Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-26 / 17. szám

279 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 280 annál nemesebben érző, annál becsületesebb le­gyen. így egyesül a mai nevelési eszmével Sturm János eszméje: »a pietas littera« — a tudásban gyökerező kegyesség. Nemcsak a nevelés legfőbb célja, hanem a szaktudományok, az egyén boldogulása, a társa­dalmi élet, az egyház és az állam érdeke egy­aránt azt követelik, hogy a tantervek készíté­sénél külön-külön szempont szerint szerepeljenek. Az lesz a legjobb tanterv, amely a különböző kívánalmakat harmonikus egységgé egyesíti. Ha református felekezeti iskolák számára kell ez a tanterv, akkor legelsőben is Jeromos atya mondása csendül meg fülemben: „tudomá­nyodnak gyökere, életednek tüköré az evangélium legyenNem tagadom: olyan tantervet akartam Írni, amelyet sehol máshol, mint csupán refor­mátus iskolában lehet használni. Arra töreked­tem, ölelje fel azokat a tudni valókat mind, amit az értelmes magyar embernek tudnia kell, de a nézőpont, a szellem mindig és mindenütt a puritán kálvinista legyen. A tantárgyak megválasztásánál törvényes intézkedések az irányadók, ellenben a tananyag­nál szabadd kezünk marad; de kettővel még is számolnunk kell: a) a gyermek értelmi fejlett­ségével és b) azzal, hogy a tudományok nagy tömegében mi az, amire népünknek feltétlenül szüksége vau. a) Mikor a gyermek értelmi fejlettségét vizsgáljuk, arra kell különös figyelmet fordíta­nunk: mely appercepialásra alkalmas képzetek vannak a gyermek lelkében. A tauulásnak éltető eleme az érdeklődés. Arra nagy bölcsen ügye­lünk, hogy a testnek a szervezetnek megfelelő tápanyagot adjuk, mert tudjuk, hogy ha a táp­anyag nem megfelelő, a szervezetben zavarok állanak elő. Sajnos, a lélek tápanyagával nem bánunk ilyen szigorúan. Nem egyszer halljuk: nem baj, ha a gyermek nem érti, amit tanul, majd megérti későbben. A fő az, hogy tudja. Tisztelet, becsület, de igazság is, akik igy gon­dolkoznak, nincsenek tisztában a lélek működé­sével. He folytassuk csak tovább a test táplá­lásáról való hasonlatunkat. A test táplá­lásánál nemcsak a tápszer minőségére, de meny­­nyiségére is súlyt fektetünk. Ügyelünk arra, hogy az se kevés, se sok ne legyen. A kevés nem elegendő a fejlődésre, a sok megterheli a gyomrot, a fejlődés helyett gyomorrontást, be­tegséget idéz elő. És hogy vagyunk a lelki táp­lálék mennyiségével ? Bizony, akárhányszor agyon­tömjük a gyermeket, csupán azért, mert elfeled­jük : nem az táplálja a testet, amit megeszünk, hanem amit megemésztünk. Ha sok a tanulni valók tömege, a tanító nem dolgozhatja fel tisz­­teségesen, szómagolás, verbalizmus, didaktikai materialismus lesz a következménye. A szóval elfeledi a gyermek a tudományt is. A lélek nem gyarapodott, legleljebb felfúvódott: üres maradt. Ilyen anyaggal akarnók a nevelés legfőbb célját elérni? b) Mit kell nyújtanunk a mai műveltség eredményéből a népiskolai tanulóknak? Ennek a kérdésnek a felvetése sokkal könnyebb, mint a reá való részletes felelet. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a népiskolai tanulót annyi ismeret birtokába kell juttatnunk, amennyivel népünk legértelmesebb egyénei rendelkeznek. Arra kell tö­rekednünk, hogy minden nemzedék értelmesebb és jobb legyen az előtte valónál. Az emberiség, a faj nemesbülésének, a tökéletesedés és a becsülete­­sedésnek ez az egyenes útja. Tehát a gyerme­ket nemcsak a jelen, de a jövő számára is kell nevelnünk. A kérdés csak az; a jelen szövevé­nyes társadalmi viszonyai olyanok-e, amelyeknek felfogására, befogadására a fejlődő gyermek lelke képes? Ha azt találnók, hogy ez a táplálék nem megfelelő, akkor az anyagot úgy kell már magában a tantervben elhelyeznünk, hogy a gyermeki lélek fejlődési fokozatainak megfeleljen. A physiologiai és psychologiai vizsgálódá­sok kimutatták, hogy az egyén, mondjuk a gyermek testi és lelki fejlődése teljesen megfe­lel az emberiség testi és lelki fejlŐdéséoek. Ha ez igaz, akkor a gyermeket ugyanazon az utón kell az ismeretek birtokába vezetnünk, amit az emberiség a művelődésben már megtett. Itt van az, amit a tanterv-elmélet kultur-historiai foko­zatok neve alatt ismer. Az emberiség művelődési anyagából nyújtsuk mindig azt a gyermeknek, ami az ő lelki fejlettségének, appercipilásra alkalmas képzeteinek, érdeklődésének a legjobban megfelel. Más szóval; neveljük bele a gyermeket a mai társadalom törekvéseinek a megértésébe, hogy felnövekedve ennek a társadalomnak hasz­nos és tevékeny tagja lehessen. Aki akarja, ennek a kultur históriai foko-Jobb és megbízhatóbb m~ MAGVAKAT -*K olcsóbban senki sem ad, mint Fábián Béla magkereskedése Budapest, Üilői-ut II. szám. Kálvin-tér mellett. Tessék árjegyzéket kérni!

Next

/
Thumbnails
Contents