Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-21 / 21. szám
373 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 374 illusiókban riogatjuk magunkat s a verebet a fácán avagy túzok reményében elszalasztjuk. De rendkívül sajátságos, bogy Kutasy közleménye telve van panasszal, zúgolódással, szegényes állapotaink elmondásával és mégis beéri, ha ez idő szerint a korpótlék megadatnék, fizetésjavítást nem is követel. Hiszen a két prot. egyház vegyes bizottsága a 2400 kor. alapfizetés s a korpótlék megadását sürgeti, amit kétségkívül a zsinat is magáévá teend. Tehát mégis csak nagyobb jó indulattal van én irántam a vegyes bizottság és zsinat, mint Kutasy falusi kollegám. Ennélfogva én nem találok okot és indokot arra nézve, hogy a vegyes bizottság, zsinat avagy a Tisza kormány eljárásait perhorreskáljam. A jóindulatot lehetetlen fel nem ismernünk, ami ugyan még vajmi kevés, de tán reánk nézve sok üdvös is származik belőle. Hogy minden vágyainkat, óhajtásainkat a zsinat kielégíteni nem tudja, tán ennek oka is leginkább a szerencsétlen politikai viszonyokban keresendő. És hiába tanácskozunk, zúgolódunk s reményünket a tartandó országos lelkészi értekezletbe helyezzük, mert igy sem tudunk többet előteremteni, nyomorúságos helyzetünkön jobban segíteni, mintha egyházi felsőbbségeink jóindulata és bölcsességére bízzuk ügyeink előbbvitelét. Reánk nézve legajánlatosabb, ha bizalommal viseltetünk azok iránt, akiket az egyházi törvényhozói tisztséggel felruháztunk. Elismerésünk és szeretetünkkel munkálkodásukat fokozzuk s e mellett iparkodjunk ügyeinknek más téren is jóakaró és barátságos embereket szerezni. Azért, hogy Kenessey Béla a tatavidéki lelkészi értekezlet feliratát a kiskereki szociáldemokratákéval egy sorba helyezte, valamint azért, hogy óvta a zsinatot, nehogy „a külső demagógiának sípot adjanak szájába1,1, feljajdulnunk nem lehet, mert Kenessey megnyugtatólag nyilatkozott, továbbá Marjay Péter a zsinaton elég kemény leckét adott neki. Ha Czike Lajos találva és sértve érezte volna magát Kenessey szavai által, biztosítom Csukás Endrét, hogy az ő ékesszólása és férfias eljárása a kellő elégtételt megtudja szerezni, ugyszinte Barsi és Gyalókay lelkésztársaim sem szorulnak még mankóra, tudnak a saját lábukon járni és a tulajdon fejükkel gondolkodni. Kenessey Béla nagy tudása és szorgalmával eddig is sok jót és hasznosat hozott létre egyházi életünkben, finom modora, jóindulata általánosan ismert; ennélfogva nem forog fenn semmi ok arra nézve, hogy egy, a zsinaton már befejezett ügy elbírálásába mint értekezlet belebocsátkozzunk, s így Csukás Endre nagyon helyesen cselekszik, ha indítványát nem terjeszti az értekezletek elé. A gyülölség és boszu helyett inkább a béke, egyetértés és megbocsátás vezéreljenek bennünket!! Somogyhatvan. Seregély Dezső. Kivonat az országos református tanáregyesület 1905. ápr. 26. 27. Budapesten tartott gyűlésének jkönyvéből. 12. sz. Egyesületünk választmánya azokra az indítványokra terjeszt elő együttes javaslatot, amelyeket mostani zsinatunknak a tanárokra sérelmes határozatai ellenében adtak be Lie. Rácz Kálmán pápai, Csorba György miskolci tagtársak és a máramarosszigeti főgimn. tanárkar. Ezek az indítványozók a magyarországi reformált egyház országos zsinatához intézendő fölterjesztés alapján a következőket kérik: 1. hagyassák ki az elfogadott törvényjavaslat 521. §-ból az, hogy a tanárok a politikai pártküzdelmekben előfordulható tüntetésektől óvakodni kötelesek. (Rácz K.) 2. állíttassák vissza az 529. §-ban a törvénytervezetnek a kötelezett tanóraszámról intézendő rendelkezése. (R. K.) 3. a gimn. rendes tanárok fizetéséről intézkedő 531. §. a) pontjában ez a kifejezés: „korpótlékok és másnemű javadalmazási rendszer útján 30 évi szolgálat ideje alatt összesen legalább 2000 koronával emelkedjék“, akként módosíttassák, hogy a másnemű javadaimazási rendszer kihagyassék és a 30 év helyébe 25 év tétessék. (R. K.) 4. az igazgató tanácsról rendelkező 544. §. harmadik bekezdése hagyassák el, vagyis az egyházkerületi főiskolák igazgatótanácsainak is V3-át a tanárok alkossák. (R. K.) 5. töröltessék rí a 341. §. ez a kifejezése: „a törvényes rend elleni izgatás fegyelmi vétség“, (R. K. és a máramarosszigeti főgimn. tanárkar.) 6. változtassák meg az 521. és 553. §-ban foglalt azon határozat, mely szerint a ref. gimn. és főiskolai tanárok csak protestáns nőt vehetnek feleségül. (Csorba Gy.) 7. a zsinati törvény 323. §. b) pontjának azon ki bővítése, mely szerint ezután a tanárok fegyelmi ügyeiben az első fokon Ítélő bíróság az egyházmegyei bíróság, hatályon kívül helyeztetve továbbra is hagyassák érvényben az eddigi törvény, mely a tanárokat fegyelmi ügyekben első fokon az egyházkerületi biróságok alá rendeli (máramarosszigeti főgimn. tanárkar.) Közgyűlésünk meggyőződvén affelől, hogy a zsinat ügyrendje értelmében a már egyszer hozott határozatok többé tárgyalás alá nem vehetők s igy meg nem változtathatók, lemond arról, hogy a zsinathoz feliratot intézzen ; hosszas vita után nagy többséggel a választmány javaslatát fogadja el s ennek értelmében mély sajnálatát fejezi ki affdett, hogy országos zsinatunkra a tanárokat illetőleg bizonyos retrograd irányzat nyilvánult, melynek hatása alatt nem egy olyan határozat jött létre, amely a tanárok eddigi jogaival és szabadságával, sőt magával a szabadelvű protestáns felfogással is ellenkezik. Egyesületünk a mindnyájunktól érzett sérelmes határozatok ellenében a maga erkölcsi súlyával emeli fel szavát s reméli, hogy egyetemes ref. egyházunk meg fogja találni az alkalmas módokat arra, 2D
