Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-02 / 22. szám
Tizenhetedik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1907. junius 2. A lap szellemi részét illető közlemények _ ^ Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre w a szerKesztősé.ghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap, * K), hirdetések, reklamációk Faragó Jánosi —. szerkesztő czimére küldendők. ........ . főmunkatárs czimére küldendők. -■ Köszhasznu Szövetkezet. Úgy két hónappal ezelőtt minden gyülekezetünk megkapta a Kolozsváron alapított Köszhasznu Szövetkezet ismertetését, ötéves működésének eredményét magában foglaló kis füzetkét. Azt hiszem jól eső érzéssel, szinte csodálkozással tette le mindenki, aki figyelmesen átolvasta, no meg azzal az óhajtással, vajha minél gyorsabban, minél többen felkarolnák, hogy áldásos, közhasznú működését minél szélesebb körben fejthetné ki ! E szövetkezet ezelőtt öt évvel alakult, csekély 5000 korona tőkével. És az ötödik év végén százezer koronát meghaladta a tőkéje, tízezer koronát pedig a tartalékalapja. Közcélokra adott az első évben 246, a másodikban 1500, a harmadikban 2500, a negyedikben 2800, az ötödikben már 5000 (ötezer) koronát, 80°/o-ban református egyházközségek gyámolítására. Hát nem meglepő eredmény ez ? És hogy hová fejlődhetik, mekkora jótékonyságot fejthet ki majd ez a szövetkezet, ha illő módon felkarolják egyesek és egyházközségek, azt ugyan sejthetjük már az öt első év eredményéből is, de kézzelfogható, szemmellátható bizonyságot is nyújtanak a 30—35 évvel ezelőtt alakúit román és szász pénzintézetek. íme egy kimutatás arról, hogy a szász pénzintézetek mekkora áldozatot hoztak a múlt évben, jobbára rendes évi illetményül az egyházak és iskolák, általában a kultúra céljaira, évi nyereségükből. A nagyszebeni ált. takarékpénztár adott 80.000 K a nagyszebeni földhitelintézet 65.000 » az egyházaknak és a szász gazdas. egyletnek 21.000 » a brassói ált. takarékpénztár adott 53.000 >> a szászsebes! pénzintézetek 53.000 » a megyesiek az ev, gimnáziumnak 20*000 » Ez adományok főösszege : 292.000 K! Érdekes tudni, hogy a mi országos közalapunk 1906. évi költségvetése szerint, kerek számban kettőszázezer koronát irányzott elő missióra, gyámintézetre, egy8zersmindenkori és tőkekamat segélyre. De hát hogyan érhetik el a nemzetiségi pénzintézetek ezt a csodálatos eredményt? Ügy, hogy a részvényekre csak 5°/0-ot adnak; ott tehát a részvények értéke nem emelkedik tízszeres, húszszoros, vagy ötvenszeres értékre, de épen ilyen mértékben emelkedik a jótékony célra fordítható évi nyereség ! A kezelési költség pedig a legkevesebb, ami csak adható. A kolozsvári Köszhasznu Szövetkezet is állandóan csak 5%-os osztalékot ad a részvények tulajdonosainak. így aztán rohamosan fog gyarapodni tartaléktőkéje. De azért a részvényesek is, a mai viszonyok mellett, tisztességes hasznot kapnak pénzük után. Egy részvény ára 50 korona, tehát oly csekély összeg, hogy nemcsak a földi javakban gazdagok, hanem a szerényebb vagyoni körülmények között élők is megszerezhetik. Sőt még ez az 50 korona is részletekben is fizethető. A saját érdekében is igen okosan jár el tehát az, aki részvényt vesz, de e mellett — főleg az erdélyi viszonyokat tekintve — nagy hazafias kötelességet is teljesít. Pénzes embereknek azt is jó tudni, hogy a Köszhasznu Szövetkezet takarékbetéteket is fogad el, naptól-napig számított 5°/0'08 kamat mellett. Jó tudni, hogy az intézet igazgató választmánya tekintélyes, köztisztviselői állást is betöltő ref. földbirtokosokból, ref. esperesekből (6), theol. tanárokból, lelkészekből áll! Az elősoroltak alapján a legmelegebben ajánlom e Közhasznú Szövetkezet felkarolását. Sőt talán nekünk is, dunántúli református gyülekezeteknek és egyháztagoknak előrelátó, okos dolog lenne ilyent alapítani. Mert bajos, nagyon bajos végleg rábízni magunkat a kívülről, az államtól jövő segélyre! Ma ugyan úgy tetszik, hogy minden bajra — kivéve a lelkészi fizeté-