Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-01 / 35. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 623 létén a vallásoktatást és pedig a nyitrai körben a központban hetenkint 2, Galgöcon 1, Trenosénben. Privigyén, Nagytapolcsányban kéthetenként 1 órán 14 külömböző fokú és jellegű intézetnek 45 növendékével. Anyagi helyzet. Az egyházi adattárnak a vagyoni helyzetet feltüntető, 1906. év végén lezárt adatai következők : Ingatlan vagyon értéke 18740 K. Ingó vagyon értéke 9892 K, összesen 28632 K. Teher 8910 K. Tiszta vagyon 19772 K, ebben a templomalap-tőke állománya 7308 K. Vagyonszaporulat mült évihez képest 1017 K, mely részben adósság csökkentése, részben alapítvány befizetés cimén éretett el. Az egyház múlt évi számadási zárlata ?844 IC bevételt és 3784 K kiadást ; míg a lolyó évi költségelőirányzat a tervbe vett templomépítés kölcsönének és törlesztési esedékének beállításával úgy szükségleti, mint fedezeti részében 9336 koronát tüntet fel. Adósság törlesztésre fordíttatott a múlt évben 959 K, egyházi épületben javítás és átalakításokra 520 K. Egyházi adóban előirányoztatott 1950 K, befolyt 1597 K. Jövedelem forrásaink között jelentékenyek és nélkülözhetlenek a külömböző segélyek, melyek a múlt év bevételei között a következő összegekkel szerepelnek : tőkekamatsegély : 400 K, Nyitrá várostól 500 K, Baldácsy-alapból 200 K, konventi missiói segély, mely közpénztári szükségleteinkre fordíttatik 200 K, kerületi missió gondozásra adott segély 200 K, évek óta megismételt kegyes adomány nagym. Özv. herceg Odescalchi Gyulánétól 200 K, nyitrai pénzintézetektől 90 K. Konventi missió segélyünknek általánosan elismert csekélységére, a nagy területtel és feladatokkal szemben való aránytalanságára kénytelen vagyok újból rámutatni. 600 koronára való felemelésének múlhatatlan szüksége iránt indokolt felterjesztés tétetett ugyan konventiink elé — noha még akkor sem élvezné a segélyezésnek a többi missiói pontokhoz viszonyított mértékét — de sajnos, hogy a jelentésem bevezető részében vázolt viszás eljárás miatt ezúttal sem lett semmi eredménye. Mi történnék vájjon, ha az ily missió munkásai munkálkodásuk mértékét a segély minőségéhez szabnák? vagy elkedvetlenedve a munkatért odahagynák?! Vajha konventi atyáinkhoz felhatna ez a néhány Őszinte szó! Sedívy László. Tanítói gyűlés. A veszprémi ref. egyházmegyei tanítói egylet rendes évi közgyűlését f. évi julius hó 25-én tartotta meg Veszprémben, a szép számban megjelet ehm. tanítói kar és a fanügy iránt érdeklődő helybeli és vidéki veudégek jelenlétében. A gyűlés a 37. dics. első verse eléueklése s nagyt. Demjén Márton veszprémi ref. lelkész urnák lélekemelő imája elhangzása után Száz Ferenc tau. e. elnök megnyitó beszédében üdvözölve elsősorban nagys. Papo Sándor veszprémmegyei kir. tanfelügyelő urat, aki nemcsak hivatalos vezére, de kartársainak és barátjainak tekinti a lelkiismeretes néptanítót, azután a megjelent kartársakat és vendégeket. 624 Elnöki megnyitó beszédében felöleli az eseményeket, amelyek egy év leforgása alatt úgy az egyházmegyében, mint az egyházkerületben történtek. Nevezetesen megemlékezik : néhai nagym. Hegedűs Sándor egyházkerületi főgondnokunk és nagyt. Nyikos Kálmán egyházmegyénk több éven át volt szeretett esperesének elhunytáról. Emlékeiket jegyzőkönyvileg megörökíttetni indítványozta. Egyúttal kifejezte örömünket is afelett, hogy egyházkerületünk főgondnoki székében nagym. gróf Tisza István urat lehet szerencsénk üdvözölni. Megemlékezik Balassa Gábor hajmáskéri karfásunknak a tövises tanítói pályán töltött 50 éves jeles működéséről. Nevezett kartársunknak tanítói jubileuma megünneplése az egyházmegyebeli összes lelkész és tanítói kar részvételével — Hajmáskéreu — egyhangúlag elhatároztatott. A komáromi ev. ref. egyházmegye1 tanítói karnak a dunántúli ref. egyházkerületbe tartozó tanítók szabadságolásáról, helyettesítéséről és helyettesi díjazásról hozott és megküldött „Szabályrendelete“ az egyházmegye és egyházkerületre — pártolólag — megerősítés végett fel - terjesztetni ki mondatott. Az orsz. ref. tanító egylet megkeresése folytán Dobó Sándor a „Tanítók Lapja“ szerkesztőjének 25. éves — a tanítók érdekében kifejtett — munkásságának emlékére, az egyletünk pénztárából „Dobó-alapra“ 5 koronát szavazott meg. Ezután következett Kenessey István szt-istváni kartárs értekezése: A népiskolai tanításról átalában. Kiemelve különösen, hogy necsak elméletileg tanítsák a sokféle tananyagot, hanem főleg és kiváltképen az életnek, — p. o. az okszerű gazdálkodást, szántást, vetést, valamint városokban megismertetve a gyakorló ipar műhelyeket stb. — Fősúlyt helyezve arra, hogy kedveltessük meg növendékeinkkel az édes anyai földet, amely táplál bennünket és amelytől már igen sokan e hazában oly nagyon elkedvetlenedtek és messze világrészbe kivándorolva óhajták feltalálni és megnyerni e földi boldogságot. Nagy gonddal kidolgozott és előadott értekezését a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönettel jutalmazta. Az egyházmegyebeli kiskörű értekezletek pontjai közül különösen Fejes Aladár nemes- és nagypécselyi kartárs előadását: a tanítói nyugdíjtörvény revíziójáról; Szabó Károly b.-füredi kartárs urnák indítványát : az érvényben levő „Rendtartás“ vagy pontos betartásáról, vagy a szükséghez képest való megújításáról; Bott Miklós vámosi tauífó urnák az ismétlő iskola reformjára vonatkozó értekezését s ezzel kapcsolatban az u. n. közművelődési egylet országszerte való megalakításának ügyét. A közgyűlés magáévá téve kimondja, hogy a nevezett kartársunknak az ismétlő iskola reformjára vonatkozó — kidolgozott — művét, egy bizottság által lett megbirálás után 500 példánj’ban kinyomatja ; a közművelődési egyletek megalakításának s életbeléptetésének tervét, mint memorandumot a vármegyei törvényhatósághoz leendő felterjesztésével az e. elnökséget megbízza. Az újonnan kidolgozott s kinyomtatott egyházmegyei ref. tamtó-egyleti „Alapszabályokat“ az egyházmegyei és
