Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-21 / 34. szám
581 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 582 közelebb felveszik az állami költségvetésbe. Ez nagyon helyes, nagyon indokolt, mert ezennel kijelentem, hogy tulajdonkép ennek minden más segélyt meg kell előznie. Ha például a kongruát veszem, nem egyenlő terhet hordoznak azon egyháznak hívei, akik egyenlő kongruakiegészítést. kapnak. Vannak, akik semmiféle egyházi adót nem fizetnek, mégis kapnak kongrua-kiegészítést, s van, amely agyon van terhelve, mert nem előzte meg az adóteher arányosításának vagy csökkentésének segélye ezeket a más segélyeket. En azonban kérném a nagyméltóságu miniszterelnök urat, hogy ne csak legözelebb, hanem teljes megnyugtatásunkra méltóztassék hozzátenni, hogy meglesz az 1905-ik évi költségvetésben. A többiekre nézve szintén nyilatkozott, különösen a lelkészi jövedelemre vonatkozólag, hogy azt nem sokára szintén a méltányos mértékre fel fogja emel ni. Ebben a nyilatkozatban kevésbé nyugodhatunk meg, mert hiszen méltóztassék körültekinteni, 1600 koro na a lelkészeknek a kongruája, amiben részesül a protestáns lelkészeknek majdnem kétharmada, mert annyi van, akinek a fizetése nem megy felül ezen az összegen. Ha egy fiatal, talán legény-ember, valahogy, nyomorúságosán, ezen összegből megélhet is, de nem méltányos, más hivatások díjazásával összehasonlítva, ez a fizetés és képtelen megélni még nyomorúságosán is akkor, ha elcsaládosodik, pedig ez az áldás egyedül az, ami a kálvinista papi és tanítói családokat — Isten nek hála — látogatja. Ha tehát, amit nem remélek, a lelkészek fizetését az általuk kért 2400 koronára nem emelhetné fel a magas kormány, illetve az országgyűlés, legalább léptesse életbe azt a korpótlékot, amely azután hivatali idővel aránylagosan előbbre haladván, valamilyen megélhetési módot biztosíthat az elcsaládosodott lelkészeknek. Ez a korpótlék már csak annyiban is jogos és méltányos, mert méltóztassék felvenni, a jövő évben tiz éve lesz annak, hogy az egyházpolitikai törvények meghozattak, s a lelkészek ezen törvény meghozatala által a kiadványok díjában eddig is már tetemeset veszítettek; de most, mikor már azon egyének, akik e törvények érvénye alatt születtek, a jogi és társadalmi viszonyokba mind jobban belekeverednek, ez a vesztesége tetemes lesz a papságnak. Az a papság, amelynek talán családja nincs, még megélhet; de a mi protestáns egyházunk lelkészei okvetlenül rászorulnak erre a korpótlékra. Ezt még annyival inkább kérem a nagyméltóságu miniszterelnök úrtól, mert méltóztatik tudni, hogy a községi jegyzők fizetése egyenlősíttetett a lelkészekével, 8 igy azok, akiktől csak olyan előképzettség kívántatik meg, hogy közülök egy rész letette az érettségi vizsgát, egy rész azt sem tette le, most ugyanazon, sőt nagyobb fizetést fognak élvezni, mint az akadémiai képzettséggel biró lelkészek. Hasonlóképp, amint az új fizetési tervezet a tanítókra nézve életbelép, korpótlékkal együtt azok is meg fogják haladni a lelkészek fizetését. Kérem ennélfogva, hogy ugyanazon alkalommal, amidőn az egyházi teher csökkentésére szolgáló segély felvétetik az állami költségvetésbe, mindeoesetre ez a korpótlék is vétessék fel. Ezeket előadva, tisztelettel kijelentem, hogy a költségvetést elfogadom, annyival inkább, mert azok az alapok, amelyek a magyar állam önálló továbbépítésére a jelen kormány által is részben és kicsinyben lerakattak, elég szilárdak és úgy hozattak létre, hogy a jó egyetértés, a jó viszony ő felsége koronás királyunk és a nemzet között ezek által nem zavartatott meg. Elfogadom a költségvetést. Az őrségi ev. ref. egyházmegye közgyűlése. Az őrségi ev. ref. egyházmegye aug. 10-én tartotta évi rendes közgyűlését Körmenden Somogyi Gyula egyházasrádóezi lelkész, espe es és Chernél Antal gondnok elnöklete alatt. Gyűlést megelőző napon délután a tanügyi bizottság ülésezett s utánna lelkészi értekezlet volt. A tanügyi bizottság ülésén a volt elnök: Jezerniczky Kálmán terestyénszecsődi lelkész elhunyta miatt esperesi megbízásból Fülöp József körmendi lelkész elnökölt. A bizottság elnöke mindenek előtt kegyelettel emlékezett meg az érdemes volt elnöknek és Soós Sándor világi tagnak elhalálozásáról. Ezután az egyes iskola körökre vonatkozó körlelkészi jelentések olvastattak föl, melyekből az tűnik ki, hogy az egyházmegye legtöbb iskolája vagy igen szép, vagy legalább is teljesen kielégítő eredményt mutatott fel. Nagyobb hiány csak alig egy-két helyen észleltetett. A bizottság különben általánosságban főleg a magyar nyelvtan és számtan alapos tanítását ajánlotta figyelembe. Az egyházmegye területén levő felsőbb tanintézetekbe járó hitsorsos növendékeket több helyen felekezetbeli, másutt pedig ág. h. ev. lelkészek tanítják hittanból. Az iskoláknak minél jobban felszerelésére az egyes iskolaszékek figyelme ismételten felhivatott. Az úgynevezett francia-sarc-alap kamatja ez évben a zalai körben levő két legjobb iskola tanítójának lévén kiadandó, a bizottság az egyik jutalomra Varga Etel szentgyörgyvölgyi másodtanítót, a másikra pedig Papp Béla kercai tanítót ajánlotta. Végül a megüresült tagsági helyekre tette meg a bizottság ajánlatát. Elnöknek kandidálta Szűcs László senyeházi lelkészt, a világi tagsági helyekre pedig Mező Gyula h.hadászi nagybirtokos és Babos Kálmán körmendi kir. bírósági végrehajtót. Ezt követőleg Somogyi Gyula esperes elnöklete alatt lelkészi értekezlet volt, melyen néhány a lelkészeket közelebbről érdeklő ügy és a közgyűlés fontosabb tárgyai képezték megbeszélés tárgyát. Az egyházmegyei rendes közgyűlés másnap reggel pontban 8 órakor kezdődött, melyen a lelkészek, továbbá az egyházak és tanítók képviselői teljes számban jelentek meg, mig a világiak közül Chernél Antal gondnokon kívül Ehen Gyula és Chernél György tanácsbirák, országgyűlési képviselők voltak jelen; de ezen kívül érdeklődő közönség is volt jelen. A gyűlést Somogyi Gyula esperes imával, Chernél
