Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-28 / 9. szám

143

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

144

veticae Confession! Addictorum Transdanubianae in Generali Congregatione Comáromini diebus 1-a et 2-a Julii celebrata, Puneto Protoeolli 43. lata Custode Rév. Dno Francisco Tóth Theol. Prof. Publ. Ordrio erectum. Papae, MDCCCXV. Folio. 140 lap).

Ebből a katalógusból az ajándékozók hosszú sorát lehetne összállítani, de csak néhány ismertebb vagy nagyon sűrűn előforduló nevet említek fel : Chernél György, Halász Sámuel a peremartoni tractus világi gondnoka, Pázmándy Zsigmond, Huszár Károly, Kenessey Elek pápai tanuló, Motri Elek pápai portás, Szilassy József főgondnok, Zsoldos János doktor, Kiss Ádám szőnyi rector, Bezerédy Mihály.

Az utolsó bejegyzést ebbe a régi jegyzékbe 1834- ben tették s többé ezt nem folytatták. Ebben az időben lett az éremgyüjtemény felügyelőjévé Stettner-Zádor György jogtanár, kinek a kerületi gyűlés elé terjesztett jelentésében találjuk a következő adatokat: A gyűjteményben volt 1817. esztendőben 2 arany, 129 ezüst, 168 réz és 4 gipsz pénz. A nevekedés 1833-ig 25 ezüst, 75 réz és egy ón pénz. Az 1833 esztendei inventatio alkalmával találtatott még részint rendezetlen, részint felesleges vagy kopott pénz 2 arany, 54 ezüst, 981 réz, egy ón, egy bádog és 2 gipsz pénz. Összesen állott tehát ekkor a gyűjtemény 4 arany, 208 ezüst, 1224 réz, 2 ón, 1 bádog és 6 gipsz pénzből. (Kér. jköuyv 81 p.)

Mindjárt a következő 1835-ik évben jelentékeny szaporulat gazdagította éremgyüjteményünket. Zsoldos János Veszprém vármegyei főfiskus meghalván, örökösei felajánlották szép éremgyüjteményét 500 váltó forintért a kollégiumnak oly módon, hogy Öt gyermeke közül két fia, Zsoldos Iguác főjegyző és Zsoldos Antal főhadnagy lemondottak a vételár őket illető részéről, t. i. 100 —100 váltó forintról. Tehát az egészet megkapta a kollégium 2/5 részben ajándék gyanánt, 3/5 részben pedig 300 v. forintért. Az iskolai hatóság nagy köszönettel fogadta a nemes ajánlatot s a gyűjtemény átvételére kiküldötte Tóth Ferenc püspököt, Eöri Szabó Gábort és Stettner-Zádor Györgyöt.

A kiküldött bizottság rendes inventáriumot készített s azt 1836 május 9-ikén terjesztette az iskolai tanács elé. E szerint egy 17 fiókos csinos szekrényben átvették s elrendezték a Zsoldos-féle gyűjteményt, mely állott 17 arany, 577 ezüst, 109 elegyérc (bronz), 1397 réz, 9 ón, 1 vas pénzből és 6 bankóból, Összesen 2116 drb. Ebből görög és római pénz volt: 1 arany, 226 ezüst, 83 elegyérc, 789 réz, 1 ón, tehát az egésznek több mint fele.

Sajnos, hogy ennek a Zsoldos-féle szép gyűjteménynek legnagyobb és legbecsesebb része elkallódott. Csak kevés számú bronz pénz maradt meg belőle. Elkallódott pedig tudomásom szerint a következő módon. A 48-iki szabadságharc veszedelmes napjaiban, mikor Pápa városa császáriak kezében volt és horvátok tartották megszállva, az éremgyüjteményt nem látta biztonságban az iskolai főhatóság. Olyan formán akarta tehát megmenteni, hogy a becsesebbnek látszó darabokat kiválasztották s elásták az ó-kollégium pincéjében,. Mikor azután a zavaros idők eimultával elő akarták venni, az elásott pénznek csak hült helyét találták. Eltűnt az végkép s a tettest még csak gyanítani sem lehet. (Folyt köv.)

Borsos István.

jegyes §czIeményE§.

— Az előfizetési pénzek és liidetósi dijak szives beküldését tisztelettel kérjük.

— Gróf Dégenfeld József a tiszántúli ev. ref. egyházkerület főgondnoka e hó 16-án indult el Debrecenből, hogy az amerikai ev. ref. magyar egyházak szervezetét, belső életét megismerje, haza csak május elején jön. Isten vezérelje útjában.

— Az imelyi leányegyház praeoráns-tanító lakása, f. hó 22-én ünnepi diszt öltött fel. Nagy férfiakat várt vendégekül. Az idő és út viszontagságaival és nehézségeivel nem törődve, 11 órakor megérkezett a megye köz - becsülésben és szeretetben részesülő főispánja : Méltóságos Sárközy Aurél és mindnyájunk által annyira szeretett püspökünk : Méltóságos Antal Gábor, a községből felekezeti különbség nélkül kirukkolt diszes bandérium kiséretében, — hogy a praeoráns lakon már jelen volt kir. tanfelügyelő ngos Lőrinczy György , ngos Czobor Gyula prímási fő-felügyelő, Ft. Bacskady Ágoston helyi plebánus, tek. Balogh Imre főbíró urakkal és egyéb számos előkelőséggel, valláskülönbség nélkül igen nagy számmal összeserglett községi lakosok jelenlétében átadja a ieányegyház praeoráns tanítójának: Pálffy Elekfcurnak, 40 évi lelkiismeretes működése némi jutalmául nyert legmagasabb kitüntetési érmet. A magas vendégeket a praeoránslakon a helyi lelkész fogadta. A fogadtatás után az Urnák szent házába mentek nagyok és kicsinyek. És ott a „Szózat“ eléneklése után Méltóságos Sárközy Aurél cs. és kir. kamarás főispán úr, rövid, de lelkes beszéd kíséretében feltüzte a derék taüító mellére az érmet s utánna a fenkölt lelkületű, a nyájas, szelíd és kedves arcú, ritka nemes szivü püspök úgyis mint volt régi iskolatárs, keresetlen, de oly meleg szavakban üdvözölte, hogy minden szív örömmel telt meg és a szemek meghatottságtól könnyeztek. Katholikus, zsidó épp úgy mint református ; nagy épp úgy, mint a kicsiny gazdaggá lett a rövid ünnepélyen abban, amiben a mai kor oly szegény ! A „Himnusz-“ eléneklésa után, a krisztási szeretetlen összetalálkozott és ölelkezett sereg eloszlott. A magas vendégek a praeoráns lakra mentek és ott Pálffy Elek praeoráns gazdagon terített asztalánál telepedtek le. Az asztalnál leereszkedő, nyájas és kedves társalgás folyt. A szivek húrjai újból megpendültek, a nyelvek kerekei megoldattak ... A helyi lelkész a tisztelt főispánra, a főispán az ünnepeltre, a t. járásorvos a szeretett főpásztorra és a főpásztor pedig a plébános és helyi lelkészre mondottak szívélyes felköszöntőket. 4 órakor távoztak a magas és valóban kedves vendégek. És mi, akik még ott maradtunk — tiszta és boldogító örömben úszva — mondogattuk : miért nem lehetne ez így másutt is ; miért ne