Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-23 / 25. szám
Tizenhetedik évfolyam. 25. szám. Pápa, 1907. junius 23. A lap szellemi részét illető közlemények ... , Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap, 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János ■ szerkesztő czimére küldendők. ... . — főmunkatárs czimére küldendők. _ Az országos ref. lelkész-egyesület megalakulásának kérdése. A mai széttagolt társadalomnak az érdekközösség által összekapcsolt mindenegyes rétege céljainak elérésére egyesülés által törekszik, s kétségtelen, hogy az így közös célra hatványozott erők egyesítése számos sikert mutat fel. Ez indította néhány lelkésztársunkat s a mi érdekeinket buzgón képviselő napilapot, a »Magyar Szó«-t egy évvel ezelőtt egy orsz. ref. lelkészi kongresszus, később lelkész-egyesület megalakulását propagálni. Tudjuk, hogy a kongresszus a múlt év novemberében nagyon csekély érdeklődéssel megtartott értekezletté zsugorodott össze; de a megjelentek nem mondtak le az eszme megvalósításáról, 12 tagú bizottságot választottak az eszme .ébrentartására s egy tervbe vett orsz. ref. lelkészegyesület alapszabályainak kidolgozására. Az alapszabályok megszülettek, de megjelenésüket oly éles kritika kisérte, hogy e miatt az alapszabályt készítő 2 bizottsági tag azonnal lemondott megbízatásáról. E közben egy álnév alatt buzgólkodó lelkésztársunk új alapszabály-tervezetet dolgozott ki s közölt a lapban, melyet egy hosszú cikksorozatban indokolt meg. Maga az alapszabály is nagyon hosszadalmas és sok felesleges dolgot tartalmaz. Mindjárt az egyesület céljait 7 pontban, — röviden kivonatolva — így határozza: célja az egyesületnek a) az egyházi szabályrendeletek és törvények alapos tanúlmányozása a végre, hogy az életviszonyokban gyakorolt hatásuk mérlegeléséből kifolyólag a törvényhozás számára jónak bizonyúlt gyakorlati elvekkel szolgáljon. — b) Az egyház tanainak megvizsgálása és megállapítása körüli teendőire nézve a régóta hanyag törvényhozói hatalmat tevékenységre bírja. — c) A prot. unió elejtett fonalának felvevése. d) Teljes erejével törekedik a fennálló egyházi és állami törvényeknek »az egyenlőség és viszonosság« elve szerinti gyümölcsöztetésére. — e) A szociális problémák krisztusi szellemben való megoldásának módját kutatni és megtalálni igyekszik. — f) A lelkész anyagi javadalmazása, gyermekei számára, az egyetemek székhelyén lelkészotthonok felállítása körűi is buzgón működik. — g) Mindez eszmék megtestesítésére a törvény korlátái között egész lélekkel munkál. A tervezet szerint az egyesület kötelezett tagjai a rendes lelkészek 10 K tagdíjjal; önkétes tag lehet mindenki valláskülönbség nélkül, kik között vannak alapító, pártoló és segítő tagok különböző tagdíjjal. Az egyesület kongresszust tart minden évben egyházkerületekként változó hellyel, heti lapot tart fenn, melyet a tagok ingyen kapnak stb., stb. Az orsz. ref. lelkészegyesület eszméjét s ahoz való csatlakozást visszautasította már több egyházmegye, így a nagyszalontai, abauji és nagybányai egyházmegyék. A nagyszalontai elvileg is elfogadhatatlannak tartja a lelkészek külön egyesülését, mely a protestántizmust alapelveiben támadja meg, miután »mindnyájan királyi papság vagyunk«. Különben is a lelkészek anyagi helyzetének javítására a konvent mindent megtett, ami a viszonyok közt tehető volt. Szerinte a kitűzött célok elérésére elégséges az egyházi értekezletek működése, mely lelkészi és világi elemet egyesít. Úgy látszik így gondolkozik ami dunántúli egyházkerületi közgyűlésünk is, mert múlt őszi jegyzőkönyvének 19. pontja alatt a belsősomogyi egyházmegyének e tárgyba vágó indítványát mellőzte. * Ha kutatjuk, hogy mi szülte a lelkész-egyesület eszméjét, azt találjuk, hogy alapjában nem más, mint a hivatalos egyház működésének elégtelensége, hiányossága, sőt lehet mondani, hogy sokaknak a működéssel való elégületlensége is. És ha azt a kérdést tesszük fel, hogy van-e a lelkészek külön egyesülésének jogosultsága, feleletünk csak az lehet, hogy van s épen a mi prot. egyházunkban kell lenni.