Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-22 / 8. szám
129 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 130 A belső-somogyi egyházmegyében 1624 óta szolgált lelkészeknek névsora abc rendben (Folytatás.) 47. Boda János, Galambok 1791 —1796. Nemesdéd 1796- 1803. 48. Bódis István, Hetes 1734—1769. Tevékeny esperese volt az egyházmegyének 24 évig a legválságosabb időben. 1750-ben összeiratta az egykor fényes és virágzott belsősomogyi egyházmegyének szánalmas romjait, mintegy 35 anya, 24 leány és 15 árva gyülekezetét. 1753 ban pedig egyházlátogatás alkalmával jegyzékbe vette az akkori nyomorúságos lelkészi fizetéseket (sallarium). 49. Bódizs László, Hetes 1769 — 1781. 50. Bokor István, Osoknya 1661. 51. Bokor Béni, született 1836-ban. Tanult Csurgón, Pápán és Kecskeméten. Több évi káplánkodás után rendes lelkész: volt Kisaszszond 1866 — 1868, Galambok 1868—1878, Kisbajom 1878 — 1899. Néhány évig az egyházmegyének nagyon erélyes tanügyi elnöke volt. 52. Bontz János (egeraljai) Balatonfüredről jött és szolgált: Atád 1772—-1775, Kutas 1775 — 1782, Nemesdéd 1782-1784. 53. Bontz József, Orczi 1851 —1856, Szomajom 1856—1880. 54. Borsodi Sámuel (Borsáthy) elébb balhási rektor. Hatvan 1784—1787, Zs.-Kisfalud 1787 — 1789. 55. Borsos István, Kóuyi 1725—1728, Visonta 4728 — 1737. Lábod 1734—1738. 56. Bojtor Ferencz, N.-Korpád 1663—1668. 57. Bojtor Márton, Segesd — 58. Bojtor Miklós, Marcali —1636, Gige 1636— 1646, Sélye 1646—1668, Gige 1668—1679, Sélye 1679 — ? 59. Bosznai Ferenc csurgói II. prefessor és lelkész 1831 — 1838, Sepesd 1838—1855. 60. Bosznai Sándor született Csurgón 1805. egyszerű fóldmives szülőktől. Tanult Csurgón, majd Debrecenben, a hol mind tanáraitól méltányoltatva, mind pályatársaitól szerettetve, kitűnő' eredménynyel végezte acad. tanpályáját, annyira, hogy a legfőbb főiskolai hivatalokra is érdemesitve Ion. Haza jővén mint s.-lelkész szolgált két évig N. Bajomban, mint rendes lelkész Nemesdéden 6 évig, Hedrahelyen pedig 26 évig. Mint tudományos ké szültségü, tiszta jellemű lelkipásztort az egyházmegye pénztárnoksággal, majd a díszes tanácsbirói hivatallal tisztelte meg. 61. Budai István idősb. A bogdásai rektoriáról jött és szolgált: Istvándiban 1786—1795, Kadarkuton 1795— 1810- ig. 62. Budai István ifj. előbbinek fia. Felszenteltetett 1811- ben Csokonai consistoriumban s ugyanazon évben rendes lelkészül rendeltetett Görgetegre, a hol meghalt 1851-ben. 63. Budai Pál született Ácson Komárommegyében 1769-ben. Tanulni kezdett szülőföldjén, majd a révkomáromi pártikulában s végzett Debrecenben. Debrecenből a gróf AY artensieben családhoz ment nevelőnek, s mint ilyen az ifjú gróffiukkal két évet a jénai egyetemen töltött, maga is tanulván. Itt érte az a kitüntetés, hogy a belsősomogyi egyházmegye kormánya az akkoriban épülő csurgói gymnasiumba első professornak meghívta, de ő egy Szentgyörgyi István alespereshez — 1799 január 28 — intézett udvarias levélben , a bizalmat szépen megköszönve, maga helyett, a szinte Jénában hospitáló Császári Lózsi Pált ajánlotta, maga részére csak annyi kegyet kérvén, hogy alkalomadtán az egyházmegye róla se felejtkezzen meg. „Főkiváuságom az, u. m. hogy ezen T. férfiútól távol ne essem, a kivel a barátságnak kötelei még gyermékségünktől fogva egyesítettek.“ Úgy is lett. Császári lett csurgói első professor, Budai pedig 1800-ban N,-Bajomban tartott consistoriumból rendes lelkészszé exmittáltatott Csoknyába, az ugyanazon évben szinte N.Bajomban tartott egyházkerületi gyűlésen pedig ünnepélyesen felszenteltetett. Csoknyából három év múlva Orciba változott, a honnét Sárközy István segédgonduok és nagybirtokos N.-Bajomba hozatta lelkészül. Itt egymásután érték egyházmegyei kitüntetési: hörlelkészi, tanácsbirói al- és főjegyzői hivatalai. Mint jegyző ő kezdte az egyházmegyei végzéseket 1808-ban gyönyörű kézírással, magvas tartalommal fogalmazva szerkeszteni. Tőle mai jegyzőink is megtanulhatnák miként kell egy letárgyalt ügyre, akták nélkül is, könnyen, áttekinthetően jegyzőkönyvezni. Ö szedte össze az egyházmegyebeli lelkészek és tanítók dijlapjait egyházanként s hitelesítve, megpecsételve vezette rendes jegyzőkönyvbe. Vásárhelyi Sámuel, az egyházmegyének egykor tevékeny és erélyes esperese utolsó éveibeu betegeskedvén, Tóth Pápai József superintendens Budai Pált nevezte ki proseniornak, majd V. S. halála után 1827-ben lelkésztársai nagy szavazattöbségével rendes' esperessé választatott s mint ilyen szolgált 1854-ig. Utóbbi éveiben Matolcsi Sándor és Szabó Gergely alesperesak kormányozták mellette az egyházmegyét. A mi Budáink hivatalos, sokoldalú elfoglaltsága mellett, a tisztes tudományokkal is komolyan foglalkozott. Kéziratban fenmaradt irodalmai termékei: 1. Excerpta 1791. Úgy látszik deákkorabeli szemelvények, 2. Az új Testamentomra való Bevezetés, melyet a Jenái tudós Theologiae Doctor és Professor Griesbach Jakab János szájából németül hallván, magyarul a maga hasznára leirt Budai Pál 1789. esztendőben. Igen érdekes, könnyed magyarsággal megirt munka (itt van könyvtáramban). 3. Többfélék 6 kötetben, idegen kútfők után kidolgozott tanulmányok, a csurgói gymn. könyvtárban, 4. Márk evangéliumának a „Bibliai Szövétnek“ mintájára kidolgozott magyarázata, a Matolcsi család birtokában. 5. Egyházi beszédek, szépen írva és bekötve, néhai Máté Lajos darányi lelkész könyvtárában, melyeket M. L. a csurgói gymnasium könyvtárának ígért, ez azonban tudtommal nem történt meg. Meghalt Budai Pál 1851 dec. 18 án 85 éves korában, holtig megtartván a főesperesi eimet. 64. Bugovics István, N.-Korpád 1673 —1676. 65. Büki Ferencz. Egyideig szabási levita, mint lelkész szolgált Belegben 1731—1751.
