Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-20 / 42. szám

751 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 752 Egyházkerületi közgyűlésünk. (Folytatás.) A pápai egyházmegye által fölvetett azon kérdésre, hogy a vegyes házasságban élők vagyoni és családfői adéja miként vettessék ki, a közgyűlés így felelt: vegyes házasságban élő református egyénre személyi adó fele, vagyoni adó cimén pedig az ő vagyoni, vagy adóköte­les jövedelme után kivetett állami egyenes adó alapján esedékes összeg vetendő ki, tekintet nélkül arra, hogy az állami adót tényleg 8, vagy házastársa fizeti-e. Az etei egyház presbitériuma abból indulva ki, hogy a bencés-rend Komáromban nem ád helyet a fogimn, helyiségében a másvallásu tanulók vallásokta­tása céljára (igy van ez mindenütt, a keresztény katholikus türelem nagyobb dicsőségére) — elhatározta, hogy a felügyelete alatt álló népiskola helyiségeit a r. kath. vallásu gyermekek hitoktatása céljaira nem engedi át j a hitoktató róm. kath. papot nem ereszti be s erről az illető plébánost értesítette is. A plébános a kir. tan­­felügyelőhöz fordúlt. Ez aztán az 1868 : XXXVIII. t.­c. 45. § ra való hivatkozással megkereste püspök urat, kérve ez ügynek lehető békés elintézésére. Püspök űr az ügyet áttette az illetékes tatai egyházmegyéhez. Ez meg úgy határozott, hogy nem változtatja meg az etei presbitérium határozatát mindaddig, amig a viszonosság követelményének a római katholikusok is eleget nem tesznek. A tatai ehm, határozatát aztán a kir. tanfel­ügyelő megfelebbezte az egyházkerülethez. Az egyház­­kerület a presbitérium és ehmegye határozatát felol­dotta és utasította az etei egyház presbitériumát, hogy a rendes tanítási időn kívül ne akadályozza a r. kath. plébánost a hitoktatásban. Egyúttal azonban felhívta a területén levő egyházakat, hogy ha körükben olyan eset fordúlna elő, melyben hitfelekezetünkhöz tartozó növendékek vallásos oktatására a r. kath. felekezet népiskolájába a ref. lelkész be nem bocsáttatnék : akkor első sorban a kir. tanfelügyelőség utján keressenek jog­orvoslatot; az esetet és azt, hogy elégtétetett-e a tör­vénynek, jelentsék be a kér. közgyűlésre. A hőnyi egyház azon okból, mert tanítója kor­­pótlékának fedezéséhez államsegélyt nem képes nyerni, mivel — nyilván szerencséjére — hiányoznak a törvény­szabta feltételek, iskoláját 1908. jan. 1.-től államosít­­tatni akarta. A tatai egyházmegye, bár a legnagyobb sajnálattal, hozzájárult az egyház szándékához. Az ehk* közgyűlés nem hagyta helyben az egyházmegye hatá­rozatát, mert nem ismerhette el, hogy mikor egy 1860-bó eredő 20000 koronás alapítvány birtokában semmiféle egyházi és iskolai adót nem szed tagjaitól, ne tehetné meg. hogy ezután, legalább iskolája megmentése és föntartása céljából meg ne adóztatná őket. Sőt úgy ta­lálja, hogy a bonyi egyház elhatározása, felfogása me­rőben ellenkezik azzal a protestáns áldozatkészséggel, amellyel őseink egyházainkat és iskoláinkat fentartották és a mostani nehéz időben is sok sokkal nehezebb vi­szonyok között levő gyülekezetünk fentartja. A feleke­zeti hűség a hőnyiektől is azt kívánja, hogy áldozzanak valamit iskolájukért. Az egyház okai nem elégségesek az iskola feladására. Ennélfogva utasította a közgyűlés a hőnyi egyházat, hogy iskolájának ref. felekezeti jel­leggel fentartása mellett, vesse ki tagjaira az országos törvény által megkövetelt 5°/0-os iskolai adót s ha ennek utánna is hiány mutatkoznék a korpótlék fedezését illetőleg: e hiány fedezésére kérjen államsegélyt. Az egyházmegyék beterjesztették a szórványokban lakó ref. hívek tanköteles gyermekeinek hitvallásunk­ban oktatása tárgyában véleményes jelentéseiket. A közgyűlés azonban a részben hiányosan, részben nem egyöntetűen beterjesztett adatok alapján végleges határozatot nem hozhatott. Átérezvén azonban ez ügy rendezésének sürgős voltát és nagy fontosságát, szabály­­rendeletileg megállapította az eljárást és rovatos iveket bocsát ki a jelentések megszerkesztésére. Egyházkerületünknek Thury Etele theol. tanár úr által megirt történetét, Payr Sándor soproni theol. tanár úr igen kedvező bírálata, valamint a főiskolai ig.-tanács alapján kiadja a kerület; ebből kifolyólag utasította javas­lata a gazdasági tanácsot, hogy a munkának minél széle­sebb körben elterjedhetése céljából készítsen előfizetési fel­hívást ; a munkát gyülekezeteinknek az 1908. évi paróchiális könyvtári díjak fejében bekötve küldesse meg. Országos ref. lelkészi kongresszus. (Folytatás.) Öt perc szünet után Nagy István előadó szólott hosszabb tanulmányban a lelkészi fizetések rendezéséről és végül azt a határozati javaslatot terjesztette elő, hogy az orsz. lelkészegyesület készíttessen egy bizottság által munkálatot, emlékiratot és azt küldje meg csatlakozás végett az összes református, esetleg lutheránus egyház-Becses figyelembe ajánlom valódi szegedi édes nemes csemege rózsa-paprikámat, amely ma már egy konyhán sem nélkülözhető, mert minden úri konyha büszkesége az étkek kiváló Ízletessége. ~ Tessék próbarendelós által meggyőződni ! — Valódi szegedi édes Denies csemege rózsa-paprikámat, csinosan díszített ezüst papirdobozokban eredeti csomagolással hozom forgalomba : Doboz: */2 Kgr. 1/4 Kgr. 1/8 Kgr. ^ Megrendelhető a dobozos paprikákon kívül; Arak: Kor. 3*­­Kor. 1*60 Kor. —-90 W Édes, nemes rózsapaprika á kgr. 4-50 kor. gjg Félédes, gulyás rózsapaprika á kgr. 3'80 kor. — ■ Tessék árjegyzékemet kérni! ■ . = Házilag kezelt tojásos tarhonya á kgr. 1— kor. HORVÁTH FERENC papriRa-külöiileg-ességels: kivitele, SZEGED.

Next

/
Thumbnails
Contents