Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-03 / 14. szám
223 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 224 Husvét. Győzedelem, győzedelem! Ellenség meggyőzetek! . . . énekli ma a hívők serege kerek e földön. Micsoda ellenség? A halál, az elmúlás, az enyészet. A Krisztus, az isteni örök igazságok fölkent fejedelme legyőzte ellenségét. Elit yeletett a halál szinte a diadalomig. Harmadnappal előbb a világ szelleme, az antikrisztusült diadalt. Minő diadalt! Áruló csörgette zse bében zsoldját; majd kétségbe esve rút bűne miatt, a templomba rohan s ott elszórja a vér árát; a félrevezetett tömeg a hatalom embereivel, mint valami latort, elfogja és megkötözi az imádkozol; a fényes, befolyásos állást elfoglaló főpapok nagy sietséggel , éjjel , tolvaj módra végzik munkájukat; a tömeg feszítsdmeget ordít, az Ítélni hivatott bíró, a hideg közöny, az erkölcsi semlegesség: Pilátus mossa a kezét; az ártatlanság maga viszi a vesztőhelyre kinkeresztjét; a melléje feszített gonosztevő csak úgy csúfot űz belőle, mint az ostoba tömeg; csak ő maga csendes és azok, akik mélységesen együttéreznek vele. Ilyen volt a gonoszság diadala ! A gonosz, a rossz azonban magában hordja romlásának csiráját; a jó, az igaz, a szent pedig romolhatatlanságát. Jó, igaz és szent a Krisztus, buknia hát végleg nem lehetett; diadalának be kellett következnie. Be is következett. Minő más diadal volt ez! Szelíd és csendes, mint a hajnal pirkadása. Világos reggel az igazság Istenének angyala hirdeti: «Mit keresitek a holtak között az élőt, nics itt az Ur, feltámadott.» A kegyes szivek nemes örömkönnyei, az áraulásnak és csodálkozásnak szótalan néma-' sága; a feltámadott köszöntő szavai: «Békesség néktek. Ke féljetek; én élek és ti is éltek» — óh meunyire más jelenségei e diadalnak! . . . .Romlatlan szivek öröme volt e diadal. Romlatlan szivek ünnepelhetik csak igazán a husvétot ma is. Romlatlan és szenvedő szivek. — Szenvedő szivek, akik sokat keseregnek a saját gyarlóságaikon épp úgy, mint a világ romlottságán ; akik együttéreznek a Krisztussal s úgy szeretnék őt követni, kérik is könyörögve: segíts Uram erőtlenségünkön, hogy meggyőzhessük halálos ellenségünket: a bűnt és feltámadhassunk veled új életre. Együttéreznek a Krisztussal embertársaik lelki testi bajainak orvoslása , üdvösségük megszerzése felől is. Óh bár csak mindnyájan tudnánk egytitt.érezni a Krisztussal; bár csak a feltámadásnak ne külső formáján csüngne figyelmünk, de annak igazi, mély értelmén; bár értenénk meg, hogy csak a jónak, igaznak, szentnek biztosít az Isten romol hatatlanságot. Bár ne felednénk, hogy a jók feltámadása figyelmeztetés a gonoszok elkárhozására ; hogy a Krisztus megdicsőülése valóságos elkárhoztatása ellenségeinek. így égő, elolthatatlan vágy támadna bennünk élni a Krisztusnak, a Krisztussal, hogy vele együtt, ha szenvedünk, meg is dicsőíttessünk. A főisk. igazgatótanács gyűlése. Pápa, 1904, márc. 25. A főiskolai igazgatótanács m. hó 25-én tartotta gyűlését Pápán Czike Lajos és Molnár Béla elnöklete alatt. A gyűlésen a tagok csaknem mind megjelentek, ott volt Antal Gábor püspök s Hegedűs Sándor főgondnok is. Czike Lajos főisk. gondnok az igazgatótanács nevében szívélyes szavakban üdvözölte Antal Gábor püspököt azon alkalomból, hogy O Felsége meghívta a főrendiházba, majd bejelentette, hogy dr. Antal Géza másnemű elfoglaltságára hivatkozva az igazgatótanács jegyzői tisztéről, melyet 10 éven át szakértelemmel s lelkiismeretes buzgósággal viselt, lemondott. Miután lemondásának visszavételére semmiképen sem volt rábírható, gyűlés a lemondást sajnálattal tudomásul vette, a hű munkásnak köszönetét mondott, jegyzőnek közfelkiáltással Faragé) János főgimn. igazgatót választotta meg. A gyűlésen ezúttal is a nőnevelő intézet ügyei domináltak. Mivel a jövő isk. esztendőben a tanítónőkópző intézet I. évfolyama is megnyílik, határozatba ment, hogy a tanítónőképző intézetnél mathem. természettudom, szakcsoporttal egy r. tanszék szerveztetik, melynek javadalma 1200 kor. és teljes ellátás. A polgári iskolánál betöltik az üresedésben levő nyelvészet- történeti r. tanszéket. Szerveznek egy zenetanítónői állást 1000 kor. fizetés mellett teljes ellátással; azonkívül a tanítónőképző intézet mellett fölállítják a gyakorló iskolát. Főleg ezen utóbbi intézkedéssel sok intelligens család óhajtása teljesül, mert a pápai elemi iskolák, kivált egészségi szempontból, igen igen sok kifogásra szolgáltatnak okot. Ha szaporodnak az osztályok, szaporítani kell a helyiségeket is. A Bráder-féle ház átalakítására nézve a gazdasági tanács készíttetett is tervet és költségvetést, miután azonban az ’utcai résznek emeletre való építésére nézve csak hozzávetőleges számítás volt, igazgatótanács fölhívta a gazdasági tanácsot, hogy úgy az alsó épületnek a felsővel egy szélességben való kiépítésére, s folyosóval való öszeköttetésére, mint az utcai résznek emeletre való fölépítésére készíttesen a ju-
