Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-29 / 39. szám
701 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 702 ságot kívánja meg. A kérdésnél tehát nem az elnevezés, hanem maga a tény a fő. A papi hatalomra törekvés az érzületben rejlik és nincsen névhez kötve. A római egyházban, ahol az áldozópap-féle elnevezés általános, számos olyan alázatos és szolgálatkész lélek volt, mint Fénélon, viszont a dissidensek közt, akik ezt a kifejezést tudatosan kerülik, nem egy felfuvalkodott pap zsarnokoskodott másokon s tartotta őket lelki szolgaságban. Az ilyen emberek égnek a vágytól, sőt a becsvágytól, hogy másokat megmentsenek ; de megmentőik egyedül és kizárólag ők kivánnak lenni. Ennélfogva cselekedeteiknek önzés a rugója. Aki tanaikat elfogadja, tekintélyüket elismeri, az szemükben alázatos és kegyes keresztyén ; aki azonban tudományukban kételkedni mer, az igazságot keresi s az általuk hirdetett igazságra vakon nem esküszik, azt szabadszellemünek, kevélynek, pogánynak és önfejűnek nyilvánítják. Ezért a kegyességet mindig önkényüleg Ítélik meg, mert lényeges mozzanatának a saját egyéni tanmódjuk iránti engedelmességet és föltétien hódolatot tekintik. Továbbá a tőlük eltérőleg gondolkozókat mindig üldözik. A mások hitén való fenhéjázó uralkodás szükségképen erre készti őket, habár különböző utón is. Most megégetik vagy kiátkozzák a más véleményen levőket, majd lelkészeiket bélyegzik meg s illetik gúnynevekkel, ráparancsolván a népre, hogy tőlük, mint hamis tatanítóktól tartózkodjék. Ha olyan emberrel találkoztok, aki másokat meg akar győzni arról, hogy az Ő tudománya idvességükre szükséges; aki így szól: ha magatokat körül nem metéltetitek, ha az én tanaimnak nem hisztek, ha nem engeditek, hogy megkereszteljünk titeket, nem idvezülhettek: áldozó pappal van dolgotok, akár lelkész, akár hitszónok, akár világi az illető. Ellenben ha olyan emberrel jöttök össze, aki azon fáradozik, hogy az embereket magától függetlenekké tegye, sőt függetlenekké minden embertől s aki szivvel-lélekkel segíteni akar rajtuk, hogy nem a saját tekintélye, hanem a maguk meggyőződése folytán ragaszkodjanak hitökhöz és várva-várja azt az időt, amidőn munkálkodása fölösleges lesz és ez a jóslat: „többé senki nem tanítja felebarátját, mert lesznek mindnyájan az Istentől tanítottak“ — beteljesül : akkor keresztyén prédikátorral, az Ur szolgájával, örömeitek osztályosával van dolgotok .. . „Más fundamentomot senki nem vethet, mint amely egyszer vettetett, t. i. a Jézus Krisztus.“ E szentirá8Í helynek pártoélokra való felhasználása ellen tiltakozunk. Krisztust prédikálni annyi, mint Krisztust prédikálni. Pál apostol a Megváltónak életéből kiszakított egyes cselekedeteiből s egyes igazságaiból, amilyen ez: „jobb adni, mint venni“ — vezette le az összes keresztyén alapelveket, amelyekre leveleinek egész pompás épületét építette. Tanát e szavakban foglalja össze : „hogy megismerjem őt és az ő feltámadásának erejét és az ő szenvedéseiben való részesülésemet, mikor hasonlatos leszek az ő halálához.“ (Filip. 2., 10.) A keresztyénségben Krisztusnak kell kifejezésre jutnia. Értsétek meg őt, sajátítsátok el lelkét, tegyétek magatokévá érzületét : a keresztyénség lélek és élet. Haljatok meg Krisztussal és támadjatok fel vele új életre. Azután akár ti prédikáltok, akár mások prédikálnak nektek : a vélemények harca nem fog megtéveszteni, mert szilárd alapon állótok. Ezen az alapon kell felépülni a keresztyénség épületének. A keresztyénség néhány alapelvből áll, amelyekből hittani vonatkozásban épen úgy szerkeszthető kálvinizmus, mint arminianizmus s az egyházi rendtartás tekintetében egyszerű, az érzékeket nem csiklandozó istentisztelet ép úgy, mint egy szorosan tagolt rítus, vagy a puszta képzeletet foglalkoztató kultuszforma. Életünket ezen az alapon tétlen áhítatosságban vagy lázas tevékenységben folytathatjuk, akár mint a harmadik Bzázad oszlopszentje, akár pedig mint a tizenkilencedik század keresztyén kereskedője. Mert a keresztyénség számos viszonyra, ■ időszakra, helyzetre és szükségletre kiterjeszthető. Élete vége felé kinyilvánítja Robertson tanmódjának alapelveit s azokat a szempotokat, amelyeket kiváltképen irányadókul tekintett, röviden e hat mondatban foglalja össze : 1. A tévedés negatív megdöntése helyett a pozitív igazság megállapítása. 2. Az igazság két ellentétes bizonyítás révén nyerhető éB soha sincs a középen (via media.) 3. A lelki igazság a lélek által fogható fel és az értelemmel tantételekben nem közölhető. Ezért nem dogmatikusan kellene hirdetni, hanem úgy, hogy a szívhez és a képzelethez szóljon. 4. A Krisztusnak előbb emberi természetében kell hinnünk, hogy elhihessük isteni eredetét. 5. A keresztyénség belölről kifelé hat, nem pedig megfordítva és tanítóinak is így kellene hirdetniük. Az Egyházi Törvények 1. §-a szerint az ev. ref. egyház hivatalos ezime ezután „református“ s igy az egyházak és iskolák eddigi bélyegzőit meg kell változtatni. A legszebb és legolcsóbb bélyegzőket AZ ELSŐ MAGYAR RUGGYANTA BÉLYEGZŐGYÁR ÉS VÉSŐ-INTÉZET Tessék árjegyzéket kérni! készíti Tessék árjegyzéket kérni ! Budapest, TI. kér., Váczi-körut 17/a. Tulajdonos GEDULDIGER HUGÓ.
