Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
203 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 204 vágy és törekvés szellemi erőink egyesítésére, közös társulatok, körök, szövetségek létrehozására, de a tettekben nyilvánuló támogatás oly gyenge volt, hogy a történelmileg kifejlődött két nagy prot. felekezeti belső egyesülésére gondolni sem lehet. Rafiáy Sándor : „Az erőpazarláshoz“ címmel válaszolt Hamar Istvánnak hozzá intézett válaszára. A többek között a M. P. I. T.-nak ág. hi tv. ev. részről való gyenge támogatására vonatkozólag ezeket irta: Egyénileg én is jobban szeretném, ha mind magyarok volnánk; de mert nem vagyunk azok, a tényekkel szá mohiunk kell. Nekünk a nem magyar ajkú hívek és egyházközségek szükségleteit minden tekintetben kötelességünk kielégíteni s erre alakult meg a Luther-Társaság, mely német és tót nyelvű kiadványokkal is dolgozik. Ezt pedig a M. P. I. T. szelleme, elvei, tagjainak többsége megengedhetővé nem tenné és nem is teszi ; de igy nem is csudálható, ha az őt meg nem értő egyházak kőiében nagyobb hódításra nem is képes. Keresztesi Samu: „Róni. kath. népszövetség“ cimü cikkét azon alkalomból irta, hogy az „Alkotmány“ jan. 25-iki számában felhívta az összes hazai róni. katholikusokat, hogy lépjenek a magyarországi róna. kath. egyesületek országos szövetségébe. Furfangos jezsuita számítással igy — aránylag csekély díjért — mindenki megkapná az „Uj Lapot.“ De a valódi cél az lenne, miut Keresztesi mondja: Ott lenni minden községi, megyei és országgyűlési képviselő választáson és kibuktatui mindenkit, aki nem róm. kath. s olyan embereket választani, akik az egyház, értsd: a klérus hűséges és engedelmes szolgái. Néppárti lapokban gyakran olvashatjuk a panaszt, hogy „Az egyház vagyona a szekularizáció elé van állítva.“ De ki által ? Hiszen még a protestánsok is, akik követelik az 1848. XX. t.-c. végrehajtását, csak a törvény intenciója szerint való, megfelelő állami támogatást kérnek ; de távol vannak attól, hogy a róm. kath. egyház vagyonának szekularizációját kívánnák. Pedig ezt is megtehetnék, mert annak a vagyonnak legnagyobb része állami eredetű s felszabadult ama szolgáltatások alól, amelyek teljesítése fejében egykor adatott. S pedig talán a közvélemény is vehetne ilyen irányzatot akkor, amikor azt látja, hogy az az óriási államvagyon nemcsak államcélokat nem szolgál többé, de még arra sem elég, hogy 18 püspök megéljen belőle, hanem elzüllesztve, adóságokkal megterhelve, államsegéllyel restituálandó. Debreceni Prot. Lap. 7—8. sz. Dr. Ferenczy Gyula: „Az egyetemi törvény-tervezet“ ről emlékezvén meg, azt mondja, hogy megnyugtatásunkra szolgálhat, hogy a debreceni ref. egyetemre vonatkozó édes álmunknak nem áll útjában a törvényjavaslat, mert e szerint az egyházak is állíthatnak fel egyetemeket, egyetemi főiskolákat; adhatnak doktori és annak előfeltételeképen netalán megkívánt más tudós fokot. A Lap 8-ik száma azt lehet mondani, hogy egészen a baptisták ellen való védekezésnek van szentelve. Juhász Sándor : „A baptista“ cimü hosszabb cikkében sok igaz dolgot beszél el saját megfigyelései után a baptista szemforgató, farizeusi kegyeskedésekről. Helyteleníti, hogy református egyházi lapjainkban jelentek meg olyan közleményt k, melyek a pár hónapig volt kultuszminiszternek a baptista vallás törvényes elismeréséről szóló rendeletét dicsőítették, mint a lelkiismereti szabadság vívmányát. Felekezeti szempontunkból tekintve ez nem szabadság, hanem szabadosság. Azt mondja a többek között : Állj szóba egy baptistával, megláthatod, hogy kivel beszélsz, megösmerheted lelkét, annak képességeit azonnal. Világosság az, ami onnan kiárad, igazság, erő az, ami annak lényét áthatja ? Soha. S milyen polgára az a hazának ? Erős, ingathatatlan, képezett? Soha. Pedig ez. adná meg az államnak is az erejét. Hát érdeke az valakinek, hogy egy államnak polgárai a sötétség, tudatlanság utján haladjanak ? Legjobban úgy védekezhetünk a baptisták terjeszkedése ellen, ha híveinket igazán kálvinistákká neveljük. Mert az igazi kálvinista sohasem lehet más vallásává s nem lehet különösen baptistává, amely vallás úgysem a magyar ember természetének megfelelő, lévén az igazi magyar ember nyílt, egyeues, őszinte és nem képmutató, önámító s nem mindenekfelett fanatikus őrjöngő. A tárca rovatban részletet közöl Faragó Györgynek ; Református hitvédelem az ujrakeresztelkedő baptisták ellen“ cimü művéből. Majd Kutas Bálint és Vadai Ferencnek : „Ne légy baptistává“ cimü röpiratukat közli, melyet a törökszentmiklósi ref. gyülekezet tagjaihoz intéztek. Igen helyes intézkedése az egyházi elöljáróságnak, hogy a röpirat szerint, a baptistává lett szülék iskolás gyermekei után, a régi párbér vagy egyházi adó mennyiségének megfelelő összegű iskola fentartási járulékot vet ki, sőt ezenfelül még 2 — 2 kor. beiratási dijat is szednek. Pap Gyula nyilt levelet intézett a Lap szerkesztőjéhez azon alkalomból, hogy a baptistákra vonatkozólag kért tőle közleményt. Higgadt, eszméltető levelének végén ezeket irta: A nem prédikáló, csak politizáló papok meg egyenesen csak képtelen visszaélés. De mit mondjak róluk, midőn a hivatalos szervek is csak adminisztrálnak. Az uj zsinati törvényeknek is ez a legfőbb fogyatkozása. Ékesszólók anyagiakban, merészek alkotmányjogi rendelkezésekben, de bátortalanok ott, ahol a nagy egyházak tarthatatlan helyzetéről van szó és hallgatnak, midőn mi filléreinket rakjuk p. o. az egyetemre. Vágmellékí. Vfegyes ^özlEményE^. — Gyászhirek. Szomorúan lengette a tavaszi szél főiskolánk ormán a múlt héten a fekete zászlót: két fiatal élet elmúlását hirdette. Popovics Géza, ki 1905. szeptemberétől működött főgimnáziumunknál mint h. tanár, f. hó 18-án, 23 éves korában meghalt Hajdúnánáson, temetése ugyanott 20-án d. u. 3 órakor volt. — Szalóky Dénes VII. o. t. pedig f. hó 19-én, 19 éves korában halt meg Pápán, temetése 21-én d. u. 4 órakor volt. Mindkét haláleset megdöbbentő, mert úgyszólván erőszakkal ragadta ki őket körünkből a halál. Popovics Géza a múlt hó közepén távozott körünkből,. Szalóky Dénest a múlt héten úgy kellett haza küldeni
