Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-03 / 44. szám
785 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 786 Fel liivás a magyarországi református lelkipásztorokhoz, lelkészjellegü tanárokhoz, tanitókhoz és segédlelkészekhez. Szeretett Szolgatársaim ! Az országos református lelkészegyesület folyó évi szeptember hó 18-án Budapesten megalakult. Megalakulásának nem is remélt hatalmas méretei immár kell, hogy elnémítsanak minden kicsinylést. Róma fekete tábora meg is adja az elismerést. Megdöbbenésének és tanácstalanságának mérve ez az elismerés. Ha másból nem, ebből látnotok kell, hogy a kor szükségének méhéből származott az eszme, amely immár egy hatalmas egyesületben él és hiszem, hogy segedelmetekkel virágozni is fog. Az ellenvetések, miket az előítéletes ellenszenv puszta gyanú alapján mozgósított ellenünk, ott feküsznek összetörve, kiterítve a fényes cáfolat tényekre alapozott bástyája előtt. Nem akarunk," nem is akarunk egyház lenni az egyházban, hanem csak egyháztársadalmi és egyházpolitikai tényező. Harcoló kar, védő paizs, plántáló munka, öntöző gondoskodás és pedig a tervszerű, egyöntetű, egységes, öntudatos, kiképzett eljárás erejével, bölcsességével; anyaszentegyházunkj, hazánk egyetemes javára, Istennek és a mi Urunk Jézusnak dicsőségére. Nem akartunk, nem is akarunk elhidegülést vagy éppen viszályt támasztani magunk s a világi elem között; sőt vele karöltve, segítségét kérve, várva, megbecsülve és hálával fogadta ; jelentőségét elismerve és tisztelve ; buzgóságát, testvériségét méltatva, szeretve, munkában és sikerben vele együtt osztozva épiteni anyaszentegyházunkat a tökéletesség végcélja felé. Ez az akarat, ez a szándék, mely kezdettől fogva megvolt mindnyájunkban és irányított mindnyájunkat, megvan immár szentesített alapszabály szerint is; végrehajtása, megvalósítása csak a külső ellentéten mulhatik. Ezt az ellentétet azonban bátran lehet kizártnak tekintenünk. Amint a kezdet félreértéseinek köde kezd felszállani, amint a heveskedő ellenszenv és meggondolatlanság ellobogtatja parázs nélküli lángjait, bizonyára általános lesz a helyes megítélés világossága és a testvéri szeretet tápláló melege a világi elem szivén, leikül étén; mint ahogy ennek megnyugtató és felemelő jelei már mutatkoznak is. Meg kell azt előbb-utóbb minden komoly gondolkozónak érteni, hogy az egyfoglalkozásuak kiképzett, egyöntetű, egységes, szerves működése amig az egyén jelentőségét, súlyát, értékét önelőnyére s a köz hasznára is emeli, másfelől az egyetemes érdek előmozdításának hatványozott erejű és hasznú tényezője akarunk mi lenni: országos református lelkészegyesület. Jöjjetek, segítsetek, hogy csakugyan azzá legyünk. Vetkezzük le mindnyájan az előítéletes kicsinylés, á körültekintő önzés, a látszatból táplálkozó tekintélyes - kedés ref. paphoz illetlen tarka öltönyét és öltözzük fel az egyszerűt, amelynek szálait az alázatosság, a méltánylás, buzgó önfeláldozás s a teljesített kötelesség méltóságának természetes ujjai szőttek. Az országos református lelkészegyesület már megvan. Dicsősége minden református lelkésznek dicsősége ; szégyene minden lelkésznek szégyene; akár benne van az egyesületi kötelékében, akár kívül marad. Választani könnyű. A dicsőség ninos távol, csak mindnyájunknak akarni kell. A szégyentől, a kudarctól Isten óvja egyesületünket s e gyermek édesanyját: anyaszentegyházunkat. De az ő segedelmével óvjuk mi is ; legyünk, maradjunk bármennyien. Célunk szent, lelke sültségünk lángoló, elhatározásunk szilárd. Tudjuk, kinek hiszünk : az igazságot koszoruzó hatalmas Istennek ; tudjuk, miért küzdünk: egyházunkért, hazánkért; tudjuk, mi végre: Istennek dicsőségére. Ebben a küzdelemben nem lesz életünk sem drága. Romokat védünk : egyházunk hajdan erős várának, nemzeti nagy létünk szegényes maradványának romjait ; de mi szeretjük a romokat is. Az újjáépítés anyaga ott van bennük. Lélek és kar kell, hogy hajdani dicsőségüknek formáiban megélemedjenek. — Siessetek lélek és kar lenni. Nagy tradíciók örökösei vagyunk! Elődeink, protestáns hősök — nemzeti hősök; px’otestáns vértanuk — nemzeti vértanuk egyben. Megnőtt felettünk a veszély, körülöttünk az ellenség. A világtalan tapogatózás, a káron is mosolygó békülékenység, a mindenre igenlő türelem növesztette meg. Jézus figyelmeztet hogy nnem békét hozott, hanem fegyvertu- Egyházunk, nem a tétlenség és halál, hanem a cselekedet és élet egyháza, mely felett az örökmunkás Istenség őrködik. Értsük meg az Ur szavát; értsük meg a kor intő jeleit és akkor bizonyára rövid idő múltán egy táborban, egy családban lesz a magyar Izrael lévinemzetsége. Hívlak annak okáért az egyesület nevében mindnyájatokat, szeretett szolgatársaim, jöjjetek, lépjetek az egyesületbe. Hozza a tudós tudományát, a bölcs bölcseségét, a tapasztalt tapasztalatait, az erős erejét, mert bizony a tudomány, bölcseség, tapasztalat és erő rész szerint van bennünk, mint mindenkiben, de ez nem elég ok reá, hogy a tudósabbak, bölcsebbek, tapasztaltabbak, erőssebbek kívül maradjanak. — Ha áldozatnak tartanátok is, amit tesztek; méltó amiért áldoztok : egyházunk, hazánk. Az országos református lelkészegyesület nevében Hajdúböszörmény, 1907. évi október hó Öl.-én szerető szolgatársatok Dr. Balthazar Dezső elnök. A TOKAJI BOR termelők Társasága szállít Tokajból TOKAJI BORT 3 éves szamorodni 5 éves aszú puttonos QA 07 literes Qü koro- Á() 05 literes flO koro-űv palackot AÜ náért Au palackot *0 náért ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására.
