Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-03 / 22. szám
Tizenhatodik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1906. junius 3. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EY. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ^ Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János szerkesztő czimére küldendők. — ----- főmunkatárs czimére küldendők. ===== PÜNKÖSDKOR. Megint itt van a léleknek e nagy ünnepe. Megint hangzik az Isten igéjéből a felhívás : vegyetek Szentleiket! A templomi seregek most is erőteljesen éneklik: Jövel Szentlélek Ur Isten ! És a világnak bizony, hogy most is csak úgy szüksége volna a Szentlélek ajándékára, mint amilyen szükségük volt arra a Krisztus közvetlen tanítványainak. Mert ha ezeknek ismeretük nem volt még teljes, ha sok dolog volt még, amit tudtokra kellett volna adnia a Krisztusnak: bizony, hogy fogyatékos és silány a mai világ ismerete is az igaz hitre tartozó dolgokban; sok van, amit világosabban meg kellene értenie, hogy hite igaz, szilárd és megdönthetetlen legyen. Ezt még mind csak az úgy nevezett keresztyén világról mondtuk. Hát még mennyi azoknak a tudatlanok és tévelygőknek száma, akikhez az evangéliom világossága még egyáltalán nem jutott el! A keresztyén világban egyik oldalon a pápások, a másikon a nemzetközi szocialisták és általában az isten-tagadók nélkülözik az evangéliom világosságát s az életet megszentelő erejét. Mert lehet-e szó mennyei világosságról, az evangéliom igaz ismeretéről ott, ahol a hitből — természetesen a vastagon tévedő hitből — kifolyólag testileg akarják vagy vélik magukba fölvenni a szellemi, a lelki Istent ? Ahol ember által készített tárgyat Isten gyanánt imádnak ? Ahol az apai és anyai szeretetet, az ebből kifolyólag végzendő és sokszor szinte hihetetlen odaadással járó kötelességek teljesítését nem becsülik annyira, mint a zárdákban töltött, anyagi gondokból ment, kényelmes életet! Lehet-e szó a szeretet Istenének igaz ismeretéről ott, ahol a más felekezeten levőket általában, az életben a nép között legalább általában, elkárhozottaknak tartják ? Holott épen Péter apostol, kit ők egyházuk kőszikla alapjának mondanak, hirdette: »Bizonnyal látom, hogy az Isten nem személyválogató, hanem minden nemzetségből kedves előtte, aki őt féli és igazságot cselekszik.« Lehet-e szó az Istennek lélekben és igazságban imádásáról ott, ahol ma is az üres külsőségek, a parádé, bojt és bucsujárás teszik igazán széppé, lélekemelővé az ünneplést? íme mennyi tévelygés ! És ez mind igazán kárhozatos ; kárhozatos magának annak a nagy felekezetnek saját érdekéből is, mert épen ez az irányzat, ez a felekezet az, amely valóságos megtestesülése a türelmetlenségnek és okozója az ebből nemcsak a más felekezetüekkel támadt versengésnek, gyűlölködésnek, de még az ugyazon felekezet tagjaiból álló állam belső békétlenségének, háborgatásának is. Meggyőző példa erre Francia- és Olaszország ! A másik szélsőség, mit a nemzetközi szocializmus képvisel, épen ellentéte a pápista vakhitnek és babonának. Szerinte nincs Isten; nincs magasabb erkölcsi világrend ; a biblia avas régiség; annak az emberi társas viszonyokat szabályozó törvényei helyett újakat kell alkotni. Félre ne értsen senki! Nem a józan, a krisztusi elveket minden irányban érvényesíteni törekvő s mindjobban terjedő szocializmusról szóltam. Ez helyes; ehez minden keresztyénnek csatlakozni kell. E tévelygésekkel szemben ott volnának a protestáns egyházak, melyek alaptételül vallják, hogy hitüknek és vallásos életüknek egyedüli zsinór mértéke a szentirás. Itt az elvek, törekvések világosak, tiszták ; kielégítik úgy az észt, mint a lelkiismeretet. Ám de ezek az elvek tiszta életet, erős önfegyelmezést, tettekben nyilatkozó felebaráti szeretetet követelnek. Azért a nagy közönség a maga testi vágyai, földi érdekei és kényelem szeretete szerint itt is, ott is tágít valamit rajtuk; sőt néhol egészen kitágítja, elernyeszti, úgy szólván semmivé teszi azokat. Gondoljunk csak a biblia azon rendelkezésére, 22
