Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-10-18 / 42. szám
735 736 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. mukat 1854-ben építették erejük végső megfeszítésével. Mégis 3864-ben mér uj iskolát és tanító-lakot állítottak. Azóta íb sokat költöttek javításokra, felszerelésekre. Legújabban pedig templomuk külső-belső renoválására és drót kerítésre mintegy 10000 koronát fordítottak. Úgy, hogy ez a 300 lelket alig számláló kisded gyülekezet az utób bí 50 év alatt, a rendes kiadásokon kívül, közel 30000 koronát költött építkezésekre. Ést mindez a maga erejéből, minden idegen segítség nélkül cselekedte ! Ott áll immár a diszes épület — az emberek csudájára, az Isten dicsőségére. Annak felavatására gyülekeztünk össze közelből és távolból akkora számmal, amekkorát Rinyaujnép község nem látott még talán soha. A b.-Bomogyi egyházmegyét az esperes, a gondnok és tanügyi elnök, a járást a főszolgabíró képviselték. A felavatást két lelkész végezte. Alulírott a templomban, Héjas Zsigmond a szabadban beszélt. Felavatás után az iskola udvarára vonult az óriási embertömeg, hol az egyház érdemekben gazdag tanítóját: Héjas Dániel urat jubiláltuk kiváló szolgálatainak 50. évfordulója alkalmából. Az egyházmegye nevében az esperes, a megyei és járási tanító-egyesületek nevében Arany Bálint elnök, az egyház nevében Lukács Fereno presbiter, a tanítványok nevében ifj. Martin József üdvözölték az ünnepeltet. A kir. tanfelügyelő a megjelenésben akadályozva lévén, elismerő levelet küldött. A jubiláns mindenegyes üdvözlésre meghatottan, de egyszersmind a híven teljesített kötelesség tudatában — önérzettel válaszolt. Héjas Dániel több mint 50 éve (a múlt tavasszal volt az 50. évforduló) működik lankadatlan buzgalommal, nem szűnő lelkesedéssel és páratlan sikerrel a tanítói nehéz, hálátlan, de magasztos pályán. Ebből a félszázadból 25 esztendő a rinyaujnépi egyházra esik, hol az adminisztráció terén is kitüntette magát. O még abból a régi, egyházias érzésű tanító-gárdából való, amely az élet iskolájában tanulta a módszert s ennek segélyével zajtalanul, feltűnés nélkül építgette hazánk és anyaszentegyházunk kőfalait, „A rinyaujnépi iskolában — mint a legutóbbi körfelügyelői jelentés mondja -— a nemes érzések felköltése és a vallásosság ápolása volt a tanítás és nevelés gerince, mely mellett a világi tudományokból felmutatott eredmény is kiállja a versenyt körünk bármelyik iskolájával. Külömbség nélkül minden osztályban és minden tantárgyból a lehető legszebb eredményt mutatták fel a növendékek. Gazdag szellemi tárházából nemcsak annyit adott a sokat tanult és tapasztalt tanító, amennyi elő volt Írva, hanem különösen a földrajznál és történelemnél személyes kutatásainak eredményeit is közölte tanítványaival, p. o. Babócsa, Segesd, Szigetvár stb. ismertetésénél. A rinyaujnépi iskola ennélfogva úgy állhat előttünk, mint az igazi református népiskola mintaképe.“ Aki ilyen és ennyi szolgálatot tett hazájának és egyházának, az méltán megérdemli mindnyájunk hálás elismerését és nagyrabecsülését. De megérdemli ezt az a lelkes gyülekezet is, melyet őrálló gyanánt állított oda a határszélre a gondviselés. Adjon a jó Isten sok ilyen tanítót és egyházat mindenfelől szorongatott hazánknak, akkor a pokolnak kapui sem vehetnek rajtunk diadalmat! Máté Lajos* Templomszentelés Somogy viszlón. Hagy napja volt szeptember 27-én a somogyviszlói ref. anyaegyháznak. Díszesen renovált temploma e napon lett megfelelő ünnepség keretében felavatva. Már kora reggel sürü egymásutánban érkeztek a vidéki fogatok s alig volt hajlék, melybe legalább egy-két vendég ne szállt volna. Sietve jöttek közelről s távolról a szerető rokonok, jó barátok és ismerősök, bogy a viszlóiakkal együtt örvendjenek s a templom szentelés ritkán látható, lélekemelő ünnepélyén részt vegyenek. Gyorsan növekedő nagy tömeg szorongott a templom előtt, midőn 10 órakor megkondultak a harangok, jelezvén az istentisztelet kezdetét. Mivel azonban a templom a megjelent sokaságnak felét is alig volt képes magába fogadni, azoknak, akik az Isten házába be nem juthattak, Szabó Bálint, a hetesi hitrokonok ékes szavú fiatal papja, tartott a szabad ég alatt I. Móz. XXVIII : 17-bői kiindulva formás, tartalmas szónoklatot ; beüt a templomban pedig a gyülekezet buzgó éneke után Kiss Tamás helybeli lelkész mondott magasan szárnyaló alkalmi imát, majd I. Korint. 3-ik rész 16 — 17, versei alapján élénk figyelemmel kisért, remek felavató beszédet, melyben az ünnepély jelentőségét magyarázva, visszapillant a múltba s részletesen ismerteti a viszlói egyház történetét. Különösen kiemeli a vallásosságban, hitbuzgóságban ékeskedő elődöket, kik — ha templomuk javítása, vagy nagyobbítása vált szükségessé — soha se riadtak vissza az áldozathozataltól, senkihez se folyamodtak könyöradomáuyért, hanem fáradságos köz-ORGONAÉPITÉSI MŰINTÉZET. ___________________________________________. BUDAPEST, ¥11. kerület, Garay-utca 48.-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű, orgonajavításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.
