Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-21 / 16. szám
277 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 278 Én készséggel elismerem ugyan, hogy nem egy ember van egy-egy egyházmegyében, aki ép oly alkalmas volna, sőt talán alkalmasabb is az esperesi állás betöltésére, mint amilyen a tényleges esperes; készséggel elismerem, hogy püspöknek termett ember nem egy van egy-egy egyházkerületben. Mind amellett nem tartanám kívánatosnak, a közérdekében levőnek, hogy ezen állásokon a tisztviselők évről évre, vagy akár csak három évenként is váltakozzanak. De épen ezen ok miatt illőnek és helyesnek találom, hogy akire a közbizalom a köz érdekében huzamosabb időre állandó jellegű terhet, sokszor nehéz kötelességeket ró : azt valamikép anyagilag is jutalmazza. Erre a jutalmazásra azonban, bármily csekély legyen is, soha se mondjuk azt, hogy szégyenletesen csekély. így csak tisztán anyagias gondolkozásu ember szólhat. Az utóbbi években azonban erős törekvés volt észlelhető oly irányban, hogy nagyobb érdekek, égetőbb szükségek háttérbe szorításaival is emeltessenek tisztviselőink tisztelet- és napidíjai. Ennek a megerősödött irányzatnak egyenes reakciója, visszahatásaként jelentkeznek itt is, ott is és mindenütt a kifakadások és az a követelés, hogy a 3 millióból ránk eső összegből is csak akkor adassék valami a közigazgatásra, ha már a gyülekezetek minden szükségei tényleg kielégíttettek. (Folyt, köv.) Az egyházi beszéd „színvonala“. Bármely Írásművek magas vagy alacsony színvonala sohasem attól függ, milyen szavak, szólamok, vagy milyen színek vannak abban : hanem attól, milyen és mennyi benne a gondolat, az eszmetartalom és hogy a lehető legegyszerűbb, legtalálóbb, legvilágosabb módon jut-e kifejezésre a benne rejlő gondolat és eszmekincs. Petőfi „Falu végén kurta kocsma“ e. költeményében duhajkodó legények szerepelnek, a keret egy közönséges kurta kocsma; de melyik esztétikusnak jutna eszébe józan fővel azt állítani, hogy ez a költemény alacsony színvonalon áll ? Sőt inkább a benne kifejezésre jutó nagyon szép erkölosi eszme, s ennek legtalálóbb megfestése, vagy kifejezésre juttatása folytán olyan magas színvonalon áll a világirodalomban, amilyen magasan csak állhat bármely világirodalmi remekmű. Elég egy példa, mert számtalant lehetne felhozni. Az egyházi beszéd egyúttal irásmű is. Ennek színvonala sem attól függ, milyen szólamok fordáinak elő benne. Ha gondolatai, eszméi tartalmasak, helyesek, tanításai, igazságai az evangéliomban gyökereznek, főképpen pedig az egész beszéd tartalmilag az evangéliom színvonalát minél jobban megközelíti, s a kifejezésre juttatásban nem homályosul el a tartalom, hanem lehető legtökéletesebben tükröződik: b'zony ez az egyházi be-, széd magas szinvonalon fog állni, akárhol mondják is el. Az Ur Jézus Krisztus hozott gondolatokat, igazságokat és magasztos eszméket e földre, melyek emberileg meg sem mérhetők, mert isteni magaslaton állanak. Voltak mindig és vannak bölcsek, kik gondolataik több-kevesebb igazsága szerint osztályozhatók: de közülök a legmagasabb szinvonalon állók is csak éretlen gyerkőcök, elveik keserves gyarlóságok amaz isteni magaslaton álló színvonalhoz mérve, melyen Jézus Krisztus az ő igazságaival tündököl. A legbölcsebb ember is egész életén át talál gondolkozni valót, ha a Jézus feltárta igazságok felett elmélkedik, s gondolatai nemcsak mindig újak és üdítők : de ami legfőbb, megnyugtatók is lesznek. És ime Jézus a maga szédítően magas „színvonalon“ álló eszméit úgy tudta kifejezni, hogy egyszeri hallásra a legegyszerűbb, legiskolázatlanabb ember is megértheti, sőt el is mondhatja valamennyit. Avagy mit gondolnánk ? Talán ő azért fejezte Így ki igazságait és nem másképp, mert egyszerű, tanulatlan emberek előtt beszélt? Éppen nem. A farizeusok és sadduoeusok és Írástudók számára sem mondott biz ő külön példázatot a szőlőmunkásokról, valamint nem mondta a farizeusról és publikánusról szóló példázatot nekik újra átdolgozott formában. Igen, ő azért szólt úgy, amint szólt, mert az ő mondásai és beszédei gondolatainak legtalálóbb, leghívebb, legvilágosabb kifejezése. Próbálja csak meg bárki ma, vagy bármikor jobban kifejezni mindazt, amit Jézus kifejezett. Tehát ő nem beszélt magas, vagy alacsony szinvonalon álló hallgatóság szerint, hanem beszélt úgy, hogy szavai leghívebb kifejezői legyenek annak, amit hirdet. ■ De hát különben is lehet ilyen megkülönböztetést tenni az egyházi beszédre vonatkozólag, hogy „magas, vagy alaosony szinvonalon álló gyülekezet“ ? Hiszen a templomba mindenki bemehet. Van a világon csupán tanúit, vagy csupán tanúlatlan emberekből álló gyülekezet? Talán falusi és városi gyülekezeteket értsünk? Hát falun nem mehet a templomba tanúit ember? Vagy ha megy, úgy prédikáljon a pap, hogy a tanúit ember boszankodjék rajta ? Vagy úgy prédikáljon, hogy a nem iskolázottak üres lélekkel térjenek haza? Vagy a városi templomban nincs tanult, tanulatlan vegyest? Az evangéliom nem adatott vegyest bölcsnek és együgyünek, tudósnak és tudatlannak, lenézett zsidónak és előkelő görögnek egyaránt ? Azt gondoljuk talán, hogy a „nem magas szinvonalon álló“, vagy mondjuk hát falusi, tudatlan emfK Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból 20 07i!tecres TOKAJI szamorodni bort 3 éves ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására. 20 koronáért,
