Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-24 / 21. szám

351 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 352 épen a túlságos lelkiismeretesség tette olyan szigorúvá. Egy dologtól semmi esetre sem kell tartanunk, attól, hogy ez az intézmény az özvegy-árva gyámintézet sorsára jut. Ez a biztonság, ez a szilárd fundamentum dicséri az alkotót és elismerést, tiszteletet érdemel mindazok részéről, akik óhajtják, hogy a mi nyugdíjintézetünk éljen, növekedjék, virágozzék. Feltétlenül helyes az a logika, amely a nyugdíj-törvény megalkotásánál érvé­nyesült : ha nyugdíjintézetet akarunk, fő, hogy élet­képes legyen, még akkor is, ha tagjaira túlságos terhet ró. Ezzel a dolog el van intézve. Az történt, amit a nyugdíj-törvény megalkotói jónak, helyesnek, az intéz­mény érdekében állónak tartottak. A kivitel ? A gya­korlat ? Ha én vagyok e törvény megalkotója, semmi egyebet nem kívánok, csak azt, hogy a gyakorlat a fönnebbi elvnek megfelelő legyen. Szigorúan, hajlítha­tatlanul osak ehhez az elvhez ragaszkodom, de már a kivitel dicsőségére nem lennék annyira féltékeny, hogy az én javaslatomtól, az ón tervemtől eltérő jónak, cél­szerűnek, általában véve a közönség érdeklődésének, hozzászólásának utat ne nyissak. Egy szót sem többet: hanem hadd következzék a dolgok koronája. A 33°/0-os belépési járulék helyett teljesen ele­gendő 10°/0, vagy legfölebb 15°/0. Beszéljenek a számok. Dr. Veress a kolozsvári keresk. akadémia tanára és Murai Arthur pénzintézeti tisztviselő tettek számí­tást konventi meghívásra, hogy mint legyen szervezve a nyugdíj. Dr. Veress számításai szerint 272.895 K. Murai szerint 337.451 K a fedezendő hiány. Mivel az állam­segély sem dr. Vereesnél, sem Murainál felvéve nincs, holott ez 400.000 K és annyira biztos, hogy részben már kiutaltatott: ennélfogva tehát e segélyszámításba vételével dr. Veress szerint 127, Murai szerint 62 ezer K feleslege lesz évenkint a nyugdíjnak. A 33°/0 belé­pési járulék összege 57 ezer K, l5°/0 lenne 26 ezer K. Ezt fizetnék a lelkészek, s még mindig maradna a nyugdíjintézetnek évi fölöslege, Murai szerint 31 ezer korona. Jó indulattal viseltetik a konvent a lelkészek iránt ? Itt az alkalom, mutassa meg ! Minden túlságos egyéni érzékenységen túltekintve, vegye le vállainkról e súlyos terhet. Igaz hálát, őszinte megbecsülést szerezne vele a nyomorgó ref. papságnak. Patay Miklós ref. pap. Kálvin János emléke. A jövő év julius 10-én ünnepük e nagy refor­mátor születésének négyszázados évfordulóját az összes református egyházak, melyek az ő szellemének örökösei. Sőt bizonyára ünnepli majd az egész protestáns kérész tyénség, mert annak a nagy szellemi harcnak, mely a protestántizmust végleg megszilárdította s az emberi művelődés terén a fejlődés elsőrangú tényezőjévé avatta, kétségtelenül ő volt az egyik leghatalmasabb előharcosa. Mert Isten kegyelméből való reformátor s elsőrendű harcos volt úgy a keresztyén tan, mint e tannak az életbevaló gyakorlati átültetése terén. S hogy ez igy van, erre nézve nem kell hosszas elméleti fejtegetésbe, vagy bizonyítgatásba kezdeni, bár egynémelyek tagad­ják is. Egyszerűen hivatkozunk a világ jelen állapotára. A műveltségben, jólétben s ami ezzel együtt jár, a szeretet munkáinak gyakorlásában azok a népek s még az egyes népek körén belül is azok a rétegek haladnak legelői, vagy legalább is az elsők között, akik az ő szellemének örökösei. Több százados tapasztalat utján igazolt tény, hogy a kálvini szellem s az ezen alapuló puritánizmus az emberi művelődés és fejlődés leghatal­masabb élesztője. Es még némely kicsinyeskedő, szavakon lovagló, vagy nagy mondással minden áron feltűnni akaró em­ber azt állitgatja, hogy Kálvin nem volt reformátor ? Erre az állításra nem mondom, hogy mindenkinek, de bizonyára a legtöbb igaz református embernek az a gondolata támad, amit a római költő e szavakkal fejez ki : Risum teneatis, amici ! Amit jó magyarán igy is lehetne fordítani : Ne bolondozz, barátom ! De térjünk vissza a tárgyhoz. Tehát a jövő év julius 10 én az egész ref. világ ünnepli majd Kálvint. Bizonyára ünnepli majd a mi magyar ref. egyházunk is. Hangzani fog ezer meg ezer a prédikáció. Hangza­tosabbnál hangzatosabb, szebbnél szebb. S nem kétlem, lesz közöttük igen sok tartalmas, fölemelő, tettekre sar­kaló is. De ez mind nem elég ! Mert már régen meg­írták, hogy minden szónál szebben beszél a tett. Pedig tetteket még egyáltalán nem látok. Azaz hogy, sajna, csak épen a mi magyar református egyházunknál nem láthatunk ünneplésre készülő tetteket, Pedig hát az egész föld hátán, ahol csak református egyházak van­nak, megindult már a cselekvő munka. A genfi egyház, mely legtöbb jogot formálhat e nagy reformátorhoz, elhatározta, hogy nagy arányú szoborral örökíti meg emlékét. De mivel jól tudta, hogy e nagy ember nem­csak az övé, fölhívta a föld összes református népeit, RIEGER / vui WM mii UUIU11 VAgjVímgJUlU) [ BUDAPEST, ¥11. kerület, Garay-utca 48.-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Leg­olcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolá­sokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra. OTTO villamos gépekkel berendezett I í*s fi <5 Irir nrivnri áronná ttodra 0RG0NAÉPITÉS1 MŰINTÉZET

Next

/
Thumbnails
Contents