Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-22 / 12. szám
191 DUNANTÜLI PROTESTÁNS LAP. 192 íme előttünk fekszik a zsinati törvénytervezet, mely a nem felekezetűnkhöz tartozó, különböző fokú tanintézeteknek lelkészi jellegű vallástanairól, illetve hitoktatóiról egy árva szóval sem emlékezik meg. Nehogy azért a küszöbön álló zsinat is a „dekatechetis, qui non sunt, nulla quaestio fiat“ álláspontjára helyezkedvén, bennünket agyonhallgatással mellőzzön s egyházunk szervezetében való jogviszonyainkat rendezetlenül hagyja : a budapesti ev. ref. katecheták testületé elhatározta, hogy egyházi hatóságaink utján a zsinat elé juttatja kérelmét, a melyben jogállásunk tisztázását, testületünk tagjainak az alkotmány sáncai közé leendő bevételét sürgetni fogja. Hogy e kérelmünk nagyobb sulylyal essék a mérlegbe és hogy ne láttassunk Önzőleg csak a magunk érdekét szolgálni: hozzátok fordulunk vidéki collegáink, kecskeméti, aradi, kolozsvári stb. katecheták ! Vigyétek ti is méltányos kérelmeiteket a zsinati törvénytervezet feletti véleménynyilvánitás céljából Összehívandó egyházmegyei közgyűlés elé, hogy azok felsőbb fórumainkat is megjárván, az ország több vidékéről jövő kérelem együttesen kerüljön majdan az egyházi törvényhozás asztalára. Mi programmot nem adhatunk, legfeljebb tanácscsal szolgálhatnánk irányitástok végett. Ti magatok ismerheti!ek legjobban sajátos viszonyaitokat s azokból folyó kívánni valóitokat. Siessetek ! Rövid az idő. Periculum in mora ! Kartársi üdvözlettel. A BUDAPESTI EV. REF. KATECHETÁK TESTÜLETÉ. Kn ny YismeijtEté s. Protestáns Szemle. A Magyar Protestáns Irodalmi társaság Szőcs Farkas által kitünően szerkesztett eme havi folyóiratának 1903 évi 1-ső és 2-ik füzete gazdag tartalommal jelent meg. Az egész évfolyamnak — 10 füzet — az ára azoknak, kik a társaságnak nem tagjai: 8 kor.; mely összeg a folyóirat terjedelméhez, kivált minőségéhez viszonyítva mérsékeltnek mondható. Az első füzet első közleménye Zoványi Jenő s.pataki tanár és egyháztörténész tallából való. Szól „a magyar protestantismus történetének korszakokra osztásáról.,, Helyteleníti, hogy a magyar prot. egybáztörténelmét a legtöbben úgy osztják korszakokra, hogy egy-egy kort a bécsi békekötés törvénybe iktatásával, aztán a szatmári békekötéssel, végül pedig II. Lipót trónraléptével zárnak be. Ügyesen csoportosított logikai s történeti érvekkel mutatja ki e felosztás tarthatatlanságát s végül mint egyedül helyes, a kimagasló események elhatároló jelleméből egyedül indokolt felosztást, a következőt állapítja meg : a reformatiónak s a protestáns felekezeteknek egymástól különválásának kora. (1521—1600); II. az ellenreformatioval szemben a protestantizmus fegyveres közdelmeinek kora (1601 — 1688); III. A protestantismus törvényen kívüli állapotának kora (1688—1790); IV. a protestantismus törvényes fejődésének kora (1790 óta). Mellesleg kérdésbe teszi, vájjon nem köszöntött-e be egy újabb, V-ik korszak 1895-ben, a mikor a múlt drága hagyományaival szakítva, a protestánsok nagy többsége ujongva fogadta a gyermekek vallására vonatkozó megegyezések törvényét. A következő érdekes cikkben Thúry Etele hittanár és történetbúvár ismerteti az 1713-ban tartott kocsi zsinat történetét. E zsinat támasztotta fel 34 éves halottaiból a felső-dunamelléki ref. püspökséget, midőn Magyari Péter komáromi esperest az addig szokatlan módon : az egyes gyülekezetek titkos szavazata által megválasztott püspököt hivatalába ünnepélyesen beiktatta. Nevezetes dolog, hogy e zsinaton világi követek is vettek részt s olyan egyházi szabályokat emeltek törvényerőre, melyek közül nem egy ma is érvényben van. Ezt követi Kapi Béla ev. püspöki titkár tanulmánya az „Ember tragoediájának világnézetéről.“ Elmésen, nagy tudással fejtegeti e szép és fogas kérdést. S bárki haszonnal olvashatja e fejtegetéseket, a ki Madáchiink e remekét a maga mélységében és magasságában átérteni akarja. Az „Ember tragoediájának szerkezetétkét főrészre osztja: 1. vallási keretre; 2. történeti jelenetekre. „A vallási keretből 4 szin áll és 2 részre oszlik : az első 3 szin a bevezetés, a kérdés felvetése. A legutolsó szin a befejezés : a kérdés megoldása. A keretbe helyezett 11 szin végig vezet az emberiség történetén s nem egyéb, mint a felelet „keresése“ : mondja Kapi. Szemlét tartva a mű föeszméin, megállapitja, hogy a mű 2 főrészének 2 külön világnézete van. Optimismus és pessimismus képezi a történeti képsorozat világnézetét, s philosophiai műszóval kifejezve: theismus a vallási keretét. Mind e mellett is az egész mű világnézlete egységes. Vagyis : az „Ember tragoediájának „fejlődő“ világnézlete van ; van kiindulási pontja ; van fejlődése, a mivé lesz, s van végpontja, melynél befejeződik. A záradékban — már a 2-ik füzetben — aztán igy összegezi a mondottakat: „az Ember tragoediája“ az igazi keresztyén élet diesőitő éneke ! Az „Ember tragoediája“ az igazi istenfélelem apológiája !u A „tárcában“ Borsos István pápai gymn. tanár ismerteti a pápai főiskola könyvtárában talált „Iskolai dolgozatokat 1704 bol.“ E dolgazatokat legnagyobb valószinüség szerint a sorospataki főiskola növendékei készíthették. E mellett szól, hogy a 18. század első felében a pápai iskola igen élénk összeköttetésben állt a s.-patakival. E mellett szól továbbá az a történeti tény, hogy a pataki iskola már akkor nagy gondot fordított a latin nyelv mellett a magyar nyelv mivelésére. E dolgozatoknak egy része pedig magyar nyelven s hozzá hazafias szellemben van írva, igazolásául annak, hogy a prot. iskolák megannyi érődéi voltak a nemzeti miveltségnek, öntudatnak. Az „Egyházi Szemlében“ p.—f. a külföldi egyházi élet főbb, tanulságokban gazdagabb eseményeiről számol be. Mint mi nálunk, úgy külföldön is inkább az anyagi kérdések foglalkoztatják az elméket. A congrua-
