Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-11-12 / 46. szám
Tizenötödik évfolyam. 46. szám. Pápa, 1905. november 12. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOL.A R Ö R É B Ö L. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények _ f Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerKesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap, 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János ----- szerkesztő czimére küldendők. — ... főmunkatárs czimére küldendők. : -A parochiális könyvtárak. Kedves figyelem folytán pár héttel ezelőtt kezemhez jutott a dunántúli ágostai hitv. evang. egyházkerületi lelkészegylet 1905. julius 11-én tartott évi közgyűlésének jegyzőkönyve. Igen érdekes és tanulságos jegyzőkönyv ez. A benne felölelt tárgyak közül e helyen fölhívom az olvasók figyelmét arra, amit «A parochiális könyvtárak» cim alatt elmond. Nevezetesen Gyurátz Ferenc püspök úr felhívta az egyházkerületében levő lelkészértekezleteket, hogy a «parochiális könyvtárak» felállítása tárgyában tanácskozzanak s mondjanak véleményt. Meg is tették. A jegyzőkönyv 2 előterjesztést egész terjedelmében közöl. Az egyiket Bancsó Antal soproni theol. tanár készítette, a másikat Kapi Béla körmendi lelkész. Az egyházkerületi lelkészi értekezlet érdemlegesen majd csak a jövő évben fog dönteni. Igaz, hogy a mi egyetemes konventünk megalakította már az ev. ref. egyetemes parochiális könyvtár ügyeit intéző bizottságot, valamint a könyvtár szervezeti szabályait és szabályrendeleteit is elkészítette (1905. jun. egyet. konv. jkv. 192—195 lapok.) — mind a mellett nekünk se lesz fölösleges még foglalkozni ezzel az üggyel. Alább majd kifejtem, hogy miért?! Bancsó szerint «a parochiális könyvtár célja és rendeltetése, hogy a lelkész é s a tanító folytonos önművelésének eszközéül szolgáljon. Ez a cél dönt a könyvtár tartalmáról, mely ennek a célnak megfelelően állapítandó meg.» E szerint tehát a könyvtár törzsét vallási, valláserkölcsi és neveléstudományi műveknek kell alkotni. Mivel pedig úgy a lelkésznek, mint a tanítónak a szakműveltségen kivül általános műveltséggel is kell birnia: a szaktudományokat képviselő törzshöz az általános műveltséget képviselő tudományos munkák is járulnak. Jelzi azt is, hogy úgy a lelkészi, mint a tanítói szakkönyvtárba milyen munkákat lenne célszerű mielőbb beszerezni. Ezek közé fölveszi a Herzog-féle Theol. Beal-enciclpádiát; bibliai kommentárokat, p. o. a Joli. Paul Lange-félét; Jézus életét; a hittan és erkölcstan, egyháztörténet körébe tartozókat. «Egyházi beszédek. Okvetlen megszerzendő a mély vallásos kedély, a gondolatok bősége és a szép előadás kedvéért Gerok beszédei és a belmisszió körébe vágólag Spurgeon». Tudományos folyóiratok; a Luther társaság tud. kiadványai. Egyházi lapok.» Kapi Béla előterjesztésében ezt mondja: Abban az alakban, amint felmerült a parociális könyvtár eszméje, az nem egyéb, mint a lelkészek használatára szolgáló tudományos szakkönyvtár. A könyvtár gyarapítási költségeit a gyülekezet fedezi. Az igy szervezett könyvtárt semmiképpen se tartja elfogadhatónak. Nagy ellenmondást lát abban, hogy inig a könyvtár tisztán csak a lelkész szakképzettsége előmozdítására szolgál, addig tisztán a gyülekezet pénztárából áliíttatik fel . . . Kapi olyan parochialis könyvtár helyett, amely kizárólag a lelkész célját szolgálja oly gyülekezeti könyvtárt óhajt szervezni, amely egyesíti magában az iskolás és a felserdült gyermekek számára való ifjúsági könyvtárt, a felnőttek számára való népkönyvtárt és a tudományos könyvtárt. Ez a könyvtár nagyobb kört ölelne magához, több áldás is lenne rajta. 46
