Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-29 / 30. szám
Tizenhatodik évfolyam. 30. szám Pápa, 1906. julius 29. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ... , Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerKesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János — szerkesztő czimére küldendők. ....... = főmunkatárs czimére küldendők. — -Megnyitó beszéd. Elmondotta Babay Kálmán, a mezőföldi egyházmegye tanügyi bizottságának elnöke. T. Tanügyi Bizottság ! Egyházmegyénk múlt, 1905. évi julius hó 11—12. napjain tartott rendes közgyűlésében 5 évi időtartamra újra választván a tanügyi bizottságot, annak elnökévé az én csekélységemet tette meg. Nem keresem a kitüntető figyelem legközelebbi okait, megállapodom azon elv mellett, hogy mivel nekünk, az Úrtól elbocsátott szolgáknak, talentumainkat érvényesítenünk kell a nekünk mért tehetségek szerint s mennünk kell oda, hová küldetünk : magamat nem vonogatva elfogadtam a tehetségeimmel alig betölthető, de a jóakarat és szorgalom által megközelíthető terhes, de nagyon fontos állást. Betölteni igyekezem azt azzal, ha vezér-elvül kitűzöm magam s munkatársaim elé: ügy-szeretet, kitartás, lankadatlan szorgalom ! Az elsőre nagyszükség van azért, mert mi számadás kötelezettség mellett állítattunk a munkatérre; rest és haszontalan szolga az, ki tenni van hivatva és tétlenül vesztegel. A sablont, uraim ! el kell dobni. Ne nyűgnek vegyük megbízatásunkat, mellyel megterheltetünk s ne kénytelen kötelességnek, melyen át kell esnünk. A férfiú abban mutatja meg, hogy egész ember-e, vagy tucat-alak csak, ha ami kötelességet vállal, azt a legapróbb részletekig teljesíti. Azzal megbarátkozik, abba magát beleéli, azt megszereti. Fölületesen csak gyermek és számításba nem jövő emberke szokott eljárni. Amikor az egész egyházmegye szeme reánk néz, — gondolom — egy sincs közöttünk, ki magát ilyen gyermeknek, vagy emberkének szeretné láttatni. Hogy ezt kikerüljük, meg kell barátkoznunk hivatásunkkal, meg kell szeretnünk a mezőt, melyre állíttattunk; pontosan betartani kötelességeinket. így nem lesz nehéz az, nem fog lenni nyűg és teher előttünk s ügyszeretetből folyó munkánk megközelíti a tökéleteset s számunkra megszerzi az elismerést. Ezt teszem én, tisztelt bizottság ! Szokatlan nekem, a lelkemmel mindig magasba szárnyaló munkásságom mellett a rubrikázás, terhes a magam gondjai mellett az egész egyházmegye tanügyének gondja felvétele: s kinek egész élete a jánosi szeretet édes elvének érvényesítésében tellett el, nehéz lesz a fájdalmat és elkeseredést ébresztő ítélet mindenkor nekem jobban fájó sújtolását alkalmaznom. De uraim! ha egyszer ide hivattam, azt meg kell tennem. Meg is akarom. Sőt úgy vélem, hogy a magasba szárnyaló szellem a dologi munkánál pihen s üdül; az egyéni gond, ha egy nagyobbat lát, elveszti gyötrő nehézségét. Es mert az Ítélet hozónak ítélete csak akkor eredményezi a bizonyos javulási eredményt, ha szeretet látszik a vessző alkalmazásában s hivatásom így nem lesz sem szokatlan, sem terhes, sem nehéz. Tegyék ezt önök is uraim ! Fárasztó a téli utazás ? unalmas az egyforma dolgok látása ? gondszerző az éber vigyázat, mely önökre vár ? Elkedvetlenítő a hibák feltárása s az Ítélet alkalmazása ? Induljanak ügyszeretetből fakadó kedvvel, tanulmányozzák hivatásos buzgósággal a tananyagot, az összehasonlítás és az egyes tanmódszer megismertetése elűzi az unalmat, nem lesz egyforma a vizsgázás. Az pedig, hogy egyházak, községek, a szent haza, az egyetemes emberiség előbbre jutása érdekébén kell alkalmazniok egyeseken a szigort, oly felemelő a lélekre, hogy az felejtet elkedvetlenedést, nem lát neheztelést. Szégyenleném kimondani, hogy a tanügygyel való foglalkozás nem hivatásom. Ekkor össze kellene tépnem tanítói oklevelemet, le kellene tennem hivatalomat. A felnőttek oktatását végző lelkész munkája csak úgy lehet sikeres, ha a fundamentom lerakásánál: a gyermekoktatásnál szintén jelen van, irányít, tanácsol. A lelkész tanító is, a kisdedek oktatójával munka-30
