Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-05 / 23. szám

403 DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP. 404 templom közepén van, — ott leket egyfolytában vagy körben menni. Bár szerintem még ahol korlát is van, helyesebb volna, ha persze más elrendezéssel csak egyec korlát lenne s a hivek nem elvonulnának, hanem csen­desen, mély áhítattal megállanának a korlát előtt egy­­sorban. Azokban ott, akol a szószék a templom végé­ben, pláne egy szanktuariumban van az urasztalával együtt mintegy elkülönzött, felemelt helyen, hát hogy és miként veszi ki magát ez a le-fel s körüljárás mégis csak a papi functio helyén (a pap háta mögött és a papi ülőszéken keresztül) — ezt megmagyarázza a szépészeti érzék s a szent hely iránti kegyeletnek, ha ugyan sok helyen még meg van ez, utolsó szikrája. Kedves pályatársam, — irám a kollegának, — be­járhatják északot, délt, nyűgöt után keletet a Kárpá­toktól az Adriág, Spitzbergától Mandzsúriáig stb., de azt sem ref., sem ev., sem a mormonok, „rácok“ vagy pápisták, törökök vagy braminokuál stb. sehol e szé­les világon nem találják, hogy a „nép“ a papi funkció helyére feltolakodjék. Kérve kérem teljes szeretettel az Istennek és val­lásunk külső tisztességének nevében, hogy ne tessék legszentebb cselekményünket, az úrvacsorát csúfság tár­gyává tenni különösen ama vallásgunyoló vad vidéken. Azt mondanák az idegenek, hogy „ni, a kálvinisták négyest járnak s az „oltárt“ tapodják s „az asztal közé szorulnak.“ Tessék a népet röviden, de erélyesen fel­világosítani, hogy más ruha pászol a szalma kalaphoz és más a cilinderhez, bundához. Más a középre kitett urasztalnak a helyzete s más a templom végére bedu­­gottnak. A vi ágon mindennek, különösen az istenes dolgok legszentebbjének „ékesen és szép renddel“ kell történnie. És ha nem engednek, éljen kollega úr Istentől nyert lelkipásztori, tehát pásztori, vezetői, tanítói stb. jogával. Ha kell, legyen kérlelhetlen és hajlíthatlan. Példa rá Bál apostol. Istennek szent ügye előbb való a mindenhez eléggé nem érthető „népök“ minden gusz­tusánál. Ami Urunk megfogja Ont áldani, ha az 0 háza ékességéért küzdelemre száll az elvakult és Ízléstelen, kegyeletien, hétköznapias nézetekkel és szokásokkal (Ez a kérdés mint értesülünk szép módjával már elin­­téztetett. Szerk.) Csak igy tökéletesíthetjük vallásunkat e tisztogathatjuk meg attól a sok otrombaságtól, amit századokon keresztül a túlságos „néprendszer“ rakott reá a tulipános, poros falusi karzaton stb. át az álmos és rikácsoló éneklésig. Tagadom, hogy a számtalan külső hiányok az evangéliom szerint megtisztított drága vallásunkhoz lényegileg tartoznának. B.-n egy éppen ilyen stilu templom áll berende­zés előtt. Nagy deputáció tempós szónokkal kérésé meg vala a pásztort „az erányában“, hogy ők „nem engödhetik meg, hogy a Bzószék a templom végibe ke­rüljön, mert annak az oldal középen a helye." Szegény kollega. Már ezelőtt is megjárta a legkeményebb isko­lák egész sorát az alkalmas telek megszerzése, papiak é^iiese stb. skáláján át a legkülönbözőbb akkordokat. Csak hogy sirva nem panaszkodtál a sok értetlenség, keményfejiiség, sértő, rágalmazó gyanúsítás, avatatlan „dirigálás“ stb. miatt. S mind ennek majdnem egy az alapja : a nép számításának, Ízlésének, akaratának túl­ságosan érvényesülni akarása. Hát tűrj, szenvedj ha már másképp nem lehet, a legvégsőkig. Hanem azt mondom, amit már mondtam is néked, hogy a „szentély“ elé fegyveres kherubimokat kérj a magasból s kiálts: állj, s ne tovább, erre nézve ón bízattam meg“. Vedd elő a bibliát s olvasd rájuk az apostoli kort. Szakadjon bár darabokra palástod, de a határt át lépni ne engedd, majd megszokják lassankint, bele tö­rődnek s ha sok szépet és jót alkotsz, meglásd bizalmuk megnövekedik, jussodat meghagyják s tisztelnek jobban mint valaha. Csak a kezdet nehéz. (Folyt, köv.) Földváry Jenő. jegyes I^özIeményEf;. — Főtiszteletü püspök urunk a népoktatási tör­vényjavaslat ügyében összehívott ankéten való szereplésé­vel dicsőséget szerzett nemcsak magának, hanem egyház­­kerületünknek is. A Budapesti Hírlap azt irta az ankéten elmondott beszédjéről, hogy az egy igazán magyar lélekre s államférfim mély böícseségre valló beszéd volt. A többi lap is nagy elismeréssel szólt róla. — A pápai ev. ref. egyházmegye közgyűlése f. hó 22-ón lesz Pápán, a főiskola dísztermében. — A fögimnáziumi igazgatóság ez utón is érte­síti a m. t. szülőket és gyámokat, hogy akik a főiskolai köztartáson a jövő 1904—1905-ik tanévben segélyt akar­nak kapui vagy terí ők óhajtanak lenni, a Nt. és Tek. főiskolai igazgatótanácshoz címzett, szegénységi és iskolai bizonyítvánnyal fölszerelt folyamodásukat f. hó 18-áig ad­ják be, illetőleg küldjék beafőgimn. igazgatósághoz, mert ha a segélyek ki lesznek osztva, még a legérdemesebb folyamodó kérését sem lehet tekintetbe venni. Viszont olyanok, akiknek nincs komoly szándékuk Pápára jönni, ne folyamodjanak, mert ezzel esetleg másokat fosztanak meg a segélytől. — A főiskolai igazgatótanács f. hó 27-éu idő­szaki ülést tart Pápán a következő tárgysorozattal. 1. Megnyitás és alakulás. 2. Elnöki előterjesztések. 3. írásban beadott indítványok vagy az elnökséghez intézett kérdések tárgyalása. 4. Jelentések a főgimnáziumi és nőnöveldei évzáró vizs­gákról. 5. Theol akad. igazgató jelentése az 1903—4, tanévről. 6. Főgimn. igazgató jelentése az 1903—4. tanévről. 7. Nőnöveldei igazgató jelentése az 1903—4. tanévről. 8. A tankerületi főigazgatónak a fó'gimn. tanárkarral tar­tott bizalmas értekezletéről fölvett jegyzőkönyv tárgyalása. 9. Nőnöveldei ügyek : a) március 25-ki ülés jk. 6. p. rendelkezése szerint a tanítónői állásokra meghirdetett pá-

Next

/
Thumbnails
Contents