Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-18 / 46. szám
803 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 804 megkiváutató helyiségek s mindezek kellő fölszerelését, esetleg megfelelő tanerőknek beállítását. . . főbb teendőim közé számítom.“ Ebből a beszédből határozottan látható, hogy ekkor már neki messzemenő tervei voltak a csurgói gimnáziumot illetőleg. Ezt határozotttan megerősíti az ugyanazon gyűlésben utóbb hozott, de az ő gondolatára valló s körültekintő határozat, helyesebben ajánlat, melv szerint a felállítani szándékolt tanítóképezdei épület a gimnázium felé terjeszkedés helyett az ott levő üres területen túl, déli irányban építtessék ; mert a gimnáziumi épület is halaszthatatlanul megnagyobbítandó lévén, hasonlólag csak dél felé terjeszkedhetik. A dolog azon időben úgy állott, hogy a gimnázium adott volna telket a képezde részére s az ez ügyben kiküldött bizottság a gimnáz um tövében levő üres helyet akarta felajánlani. Tehát a közgyűlésnek nem lehetett elfogadni. Különben ez az ügy még sokszor felmerült és végül 1880. Őszére befejezést nyert azzal, hotry Csurgó nagyközség építtette föl a képezdét mostani díszes s a fentebb említettnél sokkal alkalmasabb helyre. Az 1879-iki (márc. 18—21. Nagybajom) esperesi jelentésben „Csurgói gimnázium“ cim alatt, mely címlet aztán állandóan megmaradt hosszú esperessége idejében, tudatja, hogy megtekintette a gimnáziumot, meghallgatta a tanítást, megnézte a szertárokat, megtekintette a tanulói szállásokat; de — úgymond — egy pár törött lombikkal, néhány b- gárral s kezdetleges természettani eszközzel valami nagy eredményt a tanításban nem lehet elérni bármilyen buzgófág mellett sem, ezeknek gyarapítására tehát okvetlenül évi átalányt kell felvenni a költségvetésbe; ami csakugyan ezentúl meg is történt. De nincs megelégedve a tanulók szállásával sem, azok nagyon primitívek s igen Üzletszerűen vannak berendezve, javítani kell ezen az állapoton, s azután befejezésül felveti az igazgató-tanári állás szervezésének új eszméjét; „mert — úgymond — a hivatása magaslatán álló igazgató tanár az első feltétel gimnáziumunk emeléséhez, a többi azután következik.“ Ebből láthatjuk, hogy ünnepeltünk már esperessége első évében okosan egyengeti az útját a gimnázium életében korszakalkotó nagy eszméjének s csak az alkalmas időpontot várja, melyben tervét egész terjedelmében kifejthesse. Hogy a továbbiakban ismétlésekbe ne bocsátkozzam, itt jelentem ki, hogy Körmendy nemcsak az egyházmegyei gyűlések alkalmával, de máskor is sűrűén ellátogatott Csurgóra, a tanítást mindig meghallgatta, a szertárakat megnézte s különösen nagyon figyelte a tanuló-szállásokat. Esperesi jelentései a fentebb bemutatott körben mozognak, s nincs olyan egyházmegyei közgyűlés, melyen új eszméket ne vetne föl, s azok mindegyikének célja: az intézetnek emelése, fejlesztése, kiépítése. A következőkben a részleteket kerülni fogom s csak azokat a főbb pontokat emelem ki, melyekkel a VI. osztályú nagy gimnázium kiépítési munkáját folytatja és befejezi. Itt fog kitűnni az ő mélyen járó gondolkozása, számítása, erőkifejtése, virtuozitása, zsenialitása és ha szabad mondanom : művészete is, úgy, hogy az ügy több évig tartó lebonyolításában mintha a helyzetek és események idomulnának az ő akaratához, nem pedjg megfordítva! (Folyt, köv.) jegyes |özIeményEj. — Iskolalátogatás. Antal Gábor püspök úr, Őzike Lajos főiskolai gondnok és Németh István egyházker. főjegyző urakkal a múlt héten iskolalátogatást tartott Pápán. Megbízatás. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter főiskolánk főgimnáziumának az 1906—7. tanévben való meglátogatásával Városy Tivadar győri tanker, főigazgatót bízta meg; a csurgói ev. ref. főgimnáziumban Várady Károly székesfehérvári tanker, főigazgató gyakorolja ugyanezen tisztet. — Uj kiküldött Amerikában. Az amerikai magyar ref. egyházmegye hivatalos lapjának, a Heti Szemlének október 19-iki számából értesülünk arról, hogy a konventi elnökség Bede László máramarosszigeti főgimnáziumi tanárt Amerikába küldte, mivel az ottani református egyházmegyének sok függő ügye még elintézetlen. Bedő úr október első felében már meg is érkezett Amerikába. Valósággal -titokzatosan ment ki ; itthon egy lap se tudott kimeneteléről; mindannyian csak az amerikai újságból értesülünk. Óhajtjuk, hogy amily titokban ment ki, olyan nagy sikereket érjen el nyilván. — „Uj idők — szebb remények.“ E hó 4-én avatták föl, mint lapunk múlt számában megírtuk, a győri ev. ref. egyház új templomát. A fölavatáson megjelentek a megyei és városi hatóságok, az ág hitv. ev. és izr. egyházak vezetői, ott volt úgyszólván az egész város, csak róm. kath. papot nem lehetett látni, amin maguk a róm. kath. vallásu világi férfiak is megütköztek. Az új időknek ilyen s ehez hasonló jelenségei épen nem alkalmasak arra, hogy az emberben szebb reményeket ébresszenek. — Katbolikus főgimnázium Pápán. A pápai katholikus kör kebelében oly irányú mozgalom indult meg, hogy a pápai bencés gimnázium főgimnáziummá fejlesztessék ki. E tárgyban a m. hó 30 án a kath. körben értekezlet volt. Az értekezleten elhatározták, hogy a főgimnáziummá fejlesztés esetén szükségessé váló építkezés költségeit társadalmi utón aláírásokkal gyűjtik össze. — Lelkészi állások betöltése. Az orczii egyház megüresedett IV. oszt. lelkészi állomására a minősítés és jelölés megtartatott Lábodon f. évi nov. 8-án. Jelölve lettek a pályázók mind és pedig: Vikár Árpád m.-ladi, Bus József piskói, Pázmány Vince n.-oroszi, Csepy Miklós berhidai rendes-, KÍ3 Károly nagyváradi és Végh János csetényi segédlelkészek. A galamboki III. oszt. egyház lelkészi állomására minősíttettek és kijelöltettek ugyancsak november 8 án Pázmány Vinoe n.-oroszi lelkész és Balogh Gyula volt pocohontai —stonega — dantei —amerikai lelkész, jelenleg kisjenő—erdőhegyi lakos. — A hetesi egyház lelkészévé meghívás utján egyhangúlag megválasztatott Szabó Bálint hódmezővásárhelyi s.-lelkész. Nevezett lelkész ur somogymegyei születésű s a debreceni főiskolának volt jelesen képzett hittanhallgatója. A honvágy visszahozta őt közénk a messzetávolból. Megválasztása minden tekintetben nyeresség a b.-somogyi egyházmegyére.
