Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-10 / 45. szám
811 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 812 Érezted szive lázas reszketősét Dermedt álmából a mint ébredett. Csodáljuk-e, ha emlékedbe vésed Az elfeledhetetlen történetet; S magasztos célért lelkesülve — pályád Hazád javára szenteléd, ajánlád!“ Kis Ernő. Theologiai akadémiáink tantervre vízió ja. (Folytatás.) A gyakorlati theologia. tantárgyai maradnak a régiek. A budapestiek azonban óhajtják „a gyakorlati theologia legifjabb ágának, a belmisszióról szóló tannak bevonását e tudomány körébe.“ Mind a két javaslat — igen helyesen — különösen hangsúlyozza, hogy a gyakorlati theologia minden ága igazán és minél teljesebben az élet szolgálatában álljon ; hogy „a szolgálat elméletén kívül nyerjen a lelkészjelölt ennek minden ágában gyakorlati, a lehetőség szerint tényleges útmutatást, illetve jártasságot.“ A kolozsváriak javaslata ezt az elvet részletezi is, mondván, „hogy az igehirdetés elméletével álljon kapcsolatban a prédikáció irodalom ismertetése, főleg a protestáns s legkivált a hazai termékekre való tekintettel, egy pár mintaszerű idegen nyelvűnek kötelező fordíttatásával s általában a jelesek elemezésével; mindig a II. (második) éven heti 3 órán. Ezen kívül legyen homiletikai és liturgikai szeminárium a III. és IV. éveseknek együtt, tehát négy féléven át heti 2—2 óra; amikora növendékek a tanár személyes részvételével együttesen végzett előtanulmányok alapján készített beszédeiket adják elő s birálják a jóelőre közzétett szöveg alapján, úgy, hogy minden növendék évenként legalább négy prédikációt és két szertartási beszédet készítsen.“ „A vallástanítás elmélete is kidolgozott példákkal illusztrálva adassák elő, mindig a III. éven két féléven át, heti két órán; a IV. éveseknek pedig heti két órán kateohetikai szeminárium legyen, a tanár személyes részvételével, együttesen végzett előtanulmány alapján készített lecketervek szerinti gyakorló tanítással.“ A szemináriumok tartását mind a két javaslat igen szükségesnek tartja. Mint teljesebben kifejtett véleményt, ide iktatom a kolozsváriakét. „Minden tanár köteles legalább a törvényes, maximalis heti óraszámig (10) főtárgyaiból évenként úgynevezett szemináriumot tartani, amelyen a tanár felügyelete és vezetése és esetleg a docens segítsége mellett az illető tudományok egyes főbb kérdései, vagy klasszikus képviselői tanulmányozandók a résztvevő növendékek által, az eredeti forrásmfívek alapján. Különös súly fektetendő e munkásságban a patrisztikára, az ős keresztyénség és reformáció atyáinak munkáira. E szemináriumok között a hallgatók szabadon választhatnak, úgy azonban, hogy minden hallgatónak, minden évben legalább eggyen — ide nem értve a gyakorlati theol. tanszék szemináriumait — részt kell vennie s legalább két dolgozatot elkészítenie. Legalább egy kielégítő dolgozat nélkül a leckekönyv alá nem irható s pótlásra az elégtelen osztályzatra fennálló szabályok alkalmazandók. A készített dolgozatok bírálataikkal együtt a vizsgálatokon bemutatandók s a vizsgálat eredményének megállapításánál tekintetbe veendők.“ Dr. Bartók György miután már szólott a németországi szemináriumokról, mint különálló intézetekről, így folytatja mondandóit: „A szemináriumok hivatása az elméletet átültetni az életbe, a hypothesis! összekötni a gyakorlattal. Ezért nem lehet a jövendő lelki - pásztor tetszésére bizni, hogy ezt a gyakorlatot magának már a hivatalba lépés előtt megszerezze-e, vagy a hivatalba lépés utáni időre, magára a szolgálat által megszerzendő gyakorlatra hagyja. Németországon ezen a bajon akként segítenek, hogy akik legalább egy évi szemináriumi gyakorlatot felmutatni nem képesek, azokat valamelyik rendes lelkipásztorhoz utasítják, akinek oldala mellett az egy évi gyakorlatot megszerezni kötelesek. A lelkipásztor ezért kap 600 márkát, a kandidátus ellenben a lelkésztől szabad lakást. Egy lelkészhez több kandidátus is utalható. Németországon a szemináriumi gyakorlatok hiányán segítve van avval is, hogy az egyetemek theol. fakultásain a rendeB órák mellett vannak szemináriumi órák is a különböző tárgyakból. Ezt kell tenni a mi theol. akadémiáinkon is. A kollokviumok helyébe a szemináriumi órákat kell beállítani. Nálunk a lelkipásztori képzés igen nagy kárára, ilyen szemináriumi órák nincsenek mindenütt. E hiányt okvetetlenül pótolni kell. Már az első év második felében meg kell kezdeni e szemináriumi órák tartását, talán a következő sorrendben : exegetikai vagy históriai szeminárium heti 2 órával; a harmadik félévben történeti, vagy philosophia-történeti -szeminárium heti 2 órával; a negyedik félévben dogmatörténeti szeminárium heti 2 órával ; az ötödik és hatodik félévben dogmatikai és ethikai szem. heti 2 órával. A 7-ik és 8-ik félévet tulnyomólag a gyakorlati theol. tárgyak foglalnák el, hogy az ifjú lelkészjelöltek az egyházi Ielkészi funkciókban, az istentiszteletek megtartásában, a keresztelésben, esketésben, temetésben, a kurapastoralisbau, vagy a hívek lelki gondozásában, az ifjak vallásos oktatásainak módszerében, a Ielkészi iroda vezetésében, a közigazgatásban, a hivatalos ügyek elintézésének módjában teljes jártasságot szerezvén, végezhessék a lelkipásztori teendőket.“ (Bartók i. m. 87. 1.) (Folyt, köv.) Kis József. Vegyes közlemények. — Tarczy Lajos emlékezete. Ez év dec. havának 6-ik napján lesz 100 esztendeje, hogy Tarczy Lajos, főiskolánk egykori nagynevű tanára született. Ez évforduló alkalmából a főiskola emlékünnepélyt rendez, melyre egyebek közt a Magyar Tudományos Akadémiát és a Kisfaludy Társaságot is meghívja. Az emlékünnepély
