Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1906-04-01 / 13. szám

Tizenhatodik évfolyam. 13. szám. Pápa, 1906. április 1. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények Az előüzetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden Vasárnap, 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János ~~ szerkesztő czimére küldendők. — == főmunkatárs czimére küldendők. ----­Népfőiskolák egy nagy cél szolgálatában. Ismeretes dolog, hogy Dánia, Norvégia és Svédhon (hozzájuk lehet még számítani Finn­országot is ősi összeköttetésénél fogva.) az álta­lános népműveltséget tekintve Európa vezető államai. Az olvasni és írni tudók száma itt a legnagyobb. A hülyéket s azokat a szerencsét­leneket leszámítva, akiket valami nagy csapás megfosztott szellemi tehetségük szabad haszná­latától, mindenki tud olvasni és Írni. Ezt ugyan lehet egyszerűen azzal okadatolni, hogy a skandi­náv népek kizárólag protestánsok s igy már a biblia olvashatása szempontjából is a legnagyobb gondot fordítanak a műveltség ezen legegysze­rűbb elemeinek elsajátítására. Ugyde vannak más protestáns népek is — és pedig sokkal szerencsésebb helyzetben — s még sem jutottak ennyire. De a skandináv népek már túl vannak azon, hogy náluk az Írni és olvasni tudás legyen az általános műveltség fokmérője. Általában magasabb értelmiség, mélyebb belátás s emel­­kedettebb erkölcsi gondolkodás jellemzi e népe­ket. Az úri osztály és a nép között sokkal ki­sebb a távolság, mint nálunk s az európai kon­­tivensen bárhol. Az úri osztály csak abban múlja felül a köznép tömegét, hogy olyan isme­retekkel is rendelkezik, melyek gyönyörködtetik az emberi szellemet s egy vagy más tekintetben hasznosak; de a helyes, okszerű és keresztyénies életre nézve nem okvetlenül szükségesek. S ez az igazi fokmérője a valódi keresztyénies művelt­ségnek. Mindnyájan testvérek vagyunk, mind­nyájunknak lehetőleg egyformáknak kell lennünk. S az volna valójában az igazi keresztyén társa­dalom ideálja, s okvetlen erre is kell töreked­nünk, hogy a legfőbb célpontokat, melyek felé mindannyiunknak teljes erőnkkel haladnunk kell, egyformán lássuk. S ezek a célpontok : a Krisztus által hirdetett Isten- és emberszeretet, haza és becsület. S e szerint pl. egy püspök és egy falusi gazdaember közt legfeljebb csak az a különbség lehet, hogy a püspök több theologiai s esetleg egyéb szakismerettel rendelkezik; de a főcélt a parasztember is ép úgy látjs, mint a püspök. S épen ebben áll a skandináv népek ma­gasabb műveltsége; vagy ha nem éppen ily magas is, de effelé közeledik. Mutatja ezt az is, hogy általában igen mostoha földön, részint homokos, részint sziklás, vagy ködök és késői fagyok által látogatott területeken a jólét magas fokára emelkedtek. S ezt már azután nem lehet tulajdonítani egyedül a betűk ismeretének. A betű magában nem tanít meg arra, hogy mikép lehet a homokból, a sziklából s a ködjárta terü­letből tűrhető jólétet kifacsarni. Ehhez már magasabb intelligentia kell. S ezt a magasabb értelmiséget a skandináv népeknek az iskolák s jórészt a népfőiskolák adták meg. A népfőiskola hazája Dánia s onnét terjedt el a szomszéd skandináv népekhez. Dániát 1864-ben az a nagy csapás érte, hogy az egye­sült porosz-osztrák hadak megtámadták s elvet­ték tőle déli tartományait, Schleswig-Holsteint. De ez a nagy csapás nem vitte romlásba ezt a kis, alig pár milliónyi nemzetet. Szívós, akarat­erős lelkűkben csak annál erőteljesebben emel­kedett fel az önfentartás ösztöne. Belátták, hogy csak a magasabb műveltség, az általános jólét s 13 DUNÁNTÚLI

Next

/
Thumbnails
Contents