őket a feszület, az ostya imádására kényszerítették s midőn ezeket nem tisztelték, dárdákat, kardokat törtek rajtuk össze. Kocsi Csergő Bálintot tüzes fáklyával verték egy alkalommal. Már a börtönökben, a különféle kinoztatások alatt többen elhaltak. Volt ezen gyászos időben a magyar nemzetnek egy kérlelhetetlen ellensége, úgy hivták : Kollo nies Lipót, később esztergomi érsek. Ez volt a protestánsoknak legnagyobb ellenségük. Ez a Kollonics Lipót volt az, ki a hitbuzgó Rákóczi Ferenc vallomása szerint többször mondotta volna e szavakat : „Én Magyarországot előbb rabbá, azután koldussá, végre katholikussá teszem.“ Ebben az időben a spanyoloknak a franciákkal volt háborujok. És a spanyolok I. Leopoldtól is segítséget kértek. S Leopold egy csapat katonát küldött is a spanyol király segítségére Nápolyba. Kollonics kitalálta, hogy a börtönökben szenvedő prot. lelkészek, tanárok ezen katonaság parancsnokának átadassanak s általa a nápolyi gályákra vitessenek. Leopold elfogadta Kollonics ajánlatát. Mi volt az a gályarab ág ? Az újkor legmeggyalázóbb büntetése. Csaknem hasonló volt a zsidók keresztre feszítéséhez. Azzal a különbséggel, hogy a keresztrefeszítésuél rövidebb ideig, a gályarabságnál hosszabb ideig szenvedett az áldozat. Gályarabságra vitettek a legcégéresebb bűnösök és a hadi foglyok. Leginkább a török hadi foglyok. A Budavár bevételénél elfogott törököket I. Leopold mind gályarabságra vitette. A kér. fejedelmeknek telt kedvük hadi foglyaikat gályarabságra adni. A török császárok e tekintetben emberségesebbek voltak, mert gályarabságra hadi foglyaikat nem adták. S miután a magyar Alföld és Erdély a török uralma alatt volt, így a magyarok jó része mit sem tudott ezen borzasztó büntetés nemről. Csak a szegény magyar protestáns lelkészeknek kellett ezt megkóstolniok. A gályarab, miután jobb vállára a „Gal“ betűk süttettek, hogyha elszökik felismerhető legyen, török vagy hosszú ruhába öltöztetve, haja, bajusza, szakálla teljesen leborotváltatva, az evezőpadokhoz láncoltatok. Az evező minden rántásnál majd kitépte karjukat. Az evező padoktól nem volt szabad mozdulniok. Ott ettek, ott aludtak. Vályúban vitték oda nekik az eledelt, mely korpából, babból és kásából állott 5—6-an ettek egy vályúból. Naponta 15 - 20 óra hosszat eveztek. Az RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. WBT Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! TM Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! """ Alapitatott ís^i-beii. Cim- és betüfestészet! Modern kivitel! Szolid árak l ------AJLapítatott i87i-bon
