Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-13 / 2. szám
31 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 32 37. dicséret 1. versének elhangoztával főtiszt püspök ár mondott imát, majd mély figyelem között bibliát magyarázott ; a napkeleti bölcsek történetét magyarázta, mi közben sok magvas gondolatot ismertetett meg a közönséggel- Vargha S. megnyitó beszéde után a hölgyek felszolgálták atheát; majd Tóth Edit és Elvira szépen sikerült hegedű és zongora játéka, azután Kiss Gyula presbiter felolvasása következett. Felolvasónk, aki különben Komárom legjelesebb kriminalista ügyvédje, s amellett a költészettel is foglalkozik, egy istenitisztelet lefolyását irta le, amelyet a helybeli fogházban nézett végig, s a bűubánatot, mely az elitéit bűnösök arcán és viselkedésén meglátszott, ügyesen mutatta fel ; legértékesebbek voltak azonban azok a gondolatok, amelyek e közben lelkében támadtak, s amelyek élénk tapsra lelkesítették a hallgatókat. Dezső László sikerűit szavalata után a XC. zsoltár hatalmas dallamával záródott be a szeretvendégség. — A pápai ref. leányegylet szó obaton, január 5-én tartotta ez évben első összejövetelét igen szép műsorral. A műsor 1. pontjaként a leányegylet énekkara adott elő egy énekszámot „Mindenható leborúlva“ címmel, Szalisznyó Sándor tanító vezetése alatt. A jól betanított énekkar szereplésén meglátszik, hogy Szalisznyó igazán ambícióval, nemes lelkesedéssel végzi feladatát. Kellemes összhang jellemezte az énekszámot. A műsor 2. pontját Lázár Vilma igen kedves szavalata képezte. Már több Ízben volt alkalmunk gyönyörködni az ő rutinos előadásában s ez a szavalata mégjobhan meggyőzött bennünket az ő ügyességéről. Majd Gátv Zoltán, Rácz Dezső főgimn. tanárok, Rácz Jenő joghallgató és Bognár János quartettje következett. A művészek remek játéka valósággal elragadta a közönséget. Élénk ovációban részesítette őket a hálás közönség. Most következett a műsor legfőbb pontja, az ünnepség gerince: Székely István főisk. szenior felolvasása a nőkérdésről. Érdekfeszítően adta elő a nőkérdés történetét s élénk világításban ismertette meg velünk a nőemancipációt a külömböző nyugati államokban. S bár felolvasása elején határozottan kijelentette, hogy nem mond egyéni véleményt ebben a tárgyban, mégis ügy látszik, a nő-emancipáció hive, legalább ezt lehetett következtetni a felolvasás egész hangulatából. Kapott is tapsot eleget a nőközönségtől. — Az érdekes felolvasás után Kakas Irén ev. tanítónő szavalata következett. Farkas Imre lelketrázó „Magyar nótáját“ szavalta. — Végül Seefranc* Sándor szép tenor éneke következett, mely valósággal elandalította a közönséget s énekét meg is ujrázták. A estély úgy erkölcsileg, mint anyagi pártolás tekintetében fényesen sikerűit. Egy jelenvolt. — Akik lapunk in. évi folyamát be akarják köttetni, ha a lap egyik másik száma talán hiányzik, kérjék azt egy levelező-lapou a kiadóhivataltól, mely készséggel megküldi a hiányzó számokat. — Az adás-teveli ifjúság által előadott „Sárgacsikó“ c. népszínmű 190 korona bevétellel járt. Az érdeklődés igen nagy volt, úgy, hogy a szomszédos községeken kívül, még távolabbról : Alázsony és Dabronyból is voltak látogatók. — Az esztergomi ev. ref. egyház tagjai egyházuk javára f. évi január hó 20-án (vasárnap) a Magyar Király szálloda földszinti nagytermében tánccal egybekötöttjótékonycélu' családias-estélyt rendeznek. — Kongnia. Az 1907. év első felére esedékes lelkészi kongruára vonatkozó „Utalványozási Jegyzék“ a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól január 10-én a püspök úrhoz megérkezett, az esperes urak és az egyes congruás lelkészek erről az esedékes kongrua összeg feltüntetésével azonnal értesíttettek is. Egyszersmind utasíttatott az egyházkerületi pénztár, az „Utalványozási Jegyzék“ másolata kapcsán, hogy a beérkezendő, esperesi láttamozással és kellő bélyeggel ellátott nyugták ellenében a kiutalt összegeket fizesse ki. — Felhívás a közönséghez ! Jókai Mór irodalmi hagyatékának talán legbecsesebb része az elhunyt költőfejedelemnek hosszú élete során felgyűlt levelezése. Most, amikor Jókai összes munkái nemzeti díszkiadásának kiegészítéséül, a nagy iró irodalmi hagyatékával együtt közrebocsátani óhajtjuk Jókai leveleit is, azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk mindazokhoz, akiknek Jókai valamely levele birtokában vau, hogy bocsássa azt rendelkezésünkre, a Levelezés cimü kötetben való közlés céljából. Jókai minden sora megérdemli, hogy a magyar nemzetnek közös kincse legyen ; ezért forduluuk kérésünkkel a művelt magyar közönséghez. Méltóztassék a leveleket ajánlott levélben eljuttatni címünkre s mi az eredetit hiteles másoltatás után épségben visszaküldjük. Budapest, 1907 január havában. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. Budapest, VIII., Üllői-ut 18 . sz. — Franciaországban a pápista papoknak sikerűit annyira meggyülöltetni a vallást, hogy most már az arany- és ezüstpénzekre a „Dien protege la France !“ (Isten segítse Franciaországot!) fölirás helyett ezt fogják rányomni: „Liberté, égalité, fraternité ! (Szabadság, egyenlőség, testvériség.) — Judith. Hős beszély. Irta Gál István rnyaszentkirályi ref. tanító. Csurgó, 1906. Nyomatott Vágó Gyula könyvnyomdájában. Ára 1 K 60 fillér. Kapható a szerzőnél Rinyaszentkirályon, Somogymegyében. E vallásos tartalmú verses mű Betulia ostromát és Holofernesnek Judith által való megöletésének történetét érdekfeszítően, gördülékeny versekben mondja el. — Mitrovics Gyula Összegyűjtött Papi Dolgozatai. Közrebocsátja fia: ifj. Mitrovics Gyula. „Amit az életből és a bibliából tanultam.“ Egyházi, szertartási és más lelkészi beszédek. Első kötet. Ára kötve 7 korona. Debrecen, 1906. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala. Az előszót és a 23 lapra terjedő visszaemlékezést Mitrovicsra ifjú Mitrovics Gyula irta. Van a 292 lapra terjedő kötetben beköszöntő (1), úrvacsorái (1), tavaszi vetéskor (1), farsangi (1), közönséges (17), jubileumi (2), konfirmációi (1), húsvéti (1), áldozócsütörtöki (1), iskolai évet megnyitó (1), összesen 27 beszéd ; ezek közül 13 eredeti, a többi pedig Werkmeister, Lang Henrik, Schwarz Károly, Hausrath Adolf, Schenkel és Spurgeon Károly után átdolgozott beszéd. Mitrovics jó hire kezeskedik e beszédek tartalmas és formás voltáról; a külső kiállítás is kifogástalan ; dicséri Hegedűs és Sándor könyvkiadókat.