Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-19 / 25. szám

431

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

432

része, a lelkészi karból : nt. Kis József esperes, az egyesület díszelnöke, Kelemen Zsigmond, Jakab Tstván, a Jezernitzki Jenő-, a pápai állami tanítóképzőből : T. Láng Mihály igazgató-, Sarudy Ottó és Ligárt Mihály tanár urak. A közgyűlés Veszprémvármegye nt. tanfelügyelőjét 30 éves közszolgálatának megünneplése alkalmából üdvüzli, — felhívja az egyesület tagjait, hogy a veszprémvármegyei általános tanítóegyesületnek jun. 8-án Veszprémben tartandó közgyűlésén minél számosabban — s akiknek módjukban van : a mag}Tarországi tanítóknak julius 3 —

6. napjain Budapesten tartandó egyetemes gyűlésén is szíveskedjenek megjelenni. Az egyetemes gyűlés főtárgyaira vonatkozó határozati jévaslatokat Tóth Kálmán elnök terjesztette a közgyűlés elé s ez előterjesztések alapján : l.A tanítók fizetésének rendezése tárgyában magáévá tette a közgyűlés a M. T. 0. B-nak a fizetésrendezés tárgyában megállapított tételeit, melyek között első helyen áll az, hogy a tanító fizetése ne legyen kevesebb, mint az állam XI. rangfokozat III. osztálybeli hivatalnokaié, de a közgyűlés kívánja, hogy a korpótlékok az 1893 év előtt hivatalban volt tanítóknak az 1870 évig visszamenőleg a tanítói oklevél birtokában teljesített összes szolgálati idejök beszámításával adassanak, s hogy a tanítói fizetések csak akkor legyenek tisztán készpénzre változtatva, ha a föntemlített javadalom minden tanítónak biztosítva lesz. Kimondja a közgyűlés, hogy a most nyilvánosság elé bocsátott törvénytervezetnek a tanítói fizetésekről szóló része a magyar tanítók jogos igényeivel s a magyar nemzeti népnevelés jól felfogott érdekeivel is ellenkezik. (Pl. a 38. § ban föltéfelesen Ígért 1000 koronáig való kiegészítést, ha valamelyik nemzetiségi iskolába egy hazafias érzelmű tanító kerülne, az iskolafenntartó annak sohasem fogja kérni ; egy ügyes nemzetiségi köpenyforgató pedig megkaphatja azt !) 2. A tanítói nyugdíjtörvény reviziója tárgyában a közgyűlés — némi módosítással — szintén az Orsz. Biz. tételeit tette magáévé, melyek szerint a nyugdíjintézetbe való felvétel az oklevél birtokában teljesített szolgálat megkezdésétől számítva hivatal búi tör ténnék, — a tanítói 5 évi szolgálat után a teljes nyugdíjigény összegének 40°/0-át, 5 — 10 évi szolgálat után 50 °/0-át, 35 évi szolgálat után teljes összegét kapná s a kántortauítóknak legalább 1200 korona nyugdíjigény biztosíttatnék. A tanítói javadalom felszámításánál a kataszteri jövedelem helyett haszonélvezett földbirtok bérösszegének fölvételét a közgyűlés csak a fizetésrendezésre vonatkozó tételek első pontjának megvalósulása esetén tartja elfogadhatónak ; máskülönben ez a nagyobb javadalmazósu tanítók érdekében tervezett módosítás a kisebb javadalmazásu tanítókat egész hivataloskodásuk ideje alatt érzékenyen sújtaná, ezek t. i. fizetősök kiegészítésénél károsodnának. — 3. A népoktatási törvény revíziója tárgyában előterjesztett határozati javaslat kívánja, hogy minden népsk óla a magyar nemzeti s erkölcsi nevelés szolgálatában iálljon, hogy a magyar nyelv tanítása mellett a mennyiségtan, földrajz, történelem s alkotmánytan minden népiskolában magyar nyelven tanítassék, hogy a tanítóképzőkben a tanítási s vizsgálati nyelv kizárólag a magyar legyen, hogy az iskolakötelezettség kimondása mellett e törvény a népiskolai oktatás teljes tandíjmentességét is

mondja ki, hogy a törvény intézkedjék a tanítók jogainak s kötelességeinek szabatos félremagyarázhadan meghatátozása iránt, hogy az esetben, hogy egy tanító 60 növendéknél többet semmi esetre se taníthasson, hogy az esetben, ha azon kivánság, miszerint minden néptanító egyenlő alapfizetést nyerjen, egyeló're meg nem valósítható : ezen esetben legalább azon iskolák tanítóinak biztosítassék az állami tanítókéval teljsen egyenlő fizetés, amely iskolákban tisztán magyar a tanítás nyelve, hogy az iskola államosítása esetén a magyar tanítókat vegye át az állam s egész szolgálati idejüket számítsa be az állami szolgálat idejébe, 4. A népnevelési egyesületek tárgyában előterjesztett javaslat szerint kívánatos, hogy a tanító az iskola falain kívül is foglalkozzék a nép erkölcsi s szellemi nevelésének s anyagi jóléte előmozdításának munkájával, de e téren kellő eredmény csak úgy várható, ha a tangónak oly helyzet lesz biztosítva, hogy a taDÍtó létfenntartás nehéz gondjai által le nem kötve szentelhesse az iskolai munka végzése után szabadon maradó erejét a s élesebb értelemben vett népnevelés feladatainak s ha a tanító e téren a társadalom összes vezető elemeinek őszinte támogatásában részesül. Hogy a nép nevelésének ügyét szolgáló intézmény „népnevelő egyesületnek“ neveztessék, az nem okvetlenül szükséges; mindenütt oly alakban s oly cim alatt kell a munkálkodást megkezdeni, amint a helyi körülmények gondos figyelembevétele mellett a legtöbb sikerre lehet kilátás, s ha több oldalú működés lehetséges. a munkálkodás s vezetés akkor is lehetőleg összhangzó legyen. Végül kívánatos, hogy a népnevelő egyesületek ügye országos szervezetet nyerjen s a helyi népnevelő intézmények támogatására vármegyei népnevelő egyesületek szereztessenek. Rózsás Ferenc a „nyári iskolázs“ elősegítő eszközeiről-, Jílek Ferenc az irvaolvasás tanításáról tartott felolvasást, saját tanulmányú olvastatató táblájái is bemutatván. Kiss Nándor a kéttagú szorzóval való szorzás tanítását gyakorlatban mutatta be, Major Ferenc pedig a napfogyatkozásról tartott előadást. A sikerült eló'adásokat a közgyűlés köszönettel fogadta. Ezek után a pénztár megvizsgáltatása s más kisebb ügyek elintézése következett. Elnök az Eötvös-alap tagjai közé való belépést a közgyűlés tagjainak figyelmébe ajánlotta.

Az egyház és iskola köréből.

A Veszprém vármegyei Általános Tanítóegyesület folyó évi rendes közgyűlését junius 8. napján tartotta Veszprémben, a vármegye székházának dísztermében. A gyűlésnek első része jubileumi diszgyülés volt, Papp Sándor kir. tanfelügyelő 30 évi munkásságának megünneplése, kit az egyesület elnöke: Láng Mihály pápai áll. tanítóképző intézet igazgató Veszpcémvármegye népnevelői nevében üdvözölvén, átnyújtotta egy díszes albumba gyűjtött arcképeiket s az adományaikból az Eötvös-alaphoz tett egyezer koronás alapítványról szóló okiratot. Az egyházi főhatóságok képviselőinek (Németh 1st-