Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-15 / 37. szám
663 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 664 önálló gondolkozásig képzett theologusokat nevelni ? .. . A litografált kompediumok, melyek a közönség, illetőleg a szakkörök bírálata alá sohasem voltak vetve, föltétlenül eltörlendők ... A közegyháznak gondoskodni kell absolut becsű, önálló művek kiadásáról ... A vizsgálatokat is úgy kellene tartani, hogy „a tiszántúli és az erdélyi egyházkerület végzett theologusai felváltva tennék le a lelkészi vizsgákat Debreczenben és Kolozsváron, a másik három egyházkerület szintén megegyezésre jutna e tekintetben. Svájcban felváltva teszik le a vizsgát Baselben, Zürichben és Bernben.“ „Rendkívül fontos — mondja — a theologiai tanároknak helyes meg vél i^ztá-m “ A tudományos és gyakorlati képzettség s bizonyos irodalmi munkásságnak kellene döntőnek lenni. De a külföldről alig hazatért fiatal embereket mindjárt beállították tanárokul s igv ők ezekkel nem rendelkezhettek. „Éhez a nagyon is erős kritika tárgyává tehető eljáráshoz a lelkészképzés kimondhatatlan kárára hozzájárult még azon rossz szokás, hogy a theolo giai tanárokat mindenféle egyházi tisztségekkel halmozták el s így elvonták őket eredeti rendeltetésüktől. Mindezt összevéve, az eddigi eljárás azt eredményezte, hogy a theologiai tanárok nagy része nem ismervén a gyakorlati életet, annak követelményeire s helves megismerésére nem taníthatja meg hallgatóit sem, másfelől pedig a különféle tisztségek mellett nem csak az önképzésre nem volt ideje, hanem még a rendes órák megtartását is el kellett gyakran mulasztani az akadémián. Ily körülmények között theologiai tanáraink közül alig emelkedett ki 2 — 3 olyan magaslatra, amelyen mi lelkészek szeretjük látni egykori tanítóinkat. Épen így van a dolog a theologiai tanárokkal az irodalom terén. Ne bántsunk senkit, de a jelenlegi rendszer mellett a theol. irodalom terméketlen, sivár, szomorú képet mutat. Nézzünk szét a könyvpiacon, bizony évek óta theologiai tanárainktól alig jelent meg valami. Igaz, hogy ezt a szegénységgel lehet némikép indokolni, de nem teljesen. Theologiai tanárokul csak a már lelkészi pályán működő férfiakat választanám s az egyházi tisztségek viselésétől eltiltanám őket, hogy magukat aunál jobban szentelhessék az irodalom ápolásának s közegyházunk jó hirnevének érdekében a theol. tudomány fölvirágoztatásában hathatósan közreműködhessenek.“ (Ezt irta „Révi pap.“ Tehát álnevű iró és a szerkesztő minden megjegyzés nélkül kiadta.) E cikkel foglalkozott a Sárospataki Református Lapok 1905. évi júliusi száma és igen figyelemre méltónak mondotta. Ugyancsak a Debreczeni Prot. Lap 1906. évi julius havában maga a szerkesztő panaszkodik keserűen az ifjú lelkészek oktatása és nevelése miatt. A felsőborsodi ref. egyházmegye lelkészi értekezletéről szóló tudósításban (Sárospataki Lapok 1906. 34. sz.) ez olvasható : „Végezve a legfontosabb tárggyal, a sárospataki theologián utóbbi időbeu tapasztalt szomorú dolgokról emlékeztünk meg s megdöbbenve látta értekezletünk az ifjú lelkészjelöltek hanyag kötelességérzetét, a kollokviumok és vizsgák körül mutatkozó tömeges mulasztását, valamint a pénzért való kollokválási rendszert is. És aggódva kérdezgettük : mi lesz velünk ? Minő sors vár egyházunkra, ha az ifjú nemzedék ilyen készültséget és köt élesség érzetet hoz ki magával az életbe ? Nem foguak-e idő előtt meglankadni, elfáradni az egyházépítés nagy munkájában? Oda illik-e majd ajkukra az ige: „Légy hű mind halálig s neked adom az éleinek koronáját . A szerkesztő itt se tett semmi megjegyzést. Ugyancsak a Sárospataki Lapokban Andrássy Kálmán vezércikkben panaszkodik 1906. évi aug. hó elején. A budapesti Protestánsban (1906. aug.) bibiiásabb lelkészképzést sürget egy névtelen. A 35. számban pedig Morvay Ferenc panaszkodik a lelkészképzés miatt. (Folyt, köv.) Vegyes közlemények. — A javító- és pótérettségi vizsgálat főiskolánk főgimnáziumában e hő 9, és 10. napjain volt. Az egyházkerület nevében Németh István ehk. főjegyző elnökölt, a közoktatási kormányt pedig K. Kiss József debreczeni ny. főgimn. tanár és ig.-tanácsos képviselte. Teljes vizsgára jelentkezett 6, javító vizsgára 11, a görögből kiegészítő vizsgára 2 ifjú, összesen 19 Sikerrel vizsgázott 13, decemberben leendő javító vizsgálatra utasított a bizottság-6 ifjút. — A főiskolai igazgató-tanács e hó 28-án d. e. 8 órakor Pápán teljes ülést tart. Az ülé3 főtárgyai az igazgatók jelentésein kívül a következők lesznek; 1. A beépített uőnevelő-intézeti tőkék reíntegrálása; 2. Főgimn. tanulók tandíjmentessége ; 3. A nó'nevelő-intézet védnöknője hatáskörét megállapító szabályzat; 4. Az időszaki tanács tagjainak megválasztása; 5. Jelentés a tanintézetek 1906 —1907. tanévi működéséről ; 6. Az évvégi vizsgálatokról szóló jelentése Németh István ehk. főjegyzőnek ; 7. Nyugdijintézeti alapszabályok módosítása; 8. Főisk. énekaar alapszabályai ; 9. Theol. akad. hallgatók isk. törvényei 10. Legatio körök szabályozása; 11. Miniszteri* leiratok. A hosszú tárgysorozat letárgyalása bizonyosan sok időt vesz igénybe s épen ezért igen helyeseljük az elnökség azon intézkedését, hogy a gyűlés kezdetét 8 órára tette,. — Évmegnyitás. Leánynevelő-iutézetünkben f. hó 7 -én volt a tanév megnyitása, mely templomi istenitisztelettel kezdődött, 10 órakor az intézet nagy termében a tanári kar, néhány szülő és a növendékek jelenlétében Őzike Lajos kir. tanácsos, főisk. gondnok úr mondott meleghangú megnyitó beszédet, szívesen üdvözölte az intézet fáradhatatlan igazgatóját, dr. Horváth Józsefet, ki —• egy évet leszámítva — kezdettől fogva éltető lelke, jó szelleme volt s ma is az, ezen intézetnek ; a tanári testületet s ebben különösen az egy évi szabadságáról visszaérkezett s erejét, egészségét teljesen visszanyert Vozáry Erzsébet tanárnőt — és a szép számban összesereglett növendékeket. Ezután a törvények felolvasása következett; majd pedig dr. Horváth J. igazgatónak tartalmas évraegnyitó beszéde, amelyben különösen a nyelvek tanulását és mindenféle — az életben annyira szükséges ügyességek elsajátítását kötötte szivükre a növendékeknek. A növendékek létszáma osztályonként ez : I. polg. oszt,-ba beiratkozott 17 ; a II. p. o.-ba 35; a III. p. o.-ba 43; a IV. p. o.-ba 26 ; a II. tanítóuőképzőbe beiratkozott 32 ; a IV. tanítóuőképzőbe beiratkozott 41 ; összesen 194. A bennlakás helyei is mind megteltek.
