Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-12 / 2. szám
23 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 24 Bizonyára itt is áll az az elv, hogy nem szabad a törvénybe belemagyarázni semmi olyant, ami súlyosbítaná az adózás terhét! Országszerte általános az elégedetlenség a miatt is, hogy a konvent az egyenes állami adók közé az »általános jövedelmi pót-adót« is felvette; tehát a lO°/0-ot ezután is kiróni elrendelte. Igen valószínű, hogy 1902-ben az adatgyűjtés idején csak az állami egyenes adót vették számításba. Mi csakugyan ezt mutattuk ki. Az meg már egészen bizonyos, hogy a III. t.-c. 13. §-ának b) pontja a »vagyoni adót az állami egyenes adó után« rendeli kirovatni. Az 1883. évi XLVI. t.-cikk 16. §-a ezt mondja: »Jeien törvény értelmében kirovott általános jövedelmi pótadó egész összegében állami adónak tekintendő, mely után sem törvényhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető.« Az hát bizonyos, hogy az általános jövedelmi pótadó egész összegében állami adó; de nem állami egyenes adó! Az országos törvény azon megszorítása következtében, hogy ezután »sem törvényhatósági, sem községi, sem iskolai pótlék ki nem vethető« — és a mi egyházi törvényünk azon rendelkezése folytán, hogy a vagyoni adó az állami egyenes adó után rovatik ki: igen természetes a következtetés, hogy az általános jövedelmi pótadót nem kell felvenni abba az állami adóba, ami után a I0°/f<-os vagyoni egyházi adó kirovatik. A tiszántúli egyházkerület tényleg erre az álláspontra is helyezkedett. Nem szeretném, ha megtörténnék, de amint hallom, sok helyen meg fog történni, hogy a konvent rendelkezése dacára se fogják felvenni az általános jövedelmi pótadót a Í00/0-os adó alapjául. És a község ily eljárás mellett is készséggel ki fogja jelenteni, hogy az illető hely ref. lakosainak ennyi az állami adójuk, amely után pótlék vethető ki. Az eljárás tehát nem lesz egyöntetű; egyik gyülekezet előnyt biztosít magának másik rovására. Leghelyesebb lett volna tehát megmaradni a III. t.-c. rendelkezése mellett, hogy »a vagyoni adó az állami egyenes adó után rovatik ki«. (Folyt, köv.) Nyílt kérdések. 1. Az E. T. III. 13. a) igy szól : „személyi adót köteles fizetni minden 20 éven felüli egyháztag, ha külön vagyonnal vagy keresettel bír; továbbá, ha önálló háztartásban él, vagy ha nem önálló háztartásban élő, de házasság utján külön „családot alapított.“ Kérdem, mi alapon, mi utón-módon magyarázható ebből az, hogy a családfőnek egy házban élő, 20 éven felüli, és vagyontalan, nőtlen fin, vagy vagyontalan hajadon leány megróvható személyi adóval? Nem világosan mondja-e ez a törvény, hogy csak az a 20 éven felüli egyháztag tartozik személyadót fizetni, aki külön vagyonnal vagy keresettel bír, önálló háztartásban él, vagy ha együtt lakik is szülőivel, házasság utján külön családot alapított ? 2. A konventi „Utasítás“ igy szól : „A 20 éven felüli családtagok, amennyiben még önmaguk állami egyenes adót nem fizetnek, a minimális személyi adóval róvhatók csak meg; ha azonban állami adót már fizetnek : egyházi adójuknak ez képezi az alapját.“ Mi alapon lehet ebből következtetni, hogy minden 20 éven felüli egyénre kivetendő a személyadó ? Én ez utasításból ugyanis csak azt látom, hogy azon 20 éven felüli családtagok, akik a törvény értelmében személyi adót tartoznak fizetni, (tehát a vagyonosok, önálló keresettel bírók, önálló háztartásban élők, vagy feleségesek) ha vagyonuk nincs, a minimális személyadót, ha pedig vagyonuk van, a vagyon aránylagos személyadót fizessék. Szerintem ezt máskép érteni nem lehet. A belsősomogyi esperes felhívása szerint (és úgy látszik sok más vélemény szerint is) ki kell vetni minden 20 éven felüli ép családtagra a személyadót. Igen, vagy nem ? S ha igen, mi alapon ? 3. Föltéve, hogy a törvénynek határozottan ellenére is azt célozná az idézett konventi utasítás, hogy minden 20 éven felüli családtag köteles személyadót fizetni : a kivetéskor melyiket szegje meg a presbitérium, a szentesített törvényt-e, vagy a konventi utasítást? Mert ha csakugyan ez említett felfogás állhatna meg, akkor a konventi utasítás merőben ellenkezne a szentesített törvénnyel, s akármelyiket teljesítse a presbitérium, a másikat megszegni kénytelen. 4. Vagy vessük ki kétféleképen az egyházi adót ? Egyik fölvegyen minden 20 éven felülit, egyházának kárt csinálna ? A másik a törvény szerint járna el, ne vegye fel mindet, s ha esetleg visszaadják munkálatát, akkor fölvegye, magára zúdítván a helyesbítéssel fölvettek szidalmait, kik már abban voltak, hogy nem kell fizetniük ? 5. Az a lelkipásztor, aki kötelességéhez hiven A vidék leg-rég-iblb és legnagyobb cipőüzlete Manheim Ármin ezelőtt Altstädter Jakab cipőraktára ^Állapíttatott 1864-ben. Lápa, Kossuth LajOS-utCa ÍO. szám, Alapittatott 1864-ben. hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophäd-munka) kiváló gondot fordít. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit.
