Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
Tizenhatodik évfolyam. 24. szám. Pápa, 1906. junius 17. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ... , Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerKesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap, 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János szerkesztő czimére küldendők. = = főmunkatárs czimére küldendők. -Egyházi szükségeink fedezése és az 1848. évi XX. t.-c. Gróf Apponyi Albert jelenlegi vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak is az volt az álláspontja ez előtt, ami dr. Nagy Dezsőé. Nem szabad róla föltenni, hogy ugyanazt az elvet nem vallaná, mint miniszter is és tőle telhetőleg közre ne működnék annak megvalósításáért, amikor most úgy szólva övé a legnyomósabb szó. A református egyháznak egypár vezérférfia tárgyalt is már gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterrel az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása tárgyában; e tárgyalásról azonban csak annyit tudunk, hogy megtörtént. De hogy mi történt azon, hogy miben állapodtak meg — arról nem szivárgott ki semmi a nyilvánosság elé. Legutóbb a >Polgár« cimü napilap azt a hírt hozta, hogy a jövő költségvetésbe a kormány fölveszi a protestáns hívek egyházi adójának csökkentésére szükséges összeget. Csak innen sejtjük, hogy ezt az égető sebet tehát hamarosan megorvosolják. Örvendünk neki nagyon. De ugyané tudósításból kiolvassuk azt azt is, ami nincs benn. És — sajnos — ily irányban sokat olvashatunk ki belőle; oly sokat, hogy szinte hihetetlennek is tartjuk. Hát lehetséges volna, hogy a lelkészek nem kapják meg a — nem 400 koronás, hanemcsak a szerény — 200 koronás ötödéves korpótlékot se ? ! Hisz ezzel már meg is voltunk biztatva, úgy tetszik. S épp ezért, de meg azért is egészen bizonyosra vettük, hogy megkapjuk, mert tessék csak körül nézni és megmondani, hogy kinek nincs ma már korpótléka, vagy szabályszerű előlépése magasabb fizetési osztályba ? ! Avagy csakugyan nincs semmi méltányolni való a lelkészi szolgálatban ?! A nép értelmi és erkölcsi művelésében csak amolyan félvállról veendő tényezők a lelkészek ?! Ha igen: akkor nem kell áldozni a lelkészi állások föntartására semmit; se a papnövelőkre. Aminek a hasznos és szükséges voltáról nem vagyunk meggyőződve, vagy amit épen fölöslegesnek, nélkülözhetőnek tartunk, azt még tengődő állapotában se kell fentartanunk ; mert ami nem használ, az árt. De hát ki volna oly vak és elfogult, hogy a lelkészi szolgálatot fölöslegesnek, nélkülözhetőnek, vagy épen károsnak tartaná? És ha mint intelligens állás szükséges és föntartandó: akkor a hozzá hasonló képzettséget kívánó állásokkal egy sorba veendő az ellátást, a fizetést illetőleg is. Mert ha nehéz, vagy épen lehetetlen megélni városon a régi fizetésből, ép oly nehéz és szinte lehetetlen falun is. A cselédbér, a napszám hihetetlenül magasra szökött; a gyermekek taníttatása is megdrágult. Nem részletezek tovább; aki nem akarja,, az úgy se érti meg, hogy a falusi intelligens emberek helyzete is mennyivel nehezebb ma, mint volt 20—25 évvel ezelőtt. Már a múlt évben is azt mondottam esperesi jelentésemben, hogy lelkészeink és tanítóinknak mind nagyobb és nagyobb erővel meg-megujuló zörgetése is fizetésüknek illő rendezése iránt az igazi szükségnek nyomasztó érzéséből fakad és semmiképen se puszta utánzása annak a minden életpályára kiterjedő mozgalomnak, amely az állami és megyei tisztviselőknél, községi jegyzőknél, vasutasoknál, állami tanárok és tanítóknál részben már megtermetté, részben hamarosan megtermi a kívánt gyümölcsöt. Lehetetlen, hogy ezt minden illetékes tényező be ne látná és itt is, ép úgy mint más állásoknál, ne törekednék a bajt minél előbb orvosolni. Bízom is, határozottan bízom úgy az ország kormányában^ mint egyetemes egyházunk vezető férfiaiban, hogy mégis teszik, amit a jogos igények tőlük méltán várnak. Bévész Imre — mint láttuk — az egy összegben nyerendő segély mily célokra való felosztását az egyházkerületekre óhajtotta bízni. Itt tudnunk kell, hogy akkor még nem létezett 24
