Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-19 / 3. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 43 Teendőink arra nézve, hogy prote­stáns hitfelekezetü tanítóink az álla­miakkal egyenlő fizetést nyerjenek. A címben foglalt tételt alólirott adtam elő a refor­mátus tanítóknak állandó választmányi ülésén. Most e lapban egyházunk vezető embereivel is óhajtom meg­ismertetni e kérdést. E célból rámutatok mindjárt azokra a különbsé­gekre, amelyeket egyenesen sérelmeknek tekinthetünk. Ilyenek : I. Fizetésbeliek: 1. Öt-öt évenként államiaknál 200—200 korona fizetési pótlék, a felekezetieknek 200—100 kor. kor­­pótlékával szemben, ami 35—40 évi szolgálatnál mint­egy 20 ezer korona külömbséget tesz ki. 2. Kántori szolgálat be nem számítása államiaknál; a felekezetieknél a minimum ezen külön megszolgált illetményből egészíttetik ki ; közelébb nyugdíjazott tanítóink jogos panasza. (1901. évben kellett volna a nyugdíjtörvényt revízió alá venni.) II. Egyebek : 3. Igazgatói illetmény az államiaknál. 4. Féljeggyel utazás vasutakon. 5. Állami középiskolákban tandíj-mentesség fiaik részére. A felekezeti tanítónak (a hit- és erkölcstan taní­tása miatt) nagyobb elfoglaltatása van s népünk vallás­erkölcsi nevelésénél fontos missiója; mégis kevesebb a fizetése. A felekezeti tanítók közül sok praeorans (lévita) tanító köznépünk nevelésére nagy hatással levő kated­rái szolgálatokat végez, külön tiszteletdíj nélkül. Hitfeleink, felekezeti iskoláik fenntartása mellett birtokaránylag fizetett adójukban az állami iskolák költségeit is viselik, mégis: papjaik csak morzsákat kapnak a kongruában ; tanítóik a káros megkülömböz­­tetés hátrányait nyögik ; a hazai prot. egyház az 1848. XX. t.-c. végrehajtása cimén 3 millió államsegélyben részesíttetik, amennyit az állami természetű birtokok jövedelméből négy kath. érsek és püspök is megkap. A hazai kath. főpapság, a káptalanok, szerzetes­­rendek milliókat jövedelmező uradalmakat bírnak; gaz­dag patronusaik sok helyen csaknem egészen fedezik az egyházi és iskolai kiadásokat: mégis a népiskolai oktatással foglalkozó szerzeteseiknek és szerzetesnőik­nek államsegély van biztosítva a fizetésrendezési új törvényben ; a többi felekezeti tanítók pedig (talán éppen e miatt) a kilátásba helyezett korpótlék kedvez­ménytől is elestek. A felekezeti tanítókat sértő ezen hátrányos meg­különböztetések, méltánytalanságok, szekatúrák arra fogják indítani, hogy amint szerit tehetik, állami isko­lákhoz menjenek át s igy rövid idő alatt a legjobb tanerőktől fosztatnak meg iskoláink ; ezeknek pedig az egyházi életre végetlenül és helyrehozhatatlanul káros következményei lehetnek. Ez az ügy nemcsak a tanítók dolga, hanem egyházaink sürgős orvoslásra váró sérel­44 mes ügye, melyet egyházi és világi nagyjaink kell, hogy első rendű megszivlelésre érdemesítsenek. A baj meg van. Az a kérdés, hogy mit tegyünk ennek eloszlatására ? Feliratozzunk-e miniszterhez, országgyűléshez? Megcselekedték ezt már a tanítók orsz. egyesü­lete, a többi hitfelekezetek s a mi egyesületünk is! Sinka bölcs érvelései, Simon, Száz, Kecskeméti, Dobó hatásos közvetlenséggel elmondott ékesszólásai, minisz­terhez, országgyűléshez intézett hirlapi nyilt leveleik .. . nem mondom, hogy nem eredmény nélkül hangzottak el, de kielégítő sikerhez nem vezettek. A jóakaratot Apponyinál nem tagadhatjuk, ifjabb tanítóink nyertek is valamit. Ne folyamodjunk, ne kunyerbáljunk jogos osztály­részünkért se miniszternek, se országgyűlésnek ! fordul­junk bizalommal egyházhatóságainkhoz, egyháznagyjaink­­hoz! Panaszoljuk el, hogy a fizetésrendezési törvény minket, fajmagyarokat is a hazát gyűlölő nemzetiségi tanítók sorába állított ! Okét kérjük, sürgessük fiúi bizodalommal, hogy a másik prot. felekezet intéző bizott­ságával együtt, a konventen és egyetemes gyűléseken erélyesen szólaljanak fel az 1848. XX. t.-c. szerint minket jogosan megillető nagyobb osztályrész kiadásá­ért ! A 3 millió morzsához kérjenek, követeljenek újabb 3 milliót, vagy a szükséglet szerint még többet ! Ebből jut majd lelkészi nyugdíj intézetre, közigazgatási szük­ségletekre, az egyházi adó terhek könnyítésére, tanítói fiztésekre, korpótlékok kiegyenlítésére, praeorans-lévita tanítók külön tisztelet-díjára, igazgatói illetményekre, nyugalmazott tanítóink, özvegy-árváink segélyezésére stb. így lesznek tanítóink az egyház testéhez fűzve szorosabban. így fogván fel a dolgot, bátorkodom határozati javaslataimat a következőkben előterjeszteni : Tekintettel azon körülményre, hogy hitfelekezeti (prot.) tanítóink az uj fizetésrendezéssel hátrányos és sértő megkülömböztetésben részesíttettek az állami taní­tókkal szemben, holott ezekhez hasonló munkakört töl­tenek be, sőt a hittan és erkölcstan tanítása mellett még több dolgot is végeznek ezeknél; tekintettel arra, hogy az országos közoktatásügyi kormánytól a közel jövőben helyzetünk javítását nem is várhatjuk ; tekintettel arra, hogy ezen sérelmes és hátrányos megkülönböztetés miatt egyházunk iskoláiban a jobb­jobb tanerőket meg nem tarthatjuk, s igy egyházunk veteményes kertjei — szellemi s erkölcsi értékükre nézve hervadozni s alább alább szállani fognak, — ennek pedig az egyháziasságra, vallásos buzgóságra s általában hitéletünkre nézve végzetes következményei lehetnek; tekintettel arra, hogy midőn egyházunk igaz sze­retettel s szives áldozatkészséggel öleli kebelére taní­tóit : ezeket szorosabban is fűzi az egyház testéhez, ennek építéséhez nyervén bennük lelkes munkatársakat és buzgó egyháztagokat: Írjon fel a ref. tanítók orsz. egyesülete a főtiszt, és mélt. konventhez s annak utján a prot. vallási sérel­

Next

/
Thumbnails
Contents