Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-16 / 42. szám
721 DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP. 722 — Szives tudomásul. Csáki István felesuti ev. ref. lelkésznek, ki „Gyász és Sirbeszédek“ c. két kötetes munkája után nem ismeretlen lapunk olvasói előtt, a múlt évben hirdetett prédikációi különböző okok miatt csak most jelenthettek meg Templomi prédikációk c. a. Ezen eredeti beszédek gyűjteménye 20 közvasárnapi prédikációt tartalmaz. Kéri a szerző a múlt évben előfizetőkül jelentkezőket, hogy most újból jelezzék : óhajtják-e a munka megküldését? Megrendelhető a könyv az írónál : Felcsut (Fejérmegye). Ára 3 kor. Segédlelkétzekmek és tanítóknak 2 kor. 40 fillér bérmentes küldéssel. — Fából vaskarika. Régi dolog, hogy a telivér klerikálisok, az igazi pápisták mindenképpen azon mesterkednek, hogy szigorú klerikális pártot szervezzenek, de úgy, hogy mégse lássék klerikálisnak ; tehát, hogy se a türelmes római katholikusok, se a más vallásuak ne idegenkedjenek ahhoz csatlakozni. Azért mindenképpen meg. akarják menteni a látszatot, hogy ők nem felekezeti párt. A „katholikus“, még inkább a római katholikus“ jelzőt hát a világért se veszik föl. Elnevezik magukat Centrumnak, meg néppárt nak. Az Alkotmány okt. 4. számában olvastam, hogy most Ausztriában is nem „Katholikus centrum“-ot akarnak alakítani, hanem csak „Centrumot,“ Vindhorst elvei szerint. „Vindhorst — Írják — minden alkalommal élesen hangsúlyozta, hogy a centrum nem felekezeti párt. Hogy a modern alkotmányos államban egy tisztán felekezeti, egyedül egy vallásfelekezet érdekei szerint dolgozó párt eredményesen nem működhetik ; mig az olyan párt, mely a nyilvános élet minden kérdését felöleli, a vallás és az egyház jogait és szabadságát is hathatósan védelmezheti. Á Centrum nem csak egy vallásfelekezet védelmét tűzte feladatul, hanem egyenlően minden polgári jogét“ . . . Milyen szépen van ez Írva. Mi kárhoztatni való volna hát a Centrum meg a néppárt működésében, elveiben ? ! Hisz „a Centrum minden jogos követelés pártolója — még a szociáldemokraták részére is“ . . A nagy közönség megtévesztésére a Centrumról elzengett dicséretben azonban van két sor, a mi az igazi jellemzést adja, ez t. i. „a tisztán egyházi kérdésekben a római Szentszék határozata Windhorst előtt föltétlenül irányadó volt. . . . Védelmezni minden polgári jogot, de a pápa határozatai előtt föltétlenül meghajolni, ez már igazán fából vaskarika. — Országos tornaverseny lesz a jövő év tavaszán Budapesten, melyre egyes intézetek már most készülnek, kivált a szabad gyakorlatok gyakorlásával. Megállapodás még eddig semmi irányban sincs. — A Mustármag cimü keresztyén női lap Vargha Gyuláné szerkesztésében egy évi pályafutásra tekinthet vissza. Életrevaló, hitbuzgó, komoly keresztyén lapnak bizonyult. Vannak derék munkatársai, voltak szorgalmas terjesztői, vannak szépszámú (500) előfizetői s van komoly keresztyén célja. A közöny álmából ébresztgeti a lelkeket, a gyenge hitüeket az evangéliummal erősítgeti, a szomorkodó lelkekbe az evangélium vigasztalását csepegteti, e mellett takarékosságra, önmegtartóztatásra, keresztyén szeretetmuukákra buzdítja és szoktatja az olvasóit. Ez a határozott evangéliumi havi lap megérdemli, hogy minél több magyar nő olvassa és terjessze. Melegen ajánljuk a nők evangélizálásának, a női belmissziónak ezt a derék orgánumát olvasóink munkás szeretetébe. Az új évfolyam 1905 január 1-én kezdődik, de már most elő lehet rá fizetni. Az előfizetés egész évre (10 számra) 2 korona, mely csekély összeg a Mustármag szerkesztőségébe (Budapest, II., Mész-utca 6. sz.) küldendő. — Új könyvek. 1. Az isteni kijelentés az ó- és új-testamentomban. Vallástani kézikönyv a középiskolák I. és II, osztályai számára, a konventi új tanterv szerint. Irta Hamar István, budapesti ref. theol. akadémiai tanár. Ára 1 kor. 20 fill. Budapest. Kókai Lajos bizománya. 1904. 2. A keresztyén egyház története. Vallástani kézikönyv a középiskolák V. és VI. osztályai számára, a konventi új tanterv szerint irta Bátori Gábor ref. főgimn. vallástanár. 1 kor. 60 fillér. Budapest. Kókai Lajos bizománya, 1904. Az amerikai kiutazásról. Gróf Tisza István miniszterelnök kifejezetten kijelentette a képviselőházban, hogy a kivándorlót semmi körülmények között sem akarja megfosztani a maga szabad elhatározásától. Mindenki arra utazhatik, a merre utazni akar. A miniszterelnök ugyancsak a képviselőház nyilt ülésén hangsúlyozta, hogy egyetlen egy kivándorlót sem fognak arra kényszeríteni, hogy Fiúmén keresztül hagyja el az országot. Ezen az útvonalon tizennyolc napot kell a tengeren tölteni, hogy Amerikába eljussunk. A községi és körjegyzőket utasította ugyan a magyar kormány, hogy a kivándorlóknak a fiumei tizennyolc napos amerikai utazást ajánlják, ám a jegyzők ennél tovább nem mehetnek. Ajánlani ajánlhatják a hosszabb tengeri utazást, de nem kényszeríthetnek rá senkit. Mert ha a kivándorló kijelenti, hogy Brémán keresztül akar utazni, ahonnan 7 nap alatt éri el Amerikát, a jegyző az útlevelet Brémán át is köteles kiállítani Az esetben azonban, ha a jegyző ezt mégis megtagadná, a kivándorlónak jogában áll a jegyző ellen azonnal panaszt emelni a vármegye alispánjánál. A vármegye alispánja majd elrendeli, hogy a jegyző adja ki a kivándorlónak a brémai útlevelet. Ha mégis akadna valaki, a ki a kivándorlót egyéni szabadságától megfosztva, kényszeríteni akarja a fiumei útra, az ellen sürgős beadványt kell intézni gróf Tisza István miniszterelnökhöz, mint belügyminiszterhez Budapestre. A miniszterelnök kétségtelenül igazságot fog tenni. Aki a brémai útlevelet megkapta, Oderbergen keresztül akadálytalanul utazhat Brémába és oDnan 7 nap alatt kijut Amerikába, Az ügynököktől senki semmi esetre se ijedjen meg. Az ügynök vagy megbízott senkit fel nem tartóztathat s ha valamelyik mégis megkockáztatná, azt az ügynököt nyomban föl kell jelenteni a miniszterelnöknél, még pedig az a legcélszerűbb, ha a kivándorló ott, ahol feltartóztatják, rögtön sürgönyblankettát bér és az ügynököt gróf Tisza István miniszterelnök budapesti címére szóló táviratban kéri megbüntetni. A miniszterelnök ilyen esetben tüstént intézkedik, hogy a kivándorló szabadon utazhassák, sőt arra is kell, hogy gondja legyen, hogy az ügynököt megbüntessék. A miniszterelnök az ügynököktől is megköveteli és kell, hogy megkövetelje, hogy a törvényt tiszteletben tartsák s azokat a kivándorlókat, a kiknek brémai útlevelük van, ne háborgassák. Útlevél nélkül senki se utazzék Amerikába. Már azért sem, mert hiszen útlevelet mindenki kap. Missler F., Bremen. ífivatalos rész. Nagytiszteletü Lelkész Úr ! Tisztelt Egyháztanács ! A komáromi ev. reform, egyházmegyébe tartózd madari gyülekezetünk — amely még ki sem heverte azon nagy csapást, amely őt ezelőtt 10 évvel tűzvész által érte — ez évi julius hó 24-éu oly tetemes tűzkárt szenvedett, mely a templomot, iskolát, az összes egyházi épületeket s azonkívül a község nagyrészét elham
