Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-21 / 29. szám
517 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 518 nyegre került biztosítási és ügynökségi tárgya a kartársak figyelmébe és pártolásába ajánlásával nyert elintézést. Avass Ferenc körmendi kartárs, könyvtárosa egyletünknek, a „Méhészeti kalauz“ és a legújabb zsinati törvénykönyv beszerzése folytán bönytári gyarapodásról tett jelentést. Ennek kapcsán Vikár Géza kisrákosi kartársunk szólásra emelkedve, az egylet könyvtára javára „Föld és népei“ c. 75 kor. értékű művet ajánlott fel; értékes ajándékát hálás köszönettel fogadta el a közgyűlés. Az igazolásokra térve, mivel a távolmaradottakat csaknem kivétel nélkül a hadkötelezettség tartotta távol, igazoltaknak vétettek. Az indítványok sorra kerültével első helyen Kalmár Péter szólalt fel. Az új egyházi törvény I. t.-c. 69. §. g) pontja s a VI. t.-c. 55. és 102. §-ára vonatkozólag terjesztő elő indítványát, melyhez képest a közgyűlés akként rendelkezett, hogy az egyházker, tanügyi bizottság szervezete és munkaköre megállapításának módját készítse elő egy három tagú bizottmány s az elkészített munkálatot az egyleti elnök által kijelölt több tagból álló bizottság felülvizsgálás végett vegye át. Németh Gyula felsőeőri kartárs figyelmet irányítva az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 34. § a és az 1907. évi XXVII. t,-c. 32. §-a közt mutatkozó anomáliára a hivatalos eskütételnél, midőn a tanító 80 tanköteles gyermeknél többet kénytelen elhelyezni iskolájában, holott az ország szentesített törvényeinek megtartására esküt tesz. Az egyleti közgyűlés e körülménynek az ehm. tanügyi bizottság elé terjesztését és ez utón az egyházmegye közgyűlés figyelmébe ajánlását vétette határozatba. Az egyleti alapszabályok szerint bárom év lejárta után megejtendő a tisztujítás, ehhez képest lemondott a tisztikar, mit a közgyűlés el nem fogadva, kimondotta, hogy az egylet közelmúlt időszakában volt tisztviselői megtartatnak. Jövő évi gyűlés helyének megválasztása Felsőeőrre esett. A közgyűlés berekesztése és a Himnusz eléneklése után nagys. Barthalos István egyl. tb. tag vendégül látta a jelenvoltakat s az emelkedett hangulat sok szép felköszöntőben nyilatkozott meg. Tudósító. Bobertsonról. — jRészlet Broicher „Robertson élete levelekbení: cimü müvéből. — (Folytatás.) Alább közölt levelében, amely általában tanmódjának s az általa kitűzött célnak magyarázatául tekinthető, okát adja, hogy miért nem csatlakozott egyik párthoz sem. E leveléből, amelyet lelkészi működésének vége felé irt a traktariánus egyház egyik tagjához, aki hozzá való csatlakozásra szólította fel, — láthatjuk azt is, hogy élte alkonyán milyen álláspontot foglalt el az anglo-katholicizmu8sal szemben. Hogy levelének főkérdesére megfelelhessek, iveket kellene tele Írnom. On azt állítja, hogy mindenki köteles komoly gondolkozásukról ismeretes egyénekhez kifejezetten csatlakozni s velük együtt működni s viszont esztelenségnek tartja az elkülönülten s egyedül állást. Meggyőződésem szerint a főegyháznak minden tana és szokása igazságon alapul. De — azért megvallom — formaságával ép oly nehezen tudnék megbarátkozni, mint az evangélikálókéval.* A főegyháznak egyik-másik gondolkozó és vallás dolgában türelmes tagja iránt talán még nagyobb rokonérzés tölt el, mint valamely más egyházi irányzat hívei iránt, de attól tartok, hogy tagjai közűi a félműveltek és tudákosak formalismusától jobban idegenkedném, mint bármely más párt túlhajtásaitól. A szellem örök, az alak múlandó és ha valaki valamely alakzatot változatlannak akar tekinteni és azt állítja, hogy más, tőle nagyon is elütő alakzatok ugyanazt az igazságot nem foglalhatják magukban, mint pl. Mózesnél a saruk leoldása nem egyéb, mint a quükereknél a fő befedése — feltéve, hogy ez mind az Isten iránti tiszteletből ered, — kellemetlenül érint, akár egy szónak, akár pedig valamely bevett szokásnak formasága forogjon kérdésben. Napjainkban azt tekintem a keresztyén prédikátor tisztének, hogy a szellemi vallást helytől, ettől vagy amattól a hegytől függetlenül hirdesse, mint Krisztus a samáriai asszonynak és mint István vértanú a tömegnek, amely templomsértés miatt megkövezte. A keresztyén lelkész készséggel felismeri ugyan a Láthatatlan iránti tiszteletnek bizonyos jelét még abban a túlhajtott buzgóságban is, amellyel együgyű lelkek a rationalismustól, pantheismustól, a német szabad szellemtől és száz más dologtól való félelmükben azon fáradoznak, hogy az Isten szentségét egyházi szokásokhoz és szertartásokhoz kössék, de nem támogatja, nem is támogathatja a szellemi vallás fennmaradásának ezen az utón való biztosítására irányuló törekvést, mert a történelem megtanította rá, hogy ez szükségképen hova vezet. * Az evangélikálók — az alsó egyházi párt — a főegyházzal szemben kevesebb súlyt fektetnek a rítusra, mint a munkás keresztyénségre. A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból KA titer TOKAJI szamorodni bort A A koronáért, v/VJ kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására, vV