Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-09-10 / 37. szám
643 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 644 pedig valósággal lélekemelő s nemcsak hitfeleink lelkiszükségeit tápláló, hanem a közérdeklődésről is tanúskodó. A központban vasár- és ünnepnapokon, a miszsziói terület különböző pontjain pedig hat Ízben tartatott múlt évi jelentésem óta istenitisztelet, ünnepeinken és a reform, emlék napján, valamint a missziói területen is urvacsoraosztással egybekötve. A hitoktatás menetéről külön jelentést terjesztvén be az egyházmegyei és kerületi tanügyi bizottságokhoz — részletei ott kerülnek nyilvánosságra ; itt csak annyit említek fel, hogy a helybeli intézetekben heti két vallás- és egy egyházi ének órán, a vidéki 6 intézetben kéthetenkénti egv órán oktattam 43 növendéket. Konfirmációra előkészítettem 10 növendéket, amely szám 8 év óta most emelkedett legmagasabbra ; a vidéki 6 növendéket két hetenként felkeresve oktattam s a konfirmáció idejére berendeltem a központba, hogy egyúttal úrvacsorájában is részesülhessenek azonnal. Örvendetes esemény volt, hogy messze vidékről szüleik és családtagjaik kíséretében jöttek és vettek részt az ünnepélyen, amelyről felemlítem, mint azzal kapcsolatban lévő eseményt, hogy Szabó Lajos soporuyai körjegyzőneje Szeghő Ilona úrnő áldozatkészségéből újtestamentommal és a magyar prot. irodalmi társaság Koszom kiadványaiból 50 drb hiterősítő és a felekezeti öntudatra, egyházias érzületre ébresztő füzeteivel láttattak el — továbbá, hogy a konfirmált növendékek egyházkerületünk árvaház alapjára 26 k-vr. 10 fillér összeget adakoztak. Megfelelő gondot fordítottunk arra, hogy híveink vallásos tartalmú olvasmányok, prot. naptárak, énekesés imakönyvekkel el legyenek látva ; különösen a missziói területen lelki szükségleteik kielégítését ilyen utón is munkálván. A hitoktatás ügyét illetőleg a múlt évi egyházmegyei gyűlésnek 21. p. alatt a missz. bizottság jegyzőkönyvével kapcsolatos azon határozatnak, mely szerint a missziói lelkészek tegyenek jelentést a területükön hitoktatásban nem részesülő ev. ref. tanulókról — legjobb igyekezet mellett sem tehettem eleget a kivánt időre, sőt most is csak részben s azt is meggyőződésem szerint hiányosan. Első sorban felkerestem Nyitra, Trencsén, Árva, Liptó, Turócz megyék kir. tanfelügyelőségeit a kimutatás megküldése iránt — azonban egyértelmüleg oda nyilatkoztak, hogy az orsz. statisztikai hivatalhoz forduljak. Ez is megtörtént, azonban onnan is csak három vármegyéét küldötték le — Ígérvén a többit is, ami ez ideig még mindig késik. De a rendelkezésemre bocsátott is megbízhatatlan, amint azt a Trencsén vármegyei kimutatás alá vezetett észrevételemből láthatni. Ám lenne ez megbízható és hiánytalan ; még sem tüntetné fel a hű képet, mert hiszen az orsz. stat. hivatal a tanfelügyeloségektől osak az állami jellegű iskolákra vonatkozólag nyer ily részletes kimutatást s nekünk is csak azt nyújthatja. Az öt vármegye területén legalább is kétszáz külömböző város és községben szétszórt ev. ref. lakosság számára pedig nem mindenütt, sőt nagyon ritka helyen van állami iskola — a más felekezetűt pedig a kimutatás nem öleli fel ! Egy kisegitő módját gondolom én annak —és pedig: ha egyházi hatóságaink megkeresnék a törvényhatóság fejeit az iránt, hogy a körjegyzőségek vagy községek szerint Összeirni szokott „tankötelesek kimutatásáét felekezeti és községek szerinti csoportosítással bocsássák rendelkezésünkre, ha ez iránt megkerestetnek. Ezen az egyetlen utón volna megtudható, hogy missziói területünkön mennyi az ev. ref. tankötelesek száma; azt bátran lehet következtetni, hogy elég tekintélyes, már abból is, hogy a legközelebbi országosnépszámlálás adatai szerint a hozzánk beosztott területen Nyitrán kivül 1029 ref. lélek találtatott. Igaz, hogy ezeknek legalább fele vehető csak alapul a gyermekek átlagos kiszámításánál többféle okos miatt (p. o katonaság, nőtlenség, vegyes házasság) ; de ha annyi tanköteles gyermeket feltételezünk is, mintegy 500 lélekből állő gyülekezetünkben, még igy is lesz a már eddig gondozottakon kivül 40 — 50 tanköteles. Ezek azonban oly óriási területen, oly szétszórtságban, a felvidék félreeső, nehezen megközelíthető zugolyaiban vannak, hogy gondozásukra nem egy, de öt egyénnek is alig lenne fizikai ideje ! E kérdésen csak a felvidék valamely alkalmas pontján p. o. Rutkán egy újabb missziói lelkészség s egy elemi iskolával kapcsolatos internátussal lehetne segíteni. Nagyon időszerű lenne azért egyetemes konventünknek kiterjeszteni figyelmét nemcsak erre, hanem az országban sok más elhagyatott, gondozást igénylő vidékre is és az 1843. XX. t. c. végrehajtása tárgyában kiküldött bizottsága utján ily célokra is kieszközölni a szükséges összeget. Annyi figyelmet és áldozatot megérdemelnének szintén ezen elhagyatott, idegen nemzetiségek közé . ékelt hiveink, mint az amerikaiak, mert magyarságuk is kérdésben forog ! A hitoktatással kapcsolatban múlt évi jelentésemben felhozott sérelem (Puky-féle) a tanév folyamán orvoslást nyert, amennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte az anyakönyvi kiigazítást oly módon, hogy a gyermek ev. ref. vallásu volta abból kitűnjék — ennek megtörténte után a trencséni kir. kath. főgimn. igazgatósága az illető tanulót hozzám» utasította hittani órákra. A múlt évi jelentésem óta 63 utat tettem a miszsziói terület külömböző pontjaira hitoktatás, konfirmációra előkészítés, istenitisztelet és egyéb egyházi szertartás végzése céljából. Megnyugtató dolog az is, hogy mig a lefolyt években minden alkalommal fordult elő vallássérelem, ezúttal elmaradt — legalább tudomásomra nem jutott I A népmozgalmi s egyéb az egyházi hatóságot érdekelhető adatok közül a következőket sorolom fel. — Gyülekezetünk népessége a íolytonos ki- és beköltözés miatt állandó hullámzásban van, igy annak pontos öszszege nem állapítható meg már a missziói terület nagysága miatt sem. A központban az adófizetők és családtagjaik jelenlegi száma 234. A külterületen a legutóbbi népszámlálást véve alapul 1000-nél valamivel több vagy
