Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-23 / 34. szám
577 DUNÁNTÚLI PROTE$TÁNS LAP. 578 bizza, kifejezi azon óhaját, hogy e munkálat az egyházmegyékre küldessék az esetleges észrevételek megtehetése szempontjából. Mégis, midőn e tárgyra vonatkozólag hozzájárul egyfelől a b.-somogyi egyházmegye azon javaslatához, hogy a kér. tanügyi bizottságban külön szerveztessék egy akadémiai, egy középiskolai és egy népiskolai szakosztály; másfelől azt javasolja, hogy azon kerületi népiskolai tanügyi bizottságnak az egyházmegyék minden tanügyi elnökei és az egyházkerületi tanítóképviselők tagjai legyenek. A zánkai előbb felekezeti iskola, majd közös községi, most államivá történt átalakítása következtében a zánkai 1. sz. tjkv A. I. 1., 2., 3., 4. ez. a. ingatlanok a zánkai ref. egyházra szerződés szerint már most visszaezállnának ; mindazáltal, tekintettel arra, hogy a kérdéses ingatlanok a népoktatás céljaira használtatnak fel, a zánkai ref. egyház szerződésileg biztosított jogait ez idő szerint érvényesíteni nem akarja, de a 4222/1869. sz. végzéssel bejegyzett megszorításnak törlését, az eh.megyei közgyűlés meg nem engedi. Egy tanító fegyelmi ügye tárgyaltatott még, mely fellebbeztetett. Az egyházmegyei időszaki tanács az elnökség elnöklete alatt Kenessey Móric. Demjén Márton, Galamb István rendes, Szőke Ignác, Jákóy Pál és Gózon Gyula póttagokból alakult meg. Gyűlés után közebéd volt Jákóy Pongrác „Erzsébetszállodájában“, melyre ritka egyakarattal jelentek meg Segesdy Miklós esperes és Mórocza Kálmán ehm. gondnok vezetése mellett a gyűlés tagjai. Az összetartás e szép erényét felköszöntőben méltatta alulírott. A görög hitrege tanítja, hogy Antaiósz, Herkulessel való küzdése közben mindaddig legyőzhetetlen volt, mig lábaival a föld kebelét érinthette, ily szilárd álláspont egyházunkra nézve is az önkormányzat (autonómia) és az ebből folyó tiszta demokratikus összetartozandóság szent érzete, óh, mi lett volna egyházunkból és szeretett hazánkból a múltban, a viharok, az üldözések korában, ha egyházunk autonom szervezeténél fogva, egyházunk világi tagjai is, akik egyszersmind a magyar hazának is erős oszlopai voltak, velünk lelkészekkel együtt nem éreztek, nem munkálkodtak volna, s a mgyar alkotmánynak s a lelkiismereti szabadságnak e várát, egyházunkat, vagyonuk, sőt életük kockáztatásával is meg nem védelmezik !! A jövőben is ez legyen a mi erőforrásunk, tartsunk össze, szeressük, áldozzunk, munkálkodjunk egyházunk önkormányzati jogaiért, az összetartozandóságért s ekkor Isten segedelmével fényre derül a haza ! Veszprém. Demjén Márton ehm. főjegyző. Az uj theolog’iai és pénztári nyugdíj szabályzat. (1907. év szeptember 29. kgy. jkv. 153. p.) A múlt őszi kerületi közgyűlés némi módosítással újból megállapította a nyugdíj szabályzatot. Ennek a nyugdíjnak mi pénztári tisztviselők is tagjai vagyunk s ép oly közelről érint bennünket, mint a theol. tanár urakat, mink azt hittük, hogy a változásokról bennünket is értesíteni fognak, de csak véletlenül és későn tudtuk meg, mikor egy kérvényt küldtünk az esperes úrhoz, azzal, hogy az abban foglaltakat figyelembe venni s kérvényünket a kér. gyűlés elé terjeszteni szíveskedjék. Kérvényünk azonban nem lett előterjesztve, sőt szóba se jött. A szabályzat megjelent ránk vonatkozólag úgy, amint először megvolt szerkesztve. Mi ugyanis azt kértük, hogy tekintettel a pénztári foglalkozás egészségrontó voltára és a folyton szaporodó munkára, ami szolgálati évünk is 30 évben állapíttassák meg és 10 évi szolgálat után 3°/0-os emelkedésben részesüljünk mint e nyugdíjnak tanári tagjai, vagy ha már azokhoz nem vagyunk szabhatók, legalább a befizetési százalék a nyugdíjban való részesedés szerint igazságos arányban történjék. Most úgy van, hogy többet fizetünk törzsbetét és évi járulók címén, mint a theologiai tanár és e mellett kevesebb nyugdíj igényünk lehet. Ha 30 év után a törzsbetét 33°/0 és az évi járulék 2°/0, akkor 40 évi szolgálat után egyenlő fizetés mellett a törzsbetét 22, 27°/o és az évi járulék 1, 18%. Ezzel a százalékkal egyformán fizetnénk a theol. tanárokkal, de a nyugdíj-szabályzat szerinti százalékkal a törzsbetétnél majdnem 11 és az évi járuléknál majdnem 1 egész százalékkal fizetünk többet és mégis kevesebb nyugdíjigényünk lehet. Mivel lehet ezt megindokolni, talán, hogy a tanár urak többen vannak és igy többet fizetnek a nyugdíjba. A kerület még többet fizet, mert évenként 1000 K-át ad. Hogy méltányos e ez, ítélje meg, aki nem elfogultan lát. Egyébként minden ügyünk, ami eddig a kér. gyűlés elé került, ilyen forma elbánásban részesült, a többi közül csak a kaució ügyét említjük meg, melynek ki nem adására azt hozták fel okul, hogy miatta a pénzkezelési szabályzatot kellene megváltoztatni. Ez nem indok, mert a pénzkezelés gyakorlatban nem egyszer változott már s a szabályzat mégis megvan ! A tanári fizetések rendezésekor mindig az állami intézmények voltak az irányadók, s mi hivatkoztunk arra, hogy az államnál már régen nincsen kaució, s a válasz az, hogy a kerület nem állam. Ezek fölemlítésére a magunk iránti kötelesség szólított, nem mintha eredményt várnánk tőle. Az ilyen mellőzések arra mindenesetre jók, hogy a munkakedvet és a közügyek iránti érdeklődést lazítsák, de hasznot nem igen tesznek. Pápán, 1908. év. Dalmady Géza Kemenczky Lajos kér. ellenőr. kér. pénztárnok.
