Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-23 / 34. szám
571 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 572 Én persze most is a legegyszerűbbnek és leghelyesebbnek tartanám a segítésnek azt a módját, hogy az évi 400.000 korona államsegélyt (dr. Veress csak 272.895 kor. 50 fillért vett számításba) 3 — 4 évig tőkésítenénk az alapbetétek fedezésére. Senki se mondhatná, hogy nem a rendeltetésére fordították a segélyt; hisz egy fillért se vonnánk el a nyugdíjintézettől; mind ott maradna. E véleményemre azonban egy igen döntő befolyású férfi a műit évben azt mondotta, hogy útjába áll neki a törvény 5. § a. Ez u. i. ezt mondja : »az orsz. ref. lelkészi nyugdíj- és özvegyárva-gyámintézet a jelen törvény megerősítése és kihirdetése után azonnal szerveztetik« hat év múlva pedig a nyugdíjazást is megkezdi. Ez az érv csak addig ért valamit, amig a konvent a törvényt az utolsó betűig szentnek és sérthetetlennek tartotta. De amikor a 26. §. föntebb idézett rendelkezését az ismert módon megváltoztatta: akkor már semmi se áll útjában annak, hogy az azonnal szóban foglalt rendelkezés is enyhíttessék ! A 26. §. rendelkezését is a lelkészek terheinek könnyítésére enyhítette a konvent; ugyan e céllal megtehetné azt is, hogy az alapbetétet a 400000 korona államsegélyből állítja elő. Azért az is meg lenne ám, amit a törvény kíván, a nyugdíjintézet már most, azonnal szerveztetnék ! Hisz a lelkészek és a gyülekezetek is fizetnék a részben egészen uj terhet képező járulékot. Azt is mondták, hogy a nyugdíjintézetnek épen ilyen szervezése az özvegy-árva-gyámintézet miatt oly sürgős! Mert az már nem bírja fedezni szükségleteit. Ez az érv se áll komolyan útjában annak, hogy az alapbetétek a 400000 kor. államsegélyből fedeztessenek. Hisz az özvegyárva-gyámintézet a maga több szükségletének fedezetét megtalálná az 1 °/0-kal szaporodó évi járulékokban, ami évi 38164 kor. 06 fillér; a gyülekezetek 2°/0-os évi járulékában s a 400000 korona évi kamatjában! Ha azonban a konvent erre az önként kínálkozó útra mégis sehogy se akar rálépni: nekünk akkor is az alapbetétek terhének könnyítésére kell törekednünk bármi más utón is ! Erre kell törekednünk egyrészről azért, mert azoknak a díjaknak be vagy be nem fizetését, amiket visszamenőleg kellene fizetni, mindenkinek szabad tetszésére bízta a konvent; tehát mindenki maga fölmentheti alóluk magát, ha akarja; ha nem akarja: úgy önként vállalja a terhet. Másrészről azért, mert igy lehet csak mindenkin egyformán, tehát semminemű irigységet, kedvetlenséget, barátságtalan fölhányást nem keltő módon segíteni. Azoknál a járulékoknál u. i. amiket visszamenőleg kellene fizetni, igen nagy aránytalanságok állanának elő. P. o. Aki után 1600 korona alapfizetés alapján 1—2 évre visszamenőleg fizetnénk a kamatot, azon segítenénk 14’96 — 29*92 koronával; aki után pedig 3000 kor. alapfizetés alapján 38 évre fizetnénk, azon segítenénk 1048 koronával. Ily nagy, sőt még nagyobb különbségek is állhatnak elő. Ha azonban tisztán csak az alapbefizetés könyítésére törekednénk, akkor lehetséges lenne azt teljesen egyenlő mértékkel eszközölni, vagy legalább is igen csekély, számba alig jöhető eltérésekkel. Ez esetben úgy gondolnám a kivitelt, hogy 2000 korona alapfizetés után számítanám az alapbetétet. E körül jár u. i. a kongruás lelkészek alapfizetésének a jelentőiv és a kongrua alapján számított összege. E 2000 kor. után befizetnénk az alapbetétet minden lelkész után. Akinek ennél több a fizetése, az a többlet után eső alapbetétet egészen a sajátjából fedezné. Az ő szerencséje, ha több után kell fizetnie. Ily alapon országszerte 2000 lelkész után 460 koronával 920000 (kilencszázhuszezer) korona alapbetét járna. E 920000 koronát az országos lelkészi nyugdíj- és özvegy-árva-gyámintézettől kölcsönvett tőkének kellene tekinteni, amit 40 éves tőkekamáttörlesztéssel kellene befizetni. Azaz, nem vennénk föl sehonnét se ezt e tőkét, hanem egyszerűen úgy tennénk, mintha ez intézetünknél volna ennyi adósságunk, aminek évi kamatjáról és a tőketörlesztésre szolgáló százalékról gondoskodnunk keli. A törlesztésre 40 évet véve föl, egy évre kamatra és a tőketörlesztési százalékra 4*75 °/0-kal 43700 korona esnék. Ezt az összeget maga a konvent visszatarthatná és illető helyére befizethetné az évi államsegélyből; már tudniillik abból, amit eddig is — eltekintve az ugynevezettt három milliós segélytől — évenként kaptunk. A fentmaradt öszeget csak ezután osztaná el az egyházkerületek között. így is megmaradnánk a jogos, régóta taposott Ösvényen, mert ennek az államsegélynek egy része tényleg a szegény lelkészek segélyezésére van rendelve. Ha pedig a konvent nem volna hajlandó a ref. egyház egyetemére nézve igy intézkedni: akkor még mindig segíthetnek ily alapon az egyes egyházkerületek. Vessünk számot a mienkkel. Nálunk az üresedésben levő állások leütésével 244 tag után van kiróva ez évre a díj. A könnyebb számítás kedvéért vegyünk 250 tagot. Ezek után 2000 koronával 500000 (Ötszázezer) koronának 23°/0-os alapbetéte 115000 (egyszáztizenötezer) korona lenne. Ennek tőkekamattörlesztéses százaléka 5°/0-kal évi 5750 korona lenne; 4*75-tel persze még kevesebb lenne. No hát ez nem olyan nagy teher, aminek fedezésétől az egyházkerület visszariadhatna.
