Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-15 / 7. szám
109 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 110 a) Mivel nem teljesek sem a végzett tananyag, sem az ifjak feleltetésére nézve. A tananyagra nézve azért nem, mert ezek a vizsgák oly rövid ideig tartanak, hogy egy tárgyra, kivált a mely tárgyakból utoljára kérdeznek, igen kis idő jut, az ifjak feleltetésére nézve pedig azért nem teljesek, mivel nem mindenki felel, csak azok, a kik ki vannak jelölve. b) Mivel csak a kétes vagy elégtelen osztályzatú tanulók felelnek, az ilyen vizsgálatok igen szomorú képet nyújtanak az iskoláról 8 tanárra és tanulóra nézve inkább leverők, mint felemelők. c) Az ily módon tartott!* vizsgálatok még legkevesebb biztosítékot nyújtanak az igazságos osztályozásra, — inkább arra valók, hogy a gyenge tanulók szerencsés véletlen folytán átcsuszszanak, Az ismétlő összefoglalások alakjában tartandó vizsgálatoknál mindazon szempontok érvényesülnek, melyeket a vizsgákat illetőleg figyelembe kell venni, milyenek : 1. A kitűzött tananyag feldolgozása. 2. Az osztály általános tudásának a képe. A tanár működésének helyes megitélése nem a vizsgák idejére való, arról meggyőződést szerezhet az elöljáróság évközben tett látogatásai alkalmával. Nem alkalmas a vizsgálat a tanulók osztályozására sem, mert annak, mint már említettük, csak a tanár lehet igaz birája az egész iskolai esztendő alatt szerzett tapasztalatok alapján. De az igazi tudás is csak egész évi becsületes munka eredménye lehet. Az ismétlő összefoglalások alakjában tartandó vizsgálatok elöljáróságra, tanárra s tanulókra nézve egyiránt fölemelők lesznek s méltó záró kövei a tudás egy év alatt fölépített épületének. KönyvismentEtés. Györy Yilmos egyházi beszédei. Rendezte Margócsy József losonci ev. lelkész. Budapest, 1902. Kiadja Kókai Lajos. Ara 3 korona 60 fillér. Régen tettem le prédikációs könyvet ilyen megelégedéssel, ilyen meghatottsággal. Igaz, hogy ritkán találkozunk olyan nagy szellemmel, olyan kedves egyéniséggel, mint a milyen Györy Vilmos volt; de azért mégis meglepő, megkapó az a kedves hatás, az a kellemes érzés, mint ennek a prédikációs könyvnek olvasása elejétől végig támaszt. A dogma alkonya úgy is alighanem közeleg, mert a babilóniai ásatások s ezek alapján létrejött felfedezések az ó testamentomi mondáknak, sok tekintetben ezek folytán keletkezett dogmáknak hitelét, magától a Jehovától, Istentől való származását igen alaposan megingatják : milyen jól esik azért, ha — mint ezen műben is — az emberi találmányok isteni hitelét bizonyítgató száraz okoskodások helyett egy kellemes, szép, gyönyörűséges vidéket találunk, hol minden bokorban madárdal hangzik, minden virágból bóditó illat száll, minden forrásból édesboldogitó élet származik: Nincs korlát, nincs akadály, mert a Krisztusban nyert szabadság mindeneket buvárol, a Krisztusban nyert szellemi élet az örömnek, a boldogságnak, a szeretetnek, a béketürésnek, reménységnek élete. Itt minden sorban a Krisztusnak Munkás szelleme lüktet, mely harcra, küzdelemre tüzeli a gyenge, erőtelen embert. Mindegyik beszédben a Krisztus szellemét, éltető lelkét érezhetjük, mely szép, gyönyörűséges mezőkre vezet bennünket. A perikopa rendszer mellett — szentháromság első vasárnapjától utolsóig — kapunk itt 25, illetve 32 beszédet szép nyelvezettel, logikus feldolgozásban, eszmékkel, gondolatokkal, hasonlatokkal telve — úgy hogy ezen műnek megjelenését — igazán nagy nyereségnek tekinthetjük. Nagyobb igazság és világosság okául néhány beszéd tartalmát röviden bemutatom. Az I. sz. beszéd a szentirásról szól, egy kedves, megkapó hasonlattal kezdve, egyszerűen, érthetően kifejti, hogy a szentirás a szentdolgok megírása, olvassuk azért okosan és haszonnal. A Il ik a teremtésről szól s arról beszél, hogy az Ur akkori kegyelmi tényének meggondolása megszenteli életünket, megvigasztalja bánatunkat s megtanít legszentebb kötelességeinkre. A III-ik az elveszett juhról és drachmáról szól, olyan megkapó kedvességgel, hogy érdemes elolvasni kétszer-háromszor is. „A juhocska elveszett. Talán véletlenül, talán készakarva. Igaz, látszólag sztbad, mert mehet arra, a merre akar, legelhet arra, a merre tetszik; de azért ez a szabadság nem egyéb siralmas és szomorú állapotnál. Mert elszakadt társaitól. Társainak hangját sehol nem hallhatja; gondos hű pásztorát sehol nem láthatja ; nincsen ki óvja, nincsen ki védje, sivatag pusztában ott szakad meg élte.u — S igy tovább vonzó bájjal fejtegetve az erényes és bűnös ember sorsát, A IV-ik arról szól, hogy mi jövevények vagyunk. Epitőleg, nagy okossággal tanítva arra, hogy mi jár ezzel s mi következik ebből ? ! V. Péter gazdag halfogásáról beszél. Krisztus szellemében írott, s igen szép, felemelő, lelkesítő beszéd. A VI. arra buzdít, hogy győzzük le a haragot szóban, gondolatban és tettben. A VII. egy kissé elvont, nehézkes beszéd, textusának megfelelő. A VIII. az alázatosságról szól. Arany szavakkal fejtegetve, hogy ez az alázatosság nyilatkozzék szóban, tettben, nyilatkozzék lélekben, gondolatban. Oh de nagy szüksége van ennek a csak földi élvezetet kereső, de azért felfuvalkodott, eikevélyedett kornak arra, hogy ilyen szellemben legyon intve, tanítva. Ezt a beszédet haszonnal olvasgathatják lelkésztársaim is, legkivált egyházmegyei gyűlések előtt, kivált mi, pápai egyházmegyebeliek, bátran elolvashatjuk kétszer avagy háromszor is. A IX, X. a hamis sáfárról szól, mély elmével, a Vl-ik pedig arról beszól, hogy minden ország pusztulása beáll, ha ez megszűnt: erkölcsös, józan, áldozatkész és egyetértő lenni. Evangéliumi szellemű, széles látókörrel /