Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-25 / 52. szám
893 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 894 nézlet háttérbe szoríttatásának okait nemcsak a társadalmi élet egyes jelenségeiben, hanem a kér., sót az evangéliumi kér. egyházban is megtalálni véli. Emelkedetten, ideálisán kezeli Raffay e kérdést kétségtelenül. De midőn az evangéliumi egyházakat — hazánkban — tül a rendin okolja, véleményem szerint kissé igaztalan. Szép fejtegetéseivel kissé mintha túlmagaean járna, s e miatt nem látja meg az adott külső körülményekben rejtező emberi lehetetlenségeket. Ha Isten rá segít és időnk lesz, ez aktuális tárgyra külön cikkben fogunk néhány szerény megjegyzést tenni. A következő közleményben Híz László a „Magyarországi ev. ref. liturgia“ egységesítéséről értekezik, tárgyalva e kérdést történelmi, elvi és gyakorlati szempontból. Az első szempont fejezete alatt ismerteti a kér. liturgia fejlődését kezdettől máig. Megemlíti a r. katholikusok s a főbb reformátorok idevonatkozó nézeteit, továbbá a magyar ref. egyháznak az idők folyamán történt állásfoglalásait; végül pedig, mint történeti tényt állapítja meg, hogy hittudósaink, hatóságaink, gyűléseink mindjárt eleintén rosszalták liturgiánknak a helyi szokások szerint való különfélegégét és hangoztatták erősen az egységesítés szükségét. Az egységesítést tehát a történelmi szempont indokolja. De indokolja azt az elvi szempont is, mely az egyéni Ízlésnek és akaratnak absolut önkényét elvetve, követel az istentiszteleti rendtartásnak időről időre való állandóságot, mely nemes értelemben az oly annyira kívánatos méltóságot jelenti. Ami végül a gyakorlati szempontot illeti, feltétlenül bizonyos, hogy az ev. alapján való, bölcsességtől jellemzett folytonos fejlődés az élet követelménye. S midőn igy az előadottak nyomán megállapítja az egységesítés elodázhatlan szükségességét, az egység érdekéből az esetleges változtatásokat is indokoltaknak Ítéli. Azon kérdésre pedig : mi legyen az egységesítés alapelve, vagyis : miben nyilvánuljon az egység, az alakban vagy tán a tartalomban is, e kérdésre a következőket feleli : 1. Rendes istentiszteletnél csupán alaki egység lehető és szükséges. 2. Sakramentomok kiszolgáltatásánál teljes alaki és részleges tartalmi egységet kell létrehozni. 3. Rendkívüli istentiszteleteknél megint csak alaki egységről szólhatunk. Ezenkívül okvetlen szükséges egy minta liturgiába könyv. A részletkérdések megállapítása pedig csak majd azután következzék, mikor a történeti anyagot s a helyi szokásokat egy bizottság összegyűjtötte, véleményes javaslatát elkészítette s a közvéleménynek e felöl módja volt kellőkép kialakulni. A tárcában Révész Kálmán felel Zoványi Jenő’ nek, aki előbbinek „A budai zsinat tagjairól összeállított névsora“ felől azt állítja, hogy nem tartanak, aminthogy nem is tarthatnak igényt a teljes hitelességre. Ezt követőleg a XVIII. és XLIV. zsoltárok verses fordításait olvashatjuk Hornyánszky Aladár tollából. Az egész füzetet irodalmi szemle zárja be. (Folyt, köv.) Gr. -Szabó Mieály, ev. ref. lelkész. . II. Imádságot könyv, templomi használatra. Vasárnapi, évszaki, ünnepi és alkalmi imádságok. Irta Pálóczi Czinke István rimaszombati ref. lelkész. Kiadja a gömöri ref. egyházmegye lelkészi testületé. 297. lap. Ára vászonkötésű aranymetszéssel 4 kor. Kapható Lévai Izsónál Rimaszombatban. Egy értékes imádságos könyvvel gazdagodott egyházi irodalmunk, mely hivatva van arra, hogy új korszakot nyisson meg imádságos könyveink irodalmában. Irályának zengzetes szépsége, mondhatnám bája, gondolatainak gazdagsága és mélysége, mégis fenséges egyszerűsége, az egésznek áhítatra serkentő, tulajdonsága annyira elragadó, hogy ha olvasásához kezdünk, nem tudunk megválni tőle, magával ragad bennünket az áhítat szárnyain. De mielőtt többet szólnék róla, felsorolom tartalmát. Vasárnap reggel egyházi beszéd előtt mondandó imádság van benne 21, egyházi beszéd után 19. Tavaszi, őszi, téli vasárnapokra beszéd előtt 1 ima — után is 1 ima : nyári vasárnapi 2—2. Adventiek beszéd előtt 4, után 3, karácsonyi 2—1, újévi 2 -2, virágvasárnapi, nagypénteki 1 — 1, húsvéti 2 — 1, áldozó csütörtöki 1—1 pünkösti 2—1. Alkalmiak: beköszönéskor 1 — 1, bűnbánati 2, újkenyéri úrvacsorakor 1, iskolásgyermekek nyári vizsgájakor 1. Templom alapkő letételénél 1, március 15-én 2, reformáció ünnepi 2, óv utolsó estéjén 2. Betegekért : gyermekért, fiatalért, felnőttekért, vallásos emberért 1 — 1, öregekért 3, hosszas betegségben levőért 1, úri imádság és 25, különféle alkalomkor mondandó istenitiszteletet berekesztő áldás. Mint ebből is látható, változatos és gazdag tartalmú, mondhatnám megannyi új — meg új eszmékben gazdag imádság mind. Kiváló érdeméül tartom azon módszerét, mellyel imádságait oly szépen megírta, melynek titka egyedül csak az, hogy vagy a Szentirásból, vagy az énekes könyvből veszi a kiinduló pontot, melyből egy gondolatot merítvén, azt az egész imádságon keresztül szépen kifejti. Ez adja az ó zamatot, mig a kidolgozás valóban művészi munka, mely minden dicséretre méltó. Nincs szükség rá, hogy hosszasan ajánlgassam, de akik Révész Bálint, Filep Mihály, Borsodi József, Celder Márton, Biky Károly imádságait szerették, kedvelték, azok mind gondosan kifogják egészíteni imádságos könyveiket Czinke valóban remek imádságaival, hogy sok lelket vezérelhessenek vele Krisztushoz. A legmelegebben ajánlom nemcsak megszerzésre, hanem használatra is. T. E.
