Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-28 / 9. szám

139

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

140

Erős meggyőződésünk volt azonban az is, hogy a serdülő és ifjúi lelkeket erős elhatározásra és keresztyén életre kell vezetnünk. Iszonyodva láttuk, hogy mily gátak emelkednek az igazi keresztyén mentő és segítő munka elé ?

A lelkek sokszor már gyermekkorukban megunják azokat a mennyei igazságokat, amelyek serkentése nélkül bizoy csak felületes és nem gyökeres, nem alapos a szeretetmunka, de ha meg nem unják is, nem tudják serdülő korukban azoknak hasznát venni, mert senki sincs, aki őket keresztyén munkába állítaná s őket a keresztyén élet örömeivel megismertetné. A mikor pedig a keresztyén jótékonysági vagy ifjúsági egyletek keresztyén munkára hívják a lelkeket, akkor már azok nem, vagy igen nehezen kaphatók s ha kaphatók is, nem igen alkalmasak, mert a világ elragadta, sőt sokszor meg is rontotta és lelkileg tönkre tette ŐKet. Ép azért a nagyobb gyermekeket, a serdülőket, ifjakat, keresztyén szövetségekben egyesítettük, hitöket, szeretetÖket erősítgettük, az Úr iránti kötelességeikre s arra, hogy ők fogadást tettek vagy fognak tenni a Jézus követésére, ünnepélyes összejöveteleken emlékeztettük. E szövetségek tagjai közül csak nagyon kevesen vétettek fel a Bethánia-egylet fizető tagjai közé, de alapos a reményünk, hogy az igazi keresztyén, óvó, mentő s könyörületességi munka végzésére e szövetségekből egy egész sereg munkást s a Bethánia-egyletnek is tagokat nevelhetünk.

Sőt már neveltünk is. Vasárnapi bibliai óráinkon többen olyanok segítenek, akik szövetségeinkben érlelődtek keresztyén egyéniségekké. Szövetségeinkből került ki női titkárunk, aki most egész életét a Bethániaegyletnek szenteli s különösen a fiatal lányok megvédése munkájában megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz. Szövetségeinkben erősödött egy másik fiatal nő, aki most már a Eiadelfia diakonissa-otthon boldog és munkás tagja. Szövetségeinkből került ki az a fiatal ember,akit szeptember 8-án a budai ref. templomban tartott ünnepélyes isteni tisztelet alkalmával küldöttünk ki, mint bibliaárust s aki azóta száz meg száz bibliát s ezer meg ezer apró vallásos iratot terjesztett el.

A biblia s más evangéliumi keresztyén világosságot sugárzó könyv terjesztésére sok mindenféle ok serkentett. Először is a hálaérzet a britt és külföldi bibliaterjesztő társaság iránt, amely száz éve működik immár Isten kegyelméből s hazánkat 50 év óta látja el a legjobb lelki táplálékkal, az Isten igéjével. Azután az a meggyőződés, hogy a szeretetmunkának fontos feladata a lelkek melegítése s szükölködőknek úgy, mint a gazdagoknak szükségük van jó könyvekre és lapokra, amelyek a lelkeket Istenhez közelebb vezetik, vigasztalják, sok felesleges vagy épen bűnös költekezéstől megóvják s ama szent felelősségérzetet nevelik, a mely nélkül az úgynevezett jótékony egyletek hamarosan mulatozó egyletekké válnak. Egyletünk egyszerre igyekezett az egyházak és a társadalom némely hiányait pótolni. Az egyházak gyűjtögetik az olajat, de nem igen hatolnak el az egyesekhez, a társadalom pedig kötözgetné a sebeket, de az égi olaj nélkül. Mi tehát igyekeztünk az evangéliom olaját az egyesekhez eljuttatni s az egyes családoknak nemcsak külső nyomorát akarjuk adományokkal, hanem a bajokat előidéző okokat is az Isten erejével megszüntetni. Szeretetmunkánk tárgyai tehát nemcsak a szükölködők, hanem a gazdagok is, akik gyakran lelkileg szegények.

Éppen ezért terjesztettük úgy a bibliaterjesztő és tractatus-társaság, mint a Prot. Irodalmi-Társaság kiadványait. Ezért adtuk ki a Márk evangéliomát gyökeresen új, magyaros és erőteljes fordításban. Ezért indítottuk meg a „Liliomok“, ifjúsági olvasmányok sorozatát. Ezért terjesztettük a családok építésére a ..Kis Tükör“-!, az ifjak lelkesítésére az „Ébresztő“-1, a nők körében végzendő szeretetmunka élesztősére a „Mustármag“- ot, a gyermekek örömére a „Napsugárét.

Munkánkat eddig lelkészek és mások nagy jóindulattal támogatták s reméljük, hogy az egyletünk által végzett munkáért mind többen áldják és magasztalják a kegyelém Istenét. E reményt annál bátrabban táplálhatjuk, mert több hónapra terjedő belmissziói kurzusunkban egy sereg ifjú embert és nőt képezünk ki különböző szeretetmunkák végzésére. Hogy lendülne fel az evangéliumi nőegyletek, ifjúsági egyletek ügye, továbbá a diakonissaügy, ha e tekintetben bátorítást nyernénk a vidékről is s ifjúinkat colporteurökül ifj. egyleti titkárokul, diakónusokul, az ifj. nőket pedig gyülekezeti diakonissákul alkalmaznák ! E kurzus s az internátus fenntartási költségeit, amelyben női titkárunk felügyelete mellett a kurzusban résztvevő nők közül többen lakást és ellátást nyertek, a szövetségmunkára adott adományokból fedeztük. Az ifjak számára nem voltunk képesek internatust fenntartani. Ezek tehát csak egyes órákra jártak el.

Még egy megjegyzést kell tennünk, mielőtt pénztárunk állását ismertetnők. Meg kell említenünk, hogy a Eiladelfia diakonissa-otthon a Bethánia-egylettől teljesen független intézmény. Adományokat azonban mi is gyűjtöttünk rá, mert áldásos és szükséges, szinte hézagpótló intézménynek tartjuk.

Összes bevételünk volt az 1903. évfolyamán ....................................5177 K 72 f. *)

kiadás............................................... 3701 „ 52 „

Marad . 1476 K 20 f.

E pénztármaradványból 116 K 90 f. általános jótékonysági célra, 9 K 18 f. az árva neveltetésére 22 K külmissziói célra, 1132 K 05 f. a szövetségmunkára, 177 K 07 f. a biblia- és iratterjesztésre fordítandó, 19 K pedig, mint helyiségalapunk alapköve te*) Ez összegből 1551 K 41 f. a Lorántffy Zsuzsánna-egylet feloszlatott budai íiókégyletétől szállott át, tekintettel arra, hogy az 1551 K 41 f.-t a Bethánia-egylet vezetői gyűjtötték egyletünknek. Az összeg a Bethánia-egylet szervezése előtt, de mar 1903-ban gyűjtött adományokkal 2338 K 08 f.-re emelkedett, a mivel szemben a kiadás 777 K 92 f. volt, úgyhogy 1560 K 16 f.-t vett át Bethánia-egylet péénztárosa. A fentebbi kimutatásban az 1903-ban gyűlt összes adományok s természetesen kiadások is bennfoglaltatnak. Mivel a L. Zs.-egylet budai fiókegyletéről részletes jelentés a múlt évben nem jelent meg, a fiókegylet által 1902-ben gyűjtött adományokról szóló kimutatást is jelen évkönyv közli.