Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-10 / 2. szám
27 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 28 a napjainkban annyit emlegetett 1848 évi XX. t.-cikket mutatja be a történelem világánál. A vélemények ama tarkaságában, mely e fontos törvény magyarázata körül keletkezett, valóban életrevaló gondolat volt oly kitűnő szaktekintély részéről s épen oly tekintélyes helyen e kérdésre fényt deríteni s rája vonatkozólag véleményt nyilvánítani. Megtudni e felolvasásból, kiknek kezdeményezésére, minő körülmények és küzdelmek között jött e törvény létre ; hogyan értelmezték azt annak megalkotói, minő intézkedéseket tettek életbeléptetéséért; mi volt a r. kath. és prot. felekezetek, sőt az unitáriusok, zsidók s egyes kiválóbb politikus és egyházi nagyság azt illető álláspontja, stb. stb. Ezeknek előrebocsátása után aztán körvonalozza B. G. a maga álláspontját, mely röviden ide megy ki : Negyvennyolc óta a viszonyok nagyot változtak. Itt a tizenkettedik óra, hogy egyhangúlag és határozottan követeljük az 1848. XX t.-c. becsületes és teljes végrehajtását. Másrészt azonban nem szabad lelépnünk arról az alapról, melyet az elmondottak értelmében a történelem rakott le számunkra. A paritás elvének szempontjából a saecuralisatiónál jóval fontosabb a pápista felekezet közjogi kiváltságainak megszüntetése, vele szemben az állami jogok fentartása és szigorú érvényesítése, részünkre oly anyagi ellátás biztosítása, hogy mint társadalmi tényezők, intézményeinket korszerűen fejleszthessük s ellentálló képességünk, a r. katolicismussal szemben gyarapodjék. Nem fogadhatjuk el többé az állam azon kifogását, hogy nincs rá pénz, „mert ha az állam a folyton fokozódó katonai terheket megbirja: a budgetnek aránylag nagyon csekély emelésével az alatt a teherszaporulat alatt se fog leroskadni, melyet magára vállal a végből, hogy a protestánsokkal szemben eddig követett s ezekre nézve oly annyira megalázó alamizsnálkodás rendszerét — a törvényen alapuló követelmények teljes kielégítésének rendszerével cseréli fel.u Ez nemcsak az igazság követelménye, hanem az állam elsőrendű létérdeke; mert államfentartó politika nem lehet más, mint a liberálizmus, ezzel pedig a protestántizmus lényeg szerint ugyanazonos, mihez még az is járul, hogy a prot. egyházak elenyésző csekély kivétellel fajmagyarokból állanak. Imhol a kiváló jogász véleménye. Hisszük, hogy ha csak nem nyűt frázis a kormányelnök szájában a liberálizmus, e véleményt elfogadva cselekszik, még pedig gyorsan. Mert már odáig vagyunk, hogy a költő mondásaként : „Minden perc egy halál !“ Mind e magvas művek után jön : Hegedűs István remek költeménye : „Száll alá poklokra.“ Alapeszméje, hogy ne másutt, hanem e földön keressük a poklot; ide kell alá szállania az Urnák, hogy éltessen, halottakat támasszon. . . . Végül a társulati értesítőt találjuk a társulat 1902. évi működéséről, a nagyváradi gyűlés lefolyásáról stb. Mindezekből örömmel látjuk, hogy az irodalom s egyháztársadalom korábbi meddőségéhez viszonyítva, nagyra hivatott társulatunk a haladás utján van s Isten segítsége mellett egy szebb jövő zálogát hordozza. S ha összehasonlítást teszünk a róm. kath. nagygyűlésen s a nagyváradi prot. gyűlésen elhangzott beszédek között, az elfogultság vádjának félelme nélkül kimondhatjuk, hogy emezek színvonala nemcsak hogy azoknak alatta nem maradt, hanem több ponton jóval felül is emelkedett. S ami jellemző : amit a prot. gyűlésen hirdettek, az semmi tekintetben sem állott ellenmondásban sem hitelveinkkel, se pedig életünk cselekedeteivel. Ezt azonban a legjobb akarattal se mondhatjuk a nagy külső fénnyel, görögtüz világítása mellett végbement pápista orsz. kongressus minden szereplőjének beszédéről. Sőt mozgatták ott a levegőt valami olyannal is, amit jezsuita sophismának s történelemferdítésnek bélyegez az igazak világa. Egyébiránt akár az „alvó pimaszok“ ébresztgetésével foglalkozó „nagy“ Ottokárt, akár az arangyapjas ábrázatu Zichy Ferdinándot vegyük, el kell ismernünk, hogy a szokottnál loyalisabb modorban deklamáltak s reánk csak úgy burkoltan lőttek egy-egy nyílvesszőt. Ez elismerés különben magunknak is szól, amennyiben elleneink szemfüles gondossággal utána járnak mindennek, mint hatás vadászat kedvéért Cernoch apát kikutatta, hogy“ „Berlinben van a legtöbb jövendő-mondó.“ Ha ugyan igaz ! ? De ha esetlegesen szavok nem mindig kihívó, cselekedetök mindig ellenséges. Jó lesz azért ébren lenni és nekünk is cselekedni. Mezőlak. (Vége.) G. Szabó Mihály, lelkész. Yegyes ^özleményef;. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Jótékony adomány. Nagyméltóságu Hegedűs Sándor egyházkerületi főgondnokunknak minden szép és jó iránt fogékony, áldozatkész neje díszes kiállítású, értékes ajándékkal lepte meg közelébb az ajkai ev. ref. gyülekezetét, a mikor a meglehetősen elhanyagolt állapotban levő templom díszítésére Ízléses kiállítású kereszteló'edény, urasztal- és szószék-térítőt ajándékozott. S ami a a gyülekezet előtt még becsesebbé teszi e szép ajándékot az, hogy a díszes térítőkét egytől-egyig Ihász Lajosné Öméltósága készítette egyháza iránti szeretetétől indíttatva. Isten áldása térjen úgy az áldozatkész adakozóra, mint annak vallásos lelkű elkészítőjére. A hitbuzgóságnak s a törhetetlen egyház iránti szeretetnek igaz, önzetlen megnyilatkozása ez ! — Veszprém vár me gye főispánjának — Kolosváry Józsejnek az ünnepélyes beiktatása e hó 12-én lesz Veszprémien. Ez alkalomból főiskolánk is fogja őt üdvözölni küldöttség utján, melynek tagjai: Thúry Etele, Faragó János, dr. Antal Géza és Sebestyén Dávid. — Egyházkerületi választások. Az üresedésben levő egyházker. tanácsbiróságokra beérkezett szavazatokat
