Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-04-02 / 14. szám
249 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. nati atya se akarja meglátni, aminek majd az egyház és haza fogja meginni a levét. A dr. Baltazárokat, Padrah Sándorokat egyik sajnálatraméltó rajongóknak, a másik a föld felett messze fellegekben járó tapasztalatlan lelkeknek csúfolja. Hej pedig be kár lesz úgy tennünk, mint bizonyos uralkodó família, mely hagyományos szokása szerint mindig elszokott késni egy gondolattal és egy cselekedettel s ennek folytán egyreraásra lőtte a bakokat. Virrad, haladjunk! s az alsóbb néposztálynak minden téren való anyagi támogatása mellett lássunk hozzá, de istenigazábau, a nép erkölcsi, vallásos és értelmi neveléséhez ; legyen kezünkben az evangélium, ne frázis, mely e magyar hazában némelyeket oly annyira „ápol s eltakar“, hanem ami valóban : „Istennek hatalma minden hívőnek idvességére.“ Berey József ecsedi ref. lelkész Írja meg ezután a giródtótfalui ref. egyház pusztulásának megható históriáját, mely a jezsuiták istentelenségének annyi sok ezer között egyik égre kiáltó bizonysága. Nem ártana alkalmas alakban a „Koszorú füzetek“ között a nép számára is közrebocsátani. Hiszem, hogy megteremné a maga kívánt gyümölcsét. A „Tárcában“ Révész Kálmán közli (1726 1755.) a kassai ref. lelkész részére adott utasításokat. Igen becses korfestő munkálat ez utasítások gyűjteménye. Hiba, hogy az akkori idők szokása szerint diák szavakkal és mondattokkal kevert felemás magyar nyelven van írva. Révész azonban a latin nyelvű részleteket az aljegyzetben magyar fordítással kiséri. Az egész füzet Zoványi „végszavával“ és irodalmi szemlével záródik. 10. füzet. Első cikke a „Prot. nemzeti költészetről“ szól. Miután a szerző : Kovács Sándor pozsonyi hittanár előre bocsátja, hogy a költészetnek rendeltetése a gyönyörködtetés, a tanítás, mindenek felett pedig a vigasztalás, e hármas hivatás szerint meggyűjtja az emlékezet fáklyáját a 16. századbeli magy prot. énekszerzők legtöbbnyire jeltelen sírjai felett s megállapítja, hogy őket nem annyira a művészi nagyság, mint inkább az erkölcsi mélység és tisztaság s a szikla hit a hős, a költő, a próféta koszorújára tette méltókká. Ezt követőleg Kapi Béla befejezi „A biblia és a társadalom“ c. tudományos értekezését. A társadalom felett mond kemény, de igazságos Ítéletet. Korunk társadalma értelmi tehetségével bámulatos eredményeket tud ugyan felmutatni, de itélőtehetség, erkölcsi érzék, lelkiismeret dolgában messze elmarad a biblia-kívánta mértéktől. Az ember igaz értékéről, a becsületről, földi életről, a test jelentőségéről, házasságról, osztó igazságról félszeg és veszedelmes nézetei vannak. S e félszeg fogalmak folytán előállott bajok orvoslása csak a biblia világnézletének teljes uralomra jutásától remélhető. Csakis ekkor lesz egy a tételes törvény az erkölcsi törvénnyel, a politika a morállal, a társadalom az istenországával. A következő dolgozat cime : „Adventi próféták.“ Szerzője: Jausz Vilmos Izráel prófétáit veszi sorra, kik a teljesülésbe vetett erős hittel jövendöltek az emberi nemzet Megváltójának eljöveteléről. A „Tárcában“ Luk. 15, 11—32. verseit fejtegeti „A megtérő bűnös fogadása“ címen Raffay Sándor. A közönségesen ismert példázatot a tékozló fiúról a jeles iró nagyon szépen, nagy tudással, mély gondolatok felszínre hozatalával tárgyalja. Ugyancsak a tárcában olvasható Révész Kálmán nyilt levele a szerkesztőhöz. Okot e nyílt levél megírására az adott, hogy Zoványi Jenő nem felelt Révész Kálmán azon ajánlatára, hogy a köztük felmerült irodalmi vitában döntsön egy szakértőkből álló választott bíróság s aki veszt, fizessen a sárospataki Uj Vay- Mocsári alapra 100 koronát. A füzet irodalmi szemlével végződik. Mezőlak. Gr. SzABÓ MlHÁLY, ev. ref. lelkész. ^özleményE^. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Kérelem. Mély tisztelettel kérjük lapunk barátait és olvasóit, első sorban az igén tisztelt lelkész és tanító urakat, hogy mindarról, ami egyházi életünk köréből előfordúl, ha még oly jelentéktelennek látszó esemény is, legyenek szívesek lapunkat értesíteni: hadd légijén lapunk lehetőleg hű tükre egyházi életünknek. Köszönettel vesszük az események egyszerű leírását is, a kidolgozást elvégezzük mi. — Megjelent dr. Szlávik Mátyásnak, az eperjesi kollégium e tudós és tevékeny tanárának következő műve : Az akarat kérdésének történet irodalmából. Ethikai tanulmány. 34 lap. Különlenyomal az Athaeneum c. folyóiratból. Szerző alapos tudással és érdekesen fejtegeti e fontos ethikai kérdést s művét érdeklődéssel olvashatja és fogja olvasni minden művelt ember s nemcsak az, aki szakszerűen foglalkozik ily kérdésekkel. — Esdö szó. Szilágymegye Szeődemeter kicsiny falujának — mint általánosan tudva van, — nem közönséges nevezetesség jutott osztályrészül abban, hogy műveiben halhatatlan írót, a „ Hymnus“ szerzőjét, Kölcsey Ferencet mondhatja szülötte fiának. A nagyobbára oláhajku községben magyar ref. anyaszentegyházunknak a múltban virágzó kis gyülekezete volt s ez — kebelén egynéhány nemesi család tagjaival — a magyarságnak e fenyegetett ponton hű őrállójaként, nyelvünkben rejlő féltett kincsünknek egyetlen védelmezőjeként szerepelt. Sajnos, a virágzást csakhamar a hervadás, a pusztulás váltotta fel. Elpusztultak a régi udvarházak ; lakói el- kiszélesedtek vagy mostoha sorsban tengődnek s ma már csak édes magyar nyelvök, kálvinista Intők minden kincsök, egyházuk iránt jó cselekedetekkel ezt sem mutathatják meg.— Innen van, hogy templomunk fala csak omladoz, csak szakadoz s véle a magyar Sión ; és innen az is, hogy Kölcsey Ferenc születése helyén a magyar nemzeti fény lobogását hiába keressük ! Ref. anyaszentegyházuuk s a véle azonos magyarság magasztos céljainak érdekében emeljük azért fel esdő szavunkat s küldjük minden ne-250
