Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-24 / 21. szám
351 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 352 épen a túlságos lelkiismeretesség tette olyan szigorúvá. Egy dologtól semmi esetre sem kell tartanunk, attól, hogy ez az intézmény az özvegy-árva gyámintézet sorsára jut. Ez a biztonság, ez a szilárd fundamentum dicséri az alkotót és elismerést, tiszteletet érdemel mindazok részéről, akik óhajtják, hogy a mi nyugdíjintézetünk éljen, növekedjék, virágozzék. Feltétlenül helyes az a logika, amely a nyugdíj-törvény megalkotásánál érvényesült : ha nyugdíjintézetet akarunk, fő, hogy életképes legyen, még akkor is, ha tagjaira túlságos terhet ró. Ezzel a dolog el van intézve. Az történt, amit a nyugdíj-törvény megalkotói jónak, helyesnek, az intézmény érdekében állónak tartottak. A kivitel ? A gyakorlat ? Ha én vagyok e törvény megalkotója, semmi egyebet nem kívánok, csak azt, hogy a gyakorlat a fönnebbi elvnek megfelelő legyen. Szigorúan, hajlíthatatlanul osak ehhez az elvhez ragaszkodom, de már a kivitel dicsőségére nem lennék annyira féltékeny, hogy az én javaslatomtól, az ón tervemtől eltérő jónak, célszerűnek, általában véve a közönség érdeklődésének, hozzászólásának utat ne nyissak. Egy szót sem többet: hanem hadd következzék a dolgok koronája. A 33°/0-os belépési járulék helyett teljesen elegendő 10°/0, vagy legfölebb 15°/0. Beszéljenek a számok. Dr. Veress a kolozsvári keresk. akadémia tanára és Murai Arthur pénzintézeti tisztviselő tettek számítást konventi meghívásra, hogy mint legyen szervezve a nyugdíj. Dr. Veress számításai szerint 272.895 K. Murai szerint 337.451 K a fedezendő hiány. Mivel az államsegély sem dr. Vereesnél, sem Murainál felvéve nincs, holott ez 400.000 K és annyira biztos, hogy részben már kiutaltatott: ennélfogva tehát e segélyszámításba vételével dr. Veress szerint 127, Murai szerint 62 ezer K feleslege lesz évenkint a nyugdíjnak. A 33°/0 belépési járulék összege 57 ezer K, l5°/0 lenne 26 ezer K. Ezt fizetnék a lelkészek, s még mindig maradna a nyugdíjintézetnek évi fölöslege, Murai szerint 31 ezer korona. Jó indulattal viseltetik a konvent a lelkészek iránt ? Itt az alkalom, mutassa meg ! Minden túlságos egyéni érzékenységen túltekintve, vegye le vállainkról e súlyos terhet. Igaz hálát, őszinte megbecsülést szerezne vele a nyomorgó ref. papságnak. Patay Miklós ref. pap. Kálvin János emléke. A jövő év julius 10-én ünnepük e nagy reformátor születésének négyszázados évfordulóját az összes református egyházak, melyek az ő szellemének örökösei. Sőt bizonyára ünnepli majd az egész protestáns kérész tyénség, mert annak a nagy szellemi harcnak, mely a protestántizmust végleg megszilárdította s az emberi művelődés terén a fejlődés elsőrangú tényezőjévé avatta, kétségtelenül ő volt az egyik leghatalmasabb előharcosa. Mert Isten kegyelméből való reformátor s elsőrendű harcos volt úgy a keresztyén tan, mint e tannak az életbevaló gyakorlati átültetése terén. S hogy ez igy van, erre nézve nem kell hosszas elméleti fejtegetésbe, vagy bizonyítgatásba kezdeni, bár egynémelyek tagadják is. Egyszerűen hivatkozunk a világ jelen állapotára. A műveltségben, jólétben s ami ezzel együtt jár, a szeretet munkáinak gyakorlásában azok a népek s még az egyes népek körén belül is azok a rétegek haladnak legelői, vagy legalább is az elsők között, akik az ő szellemének örökösei. Több százados tapasztalat utján igazolt tény, hogy a kálvini szellem s az ezen alapuló puritánizmus az emberi művelődés és fejlődés leghatalmasabb élesztője. Es még némely kicsinyeskedő, szavakon lovagló, vagy nagy mondással minden áron feltűnni akaró ember azt állitgatja, hogy Kálvin nem volt reformátor ? Erre az állításra nem mondom, hogy mindenkinek, de bizonyára a legtöbb igaz református embernek az a gondolata támad, amit a római költő e szavakkal fejez ki : Risum teneatis, amici ! Amit jó magyarán igy is lehetne fordítani : Ne bolondozz, barátom ! De térjünk vissza a tárgyhoz. Tehát a jövő év julius 10 én az egész ref. világ ünnepli majd Kálvint. Bizonyára ünnepli majd a mi magyar ref. egyházunk is. Hangzani fog ezer meg ezer a prédikáció. Hangzatosabbnál hangzatosabb, szebbnél szebb. S nem kétlem, lesz közöttük igen sok tartalmas, fölemelő, tettekre sarkaló is. De ez mind nem elég ! Mert már régen megírták, hogy minden szónál szebben beszél a tett. Pedig tetteket még egyáltalán nem látok. Azaz hogy, sajna, csak épen a mi magyar református egyházunknál nem láthatunk ünneplésre készülő tetteket, Pedig hát az egész föld hátán, ahol csak református egyházak vannak, megindult már a cselekvő munka. A genfi egyház, mely legtöbb jogot formálhat e nagy reformátorhoz, elhatározta, hogy nagy arányú szoborral örökíti meg emlékét. De mivel jól tudta, hogy e nagy ember nemcsak az övé, fölhívta a föld összes református népeit, RIEGER / vui WM mii UUIU11 VAgjVímgJUlU) [ BUDAPEST, ¥11. kerület, Garay-utca 48.-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra. OTTO villamos gépekkel berendezett I í*s fi <5 Irir nrivnri áronná ttodra 0RG0NAÉPITÉS1 MŰINTÉZET
