Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-16 / 37. szám
639 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 640 az egyetemek nem universitások, hanem csonka intézmények ... Az egyetemek köréből kiszakított fakultások — az úgynevezett akadémiák — a tudomány szempontjából soha se érhetik el az egyetem hasonló fakul - tásai által kimutatható eredményeket. Az akadémiák tanárai, nem állván a többi tudományágak képviselőivel állandó és személyes kontaktusban, nem érezhetnek magukban vágyat nemes versenyre szállni s mivel nem érzik ezeknek személyes hatását, rendesen szükebb látókörben is mozognak. Ez az észrevétel talán még inkább illik a tanítványokra, mint a tanárokra.“ Követeli a theol. fakultások számára a jogot az egyetemeken. Hivatkozik arra, hogy a német egyetemek között egyetlen sincs, amelyen ne lenne prot. theol. fakultás . . . Ha az államügyek vezetői komolyan eszükbe vennék a szellemi élet fegyverei között azokat is, amelyekkel a protestántizmus, a kultúra és a nemzeti lét érdekében négy évszázad óta vívja nálunk a maga harcát: bizonyára nem fognának késedelmeskedni mind a két egyetem arsenálját ezekkel a fegyverekkel is erősíteni és gazdagítani. A vallás nem magán ügy és nem csupán felekezeti érdek. A vallás az egész emberiség egyetemes ügye és minden állam első rangú érdeke ... A népnevelés és oktatás eminenter állami feladat. Minden más kultur állam Európában e feladatot tán másra, felekezetre, vagy községre háríthatja ; egyedül csak a magyar állam nem teheti s nem lett volna szabad eddig sem tennie. Azért minden felekezet, minden testület, sőt egyesek is tarthatnának fenn iskolát, de ezek az iskolák az állami közoktatás által szolgált érdekkel ellentétbe semmíképen sem jöhetnek. Nagyon érdekes, tanulságos az is, amit az állam és egyház vagyonáról mond, mélyre ható fejtegetéssel. Szerinte „az államnak nemcsak joga. de kötelessége felügyelni, hogy az egyházi jövedelmek miféle célokra fordíttatnak ; az egyházi vagyonszerzés milyen mértékű és milyen utón történik és a szerzett vagyon megtartása minő érdeknek szolgál ?“ „Az állam ez egyházi vagyon rendeltetését is újból megállapíthatja E változtatást azonban az államnak az alapítvány eredeti természetét tekintetbe véve kell megtennie. Példát hozva fel, akár a r. kath., akár a prot. egyháztól elvett iskolai vagyont az állam csak kulturális célokra használhatja maga is, sőt ha az egyház anyagi ereje a tisztán egyházi célok elérésére elégtelen, az egyház birtokában levő iskolai alapítványok főleg nem az állam, hanem egyesek által az egyháznál letett iskolai alapítványok az állam által nem bevonhatók, tehát tulajdonost nem cserélhetnek, hanem rendeltetésük szenved változtatást.“ érdekes, semmiképen se álmos könyvet lelkébztársaink figyelmébe. De nagyon kívánatos lenne az is, hogy kivált országos képviselőink, nemkülönben ami protestáns világi férfiaink is mind alaposan áttanulmányozzák. K. J. Af egyes §özlemÉnye§. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Egyházkerületünkben a lelkészképesítő és alapvizsgák 8zept. 3—8-ig tartattak. A II. lelkészképesítő vizsgára jelentkezett 16 segéd-, illetve h.-lelkész; az I. lelkészképesítőre 13, alapvizsgára 14 papnövendék. A vizsgák igen jól sikerültek, mert senki nem bukott, sőt a jelentkezőknek csaknem fele jeles osztályzatot nyert ; nevezetesen a II. lelkészképesítőn jeles bizonyítványt kaptak 8-án, az I. lelkészképesítőn 6-an, az alapvizsgán szintén 6-an. — Érettségi. Érettségi pót- és javító vizsgálat volt f. hó 10-én főiskolánk főgimnáziumában. Az érettségin Németh István, egyházker. főjegyző elnökölt, a közoktatási kormányt pedig dr. Nagy Gyula orsz. levéltárnok képviselte. 7-en jelentek meg teljes pótérettségire, 11-en pedig javító vizsgára; a vizsgáló bizottság mind a 18 ifjút érettnek nyilvánította. — A főiskolai nyomda gyásza. Lapunk nyomdájának, az ősi főiskolai könyvnyomdának régi személyzetéből az utolsó hunyt el a héten Magda Gyula személyében, akit kedden délben váltott meg hosszas szenvedéseitől a halál. A boldogult 61 évet élt. Gutenberg nemes mesterségét 1860-ban kezdte tanulni édes atyja mellett, aki abban az időben a főisk. nyomda üzletvezetője volt. Tehát majd félszázadot töltött el — egy helyen — a nyomdász-pályán. S ezt a hosszú időt, amelyet a sors olyan kevés könyvnyomtatónak enged megérnie, úgyszólván megszakítás nélkül a szedő-szekrény mellett töltötte el, mindenkor becsülettel, odaadó buzgalommal felelvén meg kötelezettségeinek. Puritán-jellemű, derék ember volt. Látta a könyvnyomtatásnak bölcsőkorát, (mert Gutenberg feltalálása óta egész a 60-as évekig ez a kulturális mesterség alig-alig haladt előre), látta az egyszerű kézisajtókat működni, amelyeken egész napi fárasztó munkával két ember alig tudott másfélezer nyomásnál többet produkálni, látta a 70-es években beköszöntem az első, kezdetleges gyors-sajtót a foisk. nyomdában, amelyet verítékes munkával emberi hajtóerő tartott működésben, aztán látta szakmájának rohamos fejlődését az utóbbi évtizedek alatt, a preciz gépek megérkezését, amelyek 1 óra alatt produkálnak annyit, mint Nagyon szivesen ajánljuk a tartalmas, teljességgel flPííPdilQ PQ Qflíiílm1 e^b László Albert és Társa, a tiszántúli egyházllCgCUllö Cö OíllluUl kerület főbizományosa, iskolakönyy- és tanszerkereskedésében Debreczenben a közelgő iskolai idény alkalmából legelőnyösebben szerezhetők be mindenféle iskolai könyvek, Írószerek és iskolai felszerelések. Nagy részletes képes árjegyzéket kívánatra ingyen és bérmentve küldünk.
