Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-25 / 39. szám

667

DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP.

668

Amit nem lehet eléggé sajnálni, az, hogy adatait sem az idézetek helyére és helyességére sem — ami pedig szintén igen fontos lenne a belőle búvárkodik előtt — az adatok orthografiájára nézve nem találtam mindig megbízhatónak. Legalább 20 olyan cimszót tudok, amely a Nyt. Sz.-ban hibásan van közölve és számtalan esetet, a melyben az illető adat az idézett helyen nem található.“ Ez után elmondja, hogy Ballagi munkájának megjelenése az 1898 és 1899-ben részéről a Nyt. Sz. ellen intézett erős támadás után miért jelent meg oly sokára. Úgy látszik, hogy sokan nem bánták volna, ha soha se jelent volna meg. Ez után a legna gyobb elismeréssel szól Ballagi munkájáról, ami szerinte egy egészen új nyelvtörténeti szótár, amelyet a legszigorúbb kritikai módszerrel, szinte hihetetlen utánjárással és szorgalommal, egységes célból, egy magát teljesen e tárgynak szentelő s ebben gyönyörűségét találó tudós készített.“ Ballagi munkájának futólagos áttekintése után levonja a következtetést, amely szerint „kétségtelen, hogy a Nyt. Sz., mely oly soká készült s az Akadémiának annyi ezrébe került, ezentúl használhatatlan lessz; de kárpótlást nyújt érte a Ballagi nyelvtörténeti szótára, mert úgy hisszük, hogy ezután a destructiv irányú kötet után a többi kötetekben egy új, egységesen szerkesztett, megbizható nyelvtörténeti szótár fog következni, amelyhez bízvást fordulhatunk mindenkor. “

A következő cikkben dr. Székely György ismerteti dr. Imre Sándornak : „Gróf Széchenyi Isván nézetei a nevelésről“ c. munkáját. (Budapest, 1904. Politzer Zsigmond és fia). Dr. Imre Sándor azzal a nagyon méltánylandó szándékkal, hogy nevelés- és oktatásügyünket nemzeti alapon kellene felépítenünk és nem idegen oktatásügyi szervezeteket utánoznunk, tervbe vette, hogy újabbkori történetünk több nagy férfiénak a nevelésre vonatkozó nézeteit összekeresi ; igy Széchenyiét, Vesselényi Miklósét, Eötvös Józsefét és másokét. Széchényiről Írott ez a könyve tehát csak első tagja tanulmány-sorozatának. Székely szerint Imre „szeretettel és szorgalommal dolgozta fel Sz. nézeteit és hasznos munkát végzett, ha nem is egészen kifogástalant.“

„A Képzőművészeti Társulat téli kiállításáról“ Mitrovics Gyula ír érdekes cikket. Örömmel jegyezzük itt fel, amit Bosznay Istvánról, a debreczeni főiskola széles körben ismert művész rajztanáráról mond : „A régibb ösmerősök között Bosznay megint megállotta helyét. Bár ecsetkezelése széles és merész, a festéket vastag csomókban rakja fel, olykor-olykor szintén általánosít és összevonja a színeket: de mindezt nem a valóság és józan ízlés rovására teszi ; sőt ellenkezőleg, épen ezeket sikerül szolgálnia vele, mivel nem felejti el, hogy sunt certi deniqne fines. Valóban az Alföldi Táj és a Mezőn megérdemlik a kitüntetést, mely az egyik kabinba juttatta őket, mégis, úgy látszik, kitűnő, átható világításával, jól eltalált szinhatásával, természetes csoportosításával az Erdő ősszel ragadja el a babért s kitűnő valőrjével egy másik, a IX. sz. mellékteremben

látható kis vászon, mely somogyi erdőrészletet ábrázol s valóságos gazdag szintanulmány, frappáns hatású színharmóniával. Végül az „Apróságok“ rovat alatt Tompareliquiák vannak közölve.

A II. füzet tartalma : Adalékok Szombatin János irodalmi munkásságához. Horváth Cyrilltől (81—96 1.) Herbart ethikája és eszthetikája. Dr. Székely Györgytől (96 -103 1.) A társaságnak eredete és országlása. Bessenyei György kiadatlan munkáiból (103 —119 1.) Paralipomena. Tóth Kálmán verseiből (119—125 1.) Apróságok. Kazinczy Ferenc emlékeiből (126 - 128 I.) A Debreczeni kódexről (128 1.)

A két füzet tartalma igen jó ajánló levél a vállalat mellett.

K. J.

jegyes gözleményE^.

— Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük.

— Lelkészválasztás. A Tatay Imre halálával megüresedett székesfehérvári lelkész! állásra egyhangú meghívással Miklós Géza szabadbattyáni ev. ref. lelkészt választották meg. Gratulálunk !

— A tiszántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlését nov. 29 éré halasztották el, a tiszáninneni egyházkerület f. hó 25-én, a dunamelléki pedig október 1-én kezdi közgyűlését;

— Az orsz. ref. tanáregyesület központi igazgatósága f. hó 11-én Dóczi Imre elnöklete alatt gyűlést tartott Debreczenben. Pelolvasták és hitelesítették a pápai közgyűlés jegyzőkönyvét. Az iskolai adattár ügyében Sinka Sándor, dr. Nagy Zsimond és dr. Imre Sándor tagokból bizottságot küldött ki az igazgatóság ; a bécsi béke 800 éves évfordulójának iskolai megünneplése tárgyában megkeresi az egyházkerületeket; örömmel vette tudomásul, hogy Sinka Sándor alelnök s Balogh Ferenc theol. szakosztályi elnök megmaradnak állásaikban ; a félárú vasúti jegyek ügyében újabb mozgalmat indít s a zsinat alkalmából egy küldöttség fogja fölkeresni e tárgyban az érdekelt minisztereket.

— Beiratkozás. Főiskolánk theologiai akadémiájára eddig 70 hallgató iratkozott be. még pedig I. éves 13 ; II. é. 26 ; III. é. 14 ; IV. é. 17. A főgimnáziumi tanulók jelenlegi létszáma 549, igy főiskolánk népessége 619.

— Szüreti szünidő lesz e hó 26, 27, 28-ik napjain főiskolánkban.

— Egy kis helyreigazítás. A Debreczeni Prot. Lap szerkesztője a következő kis helyreigazítás közlésére kért föl bennünket. „A Dunántúli Prot. Lap 37-ik számában G. Szabó Mihály tollából egy különben sok életrevaló gondolatot tartalmazó cikk jelent meg „A kerületi közlönyök és a Magyar Szó“ címen. Ebben a cikkben szerző a többek között ezt is mondja : amióta a tiszántúliak a Debreceni Prot. Lap járatását minden ekklézsia számára kötelezővé tették, azóta nagyot fordult a világ, stb. stb. Hát ez téves állítás, amennyiben a tiszán