Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-12 / 15. szám
251 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 252 zsinat azon az alapelven állt, hogy minden egyháztag tartozik az adót viselni vagyona és jövedelme arányában. Már most ebből önként következik, hogy amenynyiben az egyháztagok egyházi adót nem fizetnek ; akár azért, mert az egyháznak elegendő alapítványa van az egyházi terhek fedezésére; akár azért, mert az egyház magán vagyona az egyházi terhek kielégítését megbirja : akkor a lelkészi javadalom sem terhelhető meg egyházi adóval. Mert az egyházi tisztviselő sem tartozik többet fizetni, mint a vagyoni és kereseti viszonyaira való osztályba sorozás mellett más egyháztag ugyanazon osztály szerint fizetne. 2. A gyülekezet presbitériuma felmentheti-e az egyházi tisztviselőt a hivatali javadalom megadóztatása alól, ha az egyház az adócsökkentési alapot igénybe venni nem akarja ? A törvény az adócsökkentési alapot igénybe nem vevő egyházaknak az adókivetésben a törvény korlátái között szabad kezet enged. Ez a korlátozás a törvény 10. §-ában van formulázva oly módon, hogy az adó minden egyháztagra, tehát az egyházi tisztviselők jadalmazására is kivetendő. Ez törvényi parancs és nem az egyes egyházközség autonomikus hatáskörébe ntalt jogosultság. Mert különben a presbitériumnak hagyatnék meg a jog, hogy kire szabjon ki adót és kit hagyjon ki az adókötelezettsége alól. Ezt a törvény nem akarhatta. Egyébként is, ha az I. t.-c. 14. § ának g) pontját összevetem a III. t.-c. 3. § ával, nekem úgy tűnik fel, hogy az adó kivetése az egyházközség hatáskörébe tartozik és csak a megállapított adónak az egyházközségektől megállapított adókulcs szerinti repartitiója tartozik a presbitériumra. És mert a III. t.-c. 10. §.ának rendelkezését a presbitérium betartani köteles, a tisztviselőket sem hagyhatja ki a megállapított adókulcs szerinti megadóztatás alól a részletes előirásnál. Ezek szerint az egyházi tisztviselőknek a megadóztatás alól való felmentése nem tartozik a presbitérium hatásköréhez. A törvény sem ád neki Behol ilyen jogot. Az egyházközség egyeteme autonom jogánál fogva nézetem szerint a felmentést megadhatja. De hogy az egyházi tisztviselő az egyházközség közgyűlése elé vigye az adózás alól való felmentésének ügyét akkor, mikor az egyháztagokat örökösen serkengetni kell az egyház iránti kötelességeik teljesítésére : szerény nézetem szerint sem helyes, sem tanácsos nem volna. Szabó György ehk. ügyész. Az erdélyi ref. egyházkerület ünnepélye. Szép és lélekemelő ünnepet ült az erdélyi ref. egyházkerület f. hó 7. és 8. napjain, amikor közgyűlésével kapcsolatban elhunyt püspökének, dr. Bartók Györgynek emlékünnepet szentelt s uj püspökét: Keuessey Bélát pedig hivatalába beiktatta. Ezen az ünnepélyen képviseltették magukat a testvér ref. egyházkerületek és az ág. h. ev. egyház is; és pedig az ág. h. ev. egyház Scboltz Gusztáv püspök, dr. Zsilinszky Mihály kér. felügyelő által ; a dunamelléki ref. egyházkerület nevében Baksay Sándor püspök, Petri Elek, Szabó Aladár, Mészáros János, Szőcs Farkas, Kálósi József jelentek meg; a tiszántúli ref. egyházkerület Dávidházy Jánost és Domahidy Elemért küldötte el ; a tiszáninneni kerület részéről Révész Kálmán volt jelen. Rokonszenvének s afölött való örömének, hogy a megválasztott erdélyi püspök kerületünk történetében nagy szerepet játszó, törzsökös dunántúli családból származik, az által iparkodott kifejezést adni, hogy legtöbb tagból álló, díszes küldöttséggel képviseltette magát. Kerületünk részéről ott voltak: Antal Gábor püspök, gróf Tisza István főgondnok, Németh István, Nagy Lajos, Sárközy Aurél, Keuessey Miklós, Keuessey Pongrác. Az ünnep egyetemes jellegét dr. Baksa Lajos konv. előadónak megjelenése adta meg. A küldöttség f. hó 6-án a Budapestről reggel 7 ó„ 25 p.-kor induló gyorsvonatra szállt fel és megérkezése után azonnal látogatást tett Kenessey Béla püspöknél, aki az egész küldöttséget meghívta vacsorára. Még ugyanaz nap este a theol. fakultás helyiségeit is megnézte, hol az ifjakat vacsoránál találta. Az egész intézményről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a küldöttség. Kedden d. e. a kér. közgyűlés fogadta igen melegen a testvér kerületek küldöttségeit s azokkal együtt vonult a Farkas-utcai gyönyörű templomba, hogy részt vegyen dr. Bartók György elhunyt püspök emlékünuepélyén. Az istenitisztelet a Novák-féle liturgiális javaslatba felvett sorrend szerint folyt le. Imádkozott Kenessey Béla püspök. Az ima után ének közben Nagy Károly theol íu igazgató tartott egy minden részében nagyon sikerült, ékesen előadott, eszmékben gazdag egyházi beszédet „A halottak temessék el az Ő. halottaikat, te pedig hirdessed“ 3tb. tételről, melyben Erdélynek legujabbkori egyháztörténetét s abban dr. Bartók György rendkívüli szerepét élesen kidomborító, mesteri vonásokban rajzolta. A fényesen sikerült beszédért közelisraeréssel adózott a hallgató közönség. Kedden d. u. legérdekesebb a főjegyző választás volt, amelynek eredménye iránt Nagy Károlynak délelőtti nagy sikere után nem lehetett többé semmi kétség, amit. azok is beláttak, akik eddig talán az ellenkezőt reményiették ; a beadott 153 szavazatból ugyanis Nagy Károlyra esett 96. Ellenfelei közül legtöbb szavazatot kapott Bodor János, t. i. 36-ot. így honorálta az erdélyi egyházkerület azt a nagyarányú tevékenységet, melyet Nagy Károly az egyházi és iskolai élet minden terén kifejt. Az ünnepségek fénypontja mégis a szerdán tartott püspöki beiktatás volt, melyen, — az egyháziak hivatalos ruhában való megjelenéséről nem is szólva, — közfeltunést keltő diszmagyarban a nem erdélyi világiak jelentek. meg legnagyobb számmal, amit igazol az a tény, hogy a
