Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-15 / 7. szám

113 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 114 r. kath. vándorol be évenként az Egyesült-Államokba. A methodisták 98 ezer, a baptisták 48,600, a presbyteria­­nok 80 ezer és congregationaüsták 13 ezer egyháztaggal szaporodtak. — A mértékletességi egyesület nagy hódításo­kat csinál Dél-Franciaországban. Különösen tanulók kö­zött, — Toulouse, Montpellier, Aix és Bordeaux városok egyetemein. A mozgalmat hevesen támadja az Eclair fran­cia klerikális újság. Ilyenformán gyalázza: „Ugyanaz a népség, mely a mi bikaviadalainkat támadta, most a tea ivást és a bibliát terjeszti. A mértékletesség terjesztői, meg a Dreyfus védői és a Protestantismus indentikusak.“ Ez a gyalázkodás tulajdonképen a protestsntismus er­kölcsi erejének dicsőitése! — A lázongó r. kath. pap, páter O’Halloran is­mét hallat magáról. Gotti cardinalishoz, a propaganda el­nökéhez in'ézett levelében a r. kath. egyházban szokat­lan hangon ir Vaughan bibornokról, a vestminsteri érsek­ről. Mint írja az érsek „nem törődik se a természeti jog­gal, se az egyházi törvényekkel, a papokat olybá veszi, mintha azok az ő személyes tulajdonát képező tárgyak, ingóságok volnának.“ Elpanaszolja, hogy mig az érsek folyton, „a katholikus atmospherában“ való nevelés mel­lett agitál, az ő plébániája iskoláit bezáratta, a törvénye­sen megválasztott tanítókat szélnek eresztette, a növendé­kek protestáns iskolákba járni kénytelenek. Szerinte az érsek tervszerüleg működik az ő plébániája megsemmi­­tésén. hogy aunak megszüntetése után, az egyházát a dominikánus barátok kezére játsza át. Elmondja, hogy ál­talánosan hiszik, miszerint Vaughan érsek a pápa fölött is uralkodik“, mely nézet igazolására^ több esetet említ föl és hozzá teszi; „Ha a westminsteri érsek uralkodha­­tik .a pápa felett, az azt mutatja, hogy a curia nagyon is erőtelen lehet; a nép azt kérdezgeti, miben állhat Waughan bibornok titka, hogy a bibornokok collegiumát és a pá­pát kormányozhatja“ ? Ez a levél csinosan illustrálja a hírhedt róm. kath. egységet. Úgy látszik, hogy a Vati­kánban inkább készen lehetnek egy angol kiadású „Los von Rom“ mozgalomra, mint az anglican egyház rég és nagyon óhajtott bekebelezésére. — Jeruzsálem Amerikában. Palmore, St. Louis Christian Advocate kiadója a jövő 1904-dik évre St. Louisba tervezett világkiállítás előkészületei alkalmából felvetette az eszmét, hogy Jeruzsálemet, a szent várost 10 holdnyi területen reprodukálni kellene. Az új világ vállalkozó szellemű polgárai lelkesedéssel karolják föl a tervet. A végrehajtó bizottságban a különféle protestáns egyházak lelkészein kívül r. kath. és zsidó papok is van­nak. Az összes költségeket 10 millió 680 ezer koronára számította a terv felvetője. Persze Amerikában a pénz­kérdés mellékes. Különben is nagy bevételre 22—23 mil­lió koronára számítanak, melyből 4 millió 800 ezer ko­rona a részvények elárusitása után folyna be. Tényleg már 950 ezer korona be is folyt 2000 részvény után. Az ügy financirozására tizenegy bankár vállalkozott. —Egy természettudós utolsó tanácsa A nem rég elhunyt Hogg Juintinnak a londoni politechnika egyik taná­rának halála alkalmával egy tanítványához intézett levelet találtak az iró-asztalán. Az ifjú nyilván vallási kételyeit tárta föl professora előtt. Hogg mindenekeló'tt a régi ta­nácsára figyelmeztette, hogy csak a „lényegesekhez“ kell ragaszkodni. Akármi felől vitázzanak is a theologusok egymásközött, annyi bizonyos, hogy „az erény jobb a bűn­nél, — az igazság az álnokságnál, — a jósága durvaságnál.“ A kételkedés nem menti ki a bűnös életet. S inti, hogy „nem kell összezavarni a theologiát és a vallást, az egyik tudomány a mi lehet helyes és helytelen, a másik pedig a helyesen folytatott élet.“ Az elhunyt professor ilyen gyakorlati tanácsaival üdvös befolyást gyakorolt az ifjú­ságra, a kik egyes theologiai kérdésekre vonatkozó kéte­lyeik miatt a vallással meghasonlottak. —- Kossuth Ferenc publicisztikai tevékenységét most, február 1-én teljesen lekötötte az Egyetértésnek, melynek főmunkatársává lett. Erre vonatkozólag közte és Fenyő Sándor, az Egyetértés főszerkesztője közt a kö­vetkező levélváltás történt: Nagyságos Kossuth Ferenc elnök urnák Budapesten. Abban a hatalmas küzdelemben, melyet az Egyet­értés a magyar nemzet igaz jogaiért, a valódi szabadelvü­­ségért és a demokratikus haladásért közel négy évtizeden keresztül folytatott és a mostani súlyos veszedelmek között kettőzött erélylyel folytatni kíván—: igaz sikerre csakis­­ugy számíthatunk, ha Kossuth Ferenc közvetlen része­sévé válik munkánknak, ha ékes és meggyőző tollával mellénk szegődik, ha publicistikai tevékenj^ségét teljesen az Egyetértésnek szenteli. Pártszempontoknak alá nem vethető függetlenségünk teljes épségben maradásával fel­ajánljuk lapunk hasábjait és kérjük lépjen be újból fő­munkatársnak az Egyetértés szerkesztőségébe. Budapest. Az Egyetértés szerkesztősége : F^enyő Sándor, főszerkesztő. Nagyságos Fenyő Sándor főszerkesztő urnák Budapesten. Szívesen ragadom meg az alkalmat arra, hogy az Egyetértés olvasóközönségével újból állandó szellemi ösz­­szeköttetéi-be lépjek. Az Egyetértés múltja és tradíciói több évig össze voltak kötve az én irói működésemmel, s a mint a múltban fentartotta a lap teljes függetlenségét velem és pártunkkal szemben, úgy a lap függetlenségé­nek fentartása ezután is teljes lesz, már csak azért is, mert a szerkesztésbe befolyni nem fogok. Magamnak is fentartván teljes függetlenségemet, bízom benne, hogy az Egyetértésre, mint a magyar sajtó egyik legrégibb és leg­tekintélyesebb orgánumára támaszkodva, sikerülni fog esz­méimnek, törekvéseimnek és elveimnek diadalra jutását hathatósan előmozdítani. Budapest. Kossuth Ferenc. E szerint Kossuth Ferenc ezentúl csakis az Egyetértésbe fog írni. — A katholikus ujságlevelezés parancsulatai az Egyházi Közlöny szerint: 1. írj meg minden érdekesnek látszó hirt valamely katholikus lapnak. 2. Szívesebben irj felebarátodról jót, mint rosszat. 3. írj meg minden ese­ményt körülményesen nevekkel és adatokkal, de minden frázis nélkül. 4. Ne duzzogj, ha a szerkesztőség soraidon valamit változtat. 5. Ne duzzugj, ha egy híredet nem köz­ük. 6. A mit ma megírhatsz, ne halaszd holnapra. 7. Sze­gény laptól tiszteletdijat ne várj. 8. Agyoncsigáztatott szerkesztőtől külön köszönetét minden szolgálatért ne kö­vetelj, mert nem őt szolgálod, hanem vele együtt a jó ügyet. 9. Azon légy, hogy fővárosi katholikus napilapjaink­nak legyen az országban háromezer ilyen levelezőjük. 10. Ne feledkezzél meg a többi katholikus lapról sem............ Talán mi is elfogadhatnánk magunkra nézve e szabályo­kat ? Bizony jó ó volna elfogadni és megtartani! — A pápa arany-koronája. XIII. Leó pápává választásának 25-ik évfordulója e hónap 20-án lesz. Ebből az alkalomból a pápa bíboros helyettese, az akkor Ró­

Next

/
Thumbnails
Contents