Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-01-12 / 2. szám

23 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 24 Bizonyára itt is áll az az elv, hogy nem szabad a törvénybe belemagyarázni semmi olyant, ami súlyosbítaná az adózás terhét! Országszerte általános az elégedetlenség a miatt is, hogy a konvent az egyenes állami adók közé az »általános jövedelmi pót-adót« is felvette; tehát a lO°/0-ot ezután is kiróni elren­delte. Igen valószínű, hogy 1902-ben az adat­gyűjtés idején csak az állami egyenes adót vették számításba. Mi csakugyan ezt mutattuk ki. Az meg már egészen bizonyos, hogy a III. t.-c. 13. §-ának b) pontja a »vagyoni adót az állami egyenes adó után« rendeli kirovatni. Az 1883. évi XLVI. t.-cikk 16. §-a ezt mondja: »Jeien törvény értelmében kirovott általános jövedelmi pótadó egész összegében állami adónak tekintendő, mely után sem törvény­­hatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető.« Az hát bizonyos, hogy az általános jöve­delmi pótadó egész összegében állami adó; de nem állami egyenes adó! Az országos törvény azon megszorítása következtében, hogy ezután »sem törvényhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető« — és a mi egyházi tör­vényünk azon rendelkezése folytán, hogy a va­gyoni adó az állami egyenes adó után rovatik ki: igen természetes a következtetés, hogy az ál­talános jövedelmi pótadót nem kell felvenni abba az állami adóba, ami után a I0°/f<-os va­gyoni egyházi adó kirovatik. A tiszántúli egyház­­kerület tényleg erre az álláspontra is helyez­kedett. Nem szeretném, ha megtörténnék, de amint hallom, sok helyen meg fog történni, hogy a konvent rendelkezése dacára se fogják felvenni az általános jövedelmi pótadót a Í00/0-os adó alapjául. És a község ily eljárás mellett is kész­séggel ki fogja jelenteni, hogy az illető hely ref. lakosainak ennyi az állami adójuk, amely után pótlék vethető ki. Az eljárás tehát nem lesz egyöntetű; egyik gyülekezet előnyt biztosít magának másik rovására. Leghelyesebb lett volna tehát megmaradni a III. t.-c. rendelkezése mellett, hogy »a vagyoni adó az állami egyenes adó után rovatik ki«. (Folyt, köv.) Nyílt kérdések. 1. Az E. T. III. 13. a) igy szól : „személyi adót köteles fizetni minden 20 éven felüli egyháztag, ha kü­lön vagyonnal vagy keresettel bír; továbbá, ha önálló háztartásban él, vagy ha nem önálló háztartásban élő, de házasság utján külön „családot alapított.“ Kérdem, mi alapon, mi utón-módon magyarázható ebből az, hogy a családfőnek egy házban élő, 20 éven felüli, és va­gyontalan, nőtlen fin, vagy vagyontalan hajadon leány megróvható személyi adóval? Nem világosan mondja-e ez a törvény, hogy csak az a 20 éven felüli egyház­tag tartozik személyadót fizetni, aki külön vagyonnal vagy keresettel bír, önálló háztartásban él, vagy ha együtt lakik is szülőivel, házasság utján külön családot alapított ? 2. A konventi „Utasítás“ igy szól : „A 20 éven felüli családtagok, amennyiben még önmaguk állami egyenes adót nem fizetnek, a minimális személyi adóval róvhatók csak meg; ha azonban állami adót már fizet­nek : egyházi adójuknak ez képezi az alapját.“ Mi ala­pon lehet ebből következtetni, hogy minden 20 éven felüli egyénre kivetendő a személyadó ? Én ez utasítás­ból ugyanis csak azt látom, hogy azon 20 éven felüli családtagok, akik a törvény értelmében személyi adót tartoznak fizetni, (tehát a vagyonosok, önálló kereset­tel bírók, önálló háztartásban élők, vagy feleségesek) ha vagyonuk nincs, a minimális személyadót, ha pedig vagyonuk van, a vagyon aránylagos személyadót fizes­sék. Szerintem ezt máskép érteni nem lehet. A belső­­somogyi esperes felhívása szerint (és úgy látszik sok más vélemény szerint is) ki kell vetni minden 20 éven felüli ép családtagra a személyadót. Igen, vagy nem ? S ha igen, mi alapon ? 3. Föltéve, hogy a törvénynek határozottan elle­nére is azt célozná az idézett konventi utasítás, hogy minden 20 éven felüli családtag köteles személyadót fizetni : a kivetéskor melyiket szegje meg a presbitérium, a szentesített törvényt-e, vagy a konventi utasítást? Mert ha csakugyan ez említett felfogás állhatna meg, akkor a konventi utasítás merőben ellenkezne a szen­tesített törvénnyel, s akármelyiket teljesítse a presbi­térium, a másikat megszegni kénytelen. 4. Vagy vessük ki kétféleképen az egyházi adót ? Egyik fölvegyen minden 20 éven felülit, egyházának kárt csinálna ? A másik a törvény szerint járna el, ne vegye fel mindet, s ha esetleg visszaadják munkálatát, akkor fölvegye, magára zúdítván a helyesbítéssel föl­vettek szidalmait, kik már abban voltak, hogy nem kell fizetniük ? 5. Az a lelkipásztor, aki kötelességéhez hiven A vidék leg-rég-iblb és legnagyobb cipőüzlete Manheim Ármin ezelőtt Altstädter Jakab cipőraktára ^Állapíttatott 1864-ben. Lápa, Kossuth LajOS-utCa ÍO. szám, Alapittatott 1864-ben. hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophäd-munka) kiváló gondot fordít. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit.

Next

/
Thumbnails
Contents