Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-28 / 9. szám

Tizenötödik évfolyam. 9. szám. Pápa, 1904. február 28. A lap Rzellemi részét illető közlemények a •zerkeaztŐBéghez Kis József felelős szerkesztő csel­emére Utild en elolt. Az egyház és iskola köréből. A dunántúli ev. ref, egyházkerület hivatalos közlönye, Eegjelsnlk minden vasárnap. #-----------------------------a előfizetési dijak (egész évre 8 kor., fél­évre 4 kor.), hirdetések, reclamation Faragó János lőmunkatárs ozimére küldeirdők. «► ---------—---—-----:--» Felhívás. Nemzetünk és egyházunk boldogsága attól függ, hogy inainkat mennyiben nyerjük meg a Szentirásban kijelentett igazságoknak. A hazaszeretet, az evangéliumi egyházakhoz való ragaszkodás leginkább azáltal jut ki­fejezésre, hogy az ifjúságot, különösen a tudományos pályán levőket, a társadalom jövendő vezetőit, komoly gondozásban részesítjük. Az angol és amerikai egyházi és társadalmi élet elevensége, nemessége, folyton gya­rapodó ereje abban leli magyarázatát, hogy az ifjúsá­got támogatják nemes törekvéseiben. Hazánkban e téren üres, puszta minden. Elszá­radt csontok, a legszentebb ideálok iránt lelkesedni nem tudó, sokszor a tudatlanság, durvaság és erkölcstelen­ség bilincseit gyáván hordozó ifjak tétleuül s némán bevernek. Nem tudják tettre lelkesíteni nemzetünk, ha­zánk legégetőbb sebei. Nem tesznek semmit a családo­kat boldogtalanná s koldussá tevő mértékletlenség, ha­zánk becsületét világszerte beszennyező parázuaság s egyéb, nemzetünket sorvasztó bűnök ellen. Vak sze­mekkel, melyek a közelben sem látják meg a jogtalan­ságot, bűnt, fájdalmat, miként látná meg a külföldön vagy a tengeren túl élő honfitársaink szükségeit, bajait, kiket amúgy is a boldogtalanság, elégedetlenség űzött ki a szeretett haza földjéről. Miért száradtak e tetemek ? Miért, hogy itjaink tétlenek? Ki az oka ennek? Az ifjúság maga, vagy szülői és nevelői ? Nem mondhatunk Ítéletet egyik le­lett sem, hanem idézzük Üdvözítőnk szavait: „Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülői, hanem szükség, hogy az Isten dolgai megjelentessenek ebben.“ Az evangéliumi diákok az utóbbi időben nagy diákszövetséggé tömörültek. E szövetség kötelékébe tartoznak százan meg százan a chinai és hindu keresz­tyén diákok közül is. Magyarország diáksága nincs e szövetségben. Ez nagy szégyen, mit titkolnunk nem szadad. Meg kell kezdenünk protestáns diákságunk egységesítését. Eljött az idő! A tbeologus konferenciák, a Bethlen Gábor kör gyűlései bizonyságai annak, hogy protestáns ifjúságunk szükségét érzi valami egyesítő erőnek, esz­mének. Eljött az idő, midőn fel kell hangoznia teljes erő­vel ama próféciának, mely a száradt tetemeket egybe­szerkessze, bússal, izommal, vérrel, élettel lássa el. Diákszövetségünk kéri e sorok olvasóit hogy áll­janak e szent ügy védelmére. Áldozzanak érte időt, pénzt mindazok, kik visszaemlékezve ifjúságukra, bálá­val gondolnak azon áldásokra, melyek bitünk igazsá­gaiból kiáradva, ifjúságukat tisztává és boldoggá tevék. Áldozzanak időt s pénzt e szent ügynek százszor inkább azok, kik ifjúságukban a gondozás, a nemesítő környezet hiánya, komoly figyelmeztetés hiánya miatt még most is sajgó sebekkel gondoluak vissza ifjúsá­gukra. És ti, ifjú barátaink, kik tudtok lelkesedni, jer­­tek, halljátok meg a legújabb tényt, mit ha mi ko­molyan veszünk s ha Isten akaratának tekintünk, is­mét hatalmas lépéssel fog előbbre vinni minket ma­gasztos célunk felé. A keresztyén diákszövetség, (mely 89000 tagot szám­lál), a legutóbbi világgyülése alkalmával, küldötteink felkérésére, követet Jog küldeni hozzánk, magyar prote­stáns diákokhoz. E követet fogadni kell ! Alkalmat kell nyújtani neki, hogy minél több főiskolában, minél több léleknek szólhasson s tolmácsolhassa üzenetét kül­földi testvéreinknek. A követ személyisége méltó biza­lommal tölthet el minket iránta. Oldham úr, most vé­gezte theol. tanulmányait a skót egyesült szabad egy­ház (United free Church) edinburghi kollégiumában, ott, hol hazánk budapesti, debreceni és kolozsvári theo­­logusai közül néhányan tanulnak minden évben. Oldham úr eleinte nem theologusnak készült. Filozófiát végzett az egyetemen s mint „Master of Arts“ Indiába ment misszionáriusnak. Az éghajlat nem kedvezett egészsé­gének, visszatéri hazájába s elvégezte a theologia kur­zust. Most ismét önkéntes misszionáriusnak megy Chi­­nába. Ez útjában meglátogatja hazánkat. Április végén fog hozzánk érkezni. Hogy ittléte áldást hozó legyen,

Next

/
Thumbnails
Contents